Gyurkity Péter

Csődben a Marsot kolonizálni kívánó cég

Elon Musk viszont félmillió dollárért vinne embereket a szomszédos bolygóra.

Évekkel ezelőtt indult útjára egy érdekes vállalkozás, amely meghirdetett célja szerint emberi telepesek Marsra juttatásával, majd pedig életük figyelemmel követése révén biztosítana egy izgalmasabb jövőt. Annak idején még a telepeseknek szánt ruhákat is bemutatták, most viszont már csődben van a cég.

A holland alapító (aki korábban zöldenergiában utazott) kezdeményezése két eltérő részből áll, ezek egyike a vállalat, míg a másik a nonprofit alapítvány, amely a jelek szerint még mindig üzemel. A Svájcban bejegyzett cég viszont egy szemfüles redditező bejegyzése alapján már csődben van, míg a brit illetőségű leány értéke mindössze 20 ezer fontot ér el, így ez gyakorlatilag jelentéktelen szereplő. Fontos részlet, hogy tavaly még 12 millió fontot kaptak egy nagyobb támogatótól, ezt állítólag a szereplők sivatagi környezetben való kiválasztására, az alapítványt éltető licencdíjak befizetésére, valamint a frankfurti tőzsdén való maradásra fordították, bár eredeti elképzelésüket az MIT kutatói már évekkel ezelőtt kétségesnek minősítették. A jelek szerint nem lesz semmi a projektből, bár nincs kizárva, hogy az alapító tovább próbálkozik majd – ő egyébként a Marson való megtelepedést követően egy ottani reality show-t indított volna el, amely a további bevételekről gondoskodott volna.


A SpaceX részéről eközben Elon Musk arról értekezett saját rövid bejegyzésében (egy érdeklődő kérdésére válaszolva), hogy az új, nemrég bemutatott rakéta nagyjából félmillió dolláros áron juttatna el embereket a Marsra. Ez persze nagyban függ az utazások (és az utazók) számától, hosszú távon azonban akár 100 dollárra is leszoríthatják ezt, ami azt jelentené, hogy a fejlett országok lakói számára elérhető célt kínálnának. Ő maga korábban kijelentette, hogy 70 százalékos esélyt lát saját költözésére, más kérdés persze, hogy először az ehhez szükséges helyi feltételeket kellene ott megteremteni, ami még hosszú évekre van. A fenti ár nagyon magasnak tűnhet, ám fontos tudni, hogy a Virgin Galactic 200 ezer dollárért vinne fel rövid, a súlytalanság élményét nyújtó utakra, míg a jövőbeni luxus-űrállomásra 9,5 millió dollárért vásárolhatnánk jegyet.

Mindez persze még picit messze van, de fontos tudni a valószínű árakat – egyelőre a SpaceX tűnik a befutónak a Mars esetében, már ha a NASA meg nem előzi őket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • subotal #50
    Krumplit kell ültetni ennyi!
    XD
  • kvp #49
    "Hogyhogy még itt vagy közöttünk és nem Elon Musknál vagya Nasanal dolgozol?"

    Egy volt kollegammal neztuk es mindket helyre (SpaceX, JPL) csak amerikai allampolgarokat vesznek fel. A JPL eseten ha mernok az ember es nem kutato, akkor meg adott ev amerikai katonai szolgalat is feltetel. Ez egyebkent letudhato egyben ha valaki az allampolgarsagaert vallal katonai szolgalatot, de meg igy is kozel egy evtized a minimum. Hat kosz nem. A kollega azota egy (civil) keleti parti cegnel dolgozik, en maradtam itthon. Otletelni, meg kutatni itthon is lehet, legalabbis egyelore, ha eppen van ra penz.

    Viccen kivul, nem teljesen automata gepekrol beszeltem, csak olyan egyszerusitett szerszamgepgyarto gyartosorrol, amivel magat a gyartosort is le lehet gyartani, persze emberi segitseggel es megfelelo nyersanyagok birtokaban. Ez lehetove teszi, hogy mindent helyben potoljanak vagy szukseg eseten sokszorozzanak. Az ipari forradalom is igy indult. A 3D nyomtatok es CNC gepek ma mar vannak olyan szinten, hogy sajat magukat elo tudjak allitani, tehat ezt tovabbfejleszteni es szabvanyositani nem annyira scifi.

    Egyebkent ha mar scifi, akkor inkabb erdemes a wh40k standard template construct-jaira gondolni, tehat alavetoen tervrajzok amik alapjan le lehet gyartani mindent ami kell, a kobaltatol az urhajoig. Nem kell hozza automata intelligens gyar, ha van keznel par nagyjabol intelligens ember.

    ps: A robotok hasznalatat erdemesebb ugy elkepzelni, mint a marsjarokat most. Semmit nem csinalnak maguktol, de kaphatnak tavolrol parancslistat, amit el tudnak vegezni, kozvetlen emberi iranyitas nelkul. Ez egyszeru taviranyitas, csak a nagy halozati kesleltetes figyelembevetelevel kialakitott modon. Ehhez is csak emberi intelligencia, meg egy kis turelem kell es a mai technikai szinten kivitelezheto.
  • lamer the true #48
    Űrmeghódiccsa :)
  • lammaer #47
    Hogyhogy még itt vagy közöttünk és nem Elon Musknál vagya Nasanal dolgozol?
  • Irasidus #46
    Az ugye megvan, hogy KVP csak egy fórumozó, és nem az ő felvázolt módszere az egyetlen megoldás?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.02.21. 06:14:24
  • NEXUS6 #45
    Igen így kéne csinálni. De önreprodukáló autonóm szerkezetek azért még minimum évtizedekre vannak. Mindazt amit leírsz Stanislaw Lem 1964-es sci-fi-jében a Legyőzhetetlenben tárgyalta.

    Egy szupernóva elől menekülő civilizáció próbált megtelepedni egy Marshoz hasonló bolygón, végül már csak ezek az önreprodukáló robotok maradtak.

    Lehetséges a Mars kolónia létrehozása, akár így? Persze, meg az időutazás is, meg a fénynél gyorsabb utazás, meg a mesterséges tudat, meg a teleportáció, a telepátia, meg ki tudja még mi.
    Lehetséges, de mindez valójában még mindíg a sci-fi területén belül van. Technikailag még nem vagyunk ott. És hogy milyen messze vagyunk azt sajnos csak akkor fogjuk tudni amikor odaértünk. Az atombombát az atommag felfedezése után évtizedkkel megcsinálták, a levegőnél nehezebb eszközökkel történő repülésről viszont évszázadokig csak álmodoztak az emberek.
  • kvp #44
    Alapvetoen mas technologiakkal kell marsi koloniat epiteni mint amit itt a Foldon hasznalunk. Mi van a Marson, ami az ISS-en nincs? Viz, szendioxid, rengeteg hely es jo sugarzasarnyekolas a felszin alatt. Mi kell a kolonia felepitesehez? Elso korben viz, oxigen, szendioxid a novenyeknek es jo sok sugarzasvedett hely. Mit kell elso korben odavinni: minden technikai feleszerelest es az aeroponikus kert novenyeit.

    Viszont kello meret folott mar sokkal egyszerubb a gyartashoz szukseges gepeket is odavinni. Egyreszt ez azt jelenti, hogy olyan gyarosorokat kell odavinni, amik kepesek sajat magukat is legyartani, masreszt olyan szerszamokat es eszkozoket kell vinni elso korben is, amiket ezek a gyartosorok keszitettek. Ez joreszt 3d nyomtatott es cnc megmunkalt eszkozoket es egyeb felszereleseket jelent. Mivel ma mar egy egesz mukodo kemiai hajtomu kinyomtathato fembol, ezert nem megepo modon a kisebb letfenttartasi rendszerek, mint pl. a keringtetoszivattyuk, hocserelok is.

    Tehat ha az egesz koloniat eleve ugy szerelik fel, hogy az eszkozeik helyben eloallithatoak legyenek, helyben masolhato gepsorokon, akkor viszonylag egyszeru dolguk van a bovitesnel. Alapanyagnak idealis esetben rozsdamentes acelt es muanyagot erdemes felhasznalni, mivel mindkettohoz az alapanyag nagy mennyisegben talalhato a Marson, vas oxid es szendioxid formajaban. A vasoxid vassa alakitasahoz csak hoenergia kell (ertsd aram), mig a muanyagok alapvetoen vizbol es szendioxidbol allnak. Mindketto van boven.

    Az energiaelloallitasra szerintem a legegyszerubb megoldas a napelemek hasznalata. Az olcso es konnyen gyarhato, de ugyanakkor nem tul jo hatasfoku amorf kristalyos napelemek sziliciumbol, azaz homokbol allithatoak elo, ami ugyancsak eleg sok van a Marson. Legfeljebb 10x akkora teruletet kell lecsempezni ugyanannyi aram eloallitasahoz mint a Foldon, modern napelemek eseten. Ehhez hely viszont boven van, mivel a kolonia ugyis a felszin ala kerulne.

    Az egyetlen kerdeses terulet a mikroelektronikak es egyeb vezerlorendszerek, tovabba a gyogyszerek es hasonlo bonyolultabb kemiai termekek eloallitasa lenne, amit egeszen addig a Foldrol kellene megoldani, amig a szukseges gyartokapacitas ki nem epul helyben. Ellenben ezek viszonylag kis meretu es konnyen szallithato dolgok. Raadasul az egyszerubb chipeket akar ugyanazzal az fotoszenzitiv 3d nyomtatoval elo lehet allitani amit minden mashoz is hasznalhatnak. Mindezek melle meg a 3d nyomtatok es cnc gepek melle meg lehetne (mind muanyag, mind fem) froccsonto gepeket is telepiteni, amiket viszont mar egy cnc is kepes eloallitani helyben. Ezzel es a kiszolgalasukra epitett robotokbol nagyjabol egy teljes ipart fel lehet huzni viszonylag egyszeruen, bar nem tul gyorsan.

    A bazist pedig elve ugy kell kiepiteni, hogy minden konnyen szerelheto legyen, mindent el tudjanak erni a karbantarto robotok es mindent elo lehessen allitani helyben. Ez joreszt sziklaba furt alagutakat jelent, szort muanyag ho es legszigetelessel es szukseg eseten rozsdamentes acel elemekkel. Minden mechanikai elemet helyben gyarthatora kell megtervezni es lehetoleg helyben legyartani. Erre akar lehetoseg van az emberek megerkezese elott is, taviranyitasu leszallo gyarto modulok segitsegevel, amiket ugyancsak taviranyitasu robotok latnanak el nyersanyaggal. Amennyiben ez tul bonyolult vagy lassu, ugy az elso par szallitmanyt vihetik a Foldrol is, csak mindenkeppen az odaszallitott gepekkel kell oket mar itt is legyartani, hogy cserelhetoek legyenek kesobb.

    Nem azt mondom, hogy a leg kenyelmesebb kornyzet lenne ez az emberek szamara, de mindenkeppen elheto es tulelheto. Ha sikerulne a szallitast (mondjuk fisszios nuklearis vasimr hajtomuvek segitsegevel) jelentosen leroviditeni, akkor az automatikus gyartas miatt 2 hatvanya szerint nohetne a bazis eltarto kapacitasa, ami ugyan lassan indul, de nagyon hamar tobb tizezres es kesobb millios nagysagra novekedhetne, ahol egy ido utan egyreszt mar a Fold-Mars jaratok kapacitasa jelentene a novekedes hatarat, masreszt a nyersanyag kitermeles korlatai, ami egy teljesen ures bolygo eseten eleg messze vannak. (senkit nem zavarna, ha egy komplett hegyet szetturnanak egy par ev alatt vagy jelentos mennyisegu feldolgozatlan szemet keletnezne, bar 3d nyomtatott targyak es laborban eloallitott elelmiszerek eseten nem sok ujrahasznosithatatlan anyag keletkezne)

    A fentiek alapjan lehetseges a marsi koloniak letrehozasa, csak a kezdeti hataron kell atjutni es eleve az onfenttarto rendszerek megtervezese utan szabad odamenni, tobb lepessel elore gondolkodva. Ezt persze megelozheti egy kutato-felmero expedicio Foldrol hozott felszerelessel, de az aranyaiban dragabb lenne mint eleve helyben gyartani szinte minden nagyobb dolgot a megerkezes utan.
  • Irasidus #43
    :"Ahhoz hogy kolóniát építsünk a Marson kell mondjuk hasraütésre 10 000 milliád $. Kb 100 Milliárd van. Szerinted lesz, vagy nem ezek után? Ha a világ vezető hatalmai pár száz milliót épp hogy kiköhögnek, honnan lesz a többi?"
    Egy összegben nagyon sok, de ezt több évtized, évszázad alatt, már nem olyan sok. A kolonizáció nem egy négy éves ciklusos mulatság lenne, ha lenne...
    "Jogos, pláne mert a kaját még az ISS-en is a Földről kapják. Bár ha lenne hozzá még egy kis tér algát simán lehetne tartani, az a leg energia/hely takarékosabb. "
    Ezzel is egyetértek. (Tesztelnek újrahasznosítást a ISS-en.)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.02.18. 20:44:21
  • NEXUS6 #42
    OK. Akkor ebből ki tudunk indulni.
    Ahhoz hogy kolóniát építsünk a Marson kell mondjuk hasraütésre 10 000 milliád $. Kb 100 Milliárd van.
    Szerinted lesz, vagy nem ezek után? Ha a világ vezető hatalmai pár száz milliárdot épp hogy kiköhögnek, honnan lesz a többi?

    "Így van, ezzel is egyet értek, némi kiigazítással, hogy ISS szintű technológiát... így pontosabb."
    Jogos, pláne mert a kaját még az ISS-en is a Földről kapják. Bár ha lenne hozzá még egy kis tér algát simán lehetne tartani, az a leg energia/hely takarékosabb.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.02.18. 20:43:08
  • Irasidus #41
    "A Földön Grúzia, amíg kiépíti a nukleáris iparát olyan 14 milliárd $ költ el. Egy hasonló projekt a Marson csak annyival kerülne többe, hogy a minimálisan szükséges eszközöket kb 5-10 millió $-ért tudod odaszállítani kg-ra levetítve! Tekintve, hogy gyak semmi sincs ott, mindent oda kéne vinni! Szerinted Musknak van rá pénze?"
    Ebben egyetértek veled. Nincs pénze. Egészen mást vitattam.
    "Tekintve, hogy a fűtésen-hűtésen oxigénen, vízen kívül még a kaját is kéne biztosítani, ott azért marhára nem elég egy "zéróemissziós" épülethez, hogy a tetőt lefeded napelemekkel. Gyak egy ISS technológiát kell minden épülethez, objektumhoz biztosítani. Egy futballstadionban él 6 ember. Nekem nem tűnik olyan olcsónak.
    Így van, ezzel is egyet értek, némi kiigazítással, hogy ISS szintű technológiát... így pontosabb. Mint írtam, nem a költséget, vagy nehézséget vitattam.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.02.18. 20:33:16