Őrizetbe vették Kanadában a Huawei alapítójának lányát, Kína pedig politikai szintre emelve a kérdést megtorlással fenyegetőzik. Trump kereskedelmi háborúja új szintre ért.

Néhány nappal ezelőtt vették őrizetbe a Huawei pénzügyi vezetőjét, akinek a kiadatását már kérte az Amerikai Egyesült Államok. Meng Van-csout - aki egyébként Ren Zhengfei Huawei-alapító lánya - hivatalosan azért kereste az amerikai igazságügyi minisztérium, mert az Irán elleni amerikai gazdasági szankciók megsértésével vádolják. A szituáció eszkalálódása valószínűbbnek tűnik, mint a két fél álláspontjának a közeledése.

"Ez csupán egyike annak a számos, újabb és egyre agresszívebb intézkedésnek, amelynek a segítségével a Donald Trump által vezetett amerikai kormány Kína ellen lép fel. Önmagában nem az őrizetbe vétel az érdekes, hanem annak az időpontja, mert az az Argentínában megrendezett G20-as találkozóval esett egybe. Azt, hogy ezt az időpontot tudatosan választották-e ki nem tudjuk, de maga az eljárás figyelemre méltó volt. A letartóztatás a Donald Trump és Hszi Csin-ping közötti kiegyezéssel kapcsolatos minden esetleges optimizmust semmissé tett. Az esetleges egyezség amúgy is gyenge lábakon állt, hiszen a megbeszélések után az Amerikai Egyesült Államok és Kína is nagyon eltérő módon kommunikálta a megállapodásokat. A Huawei-problémától függetlenül is több mint kérdéses volt, hogy a karácsony előtt sikerül-e leülniük tárgyalni egymással a két nagyhatalom vezetőinek. Ezzel immár nem lehet számolni" - fejtette ki Max J. Zenglein, a Mercator Institute for China Studies (MERICS) gazdasági programvezetője.

A szakember azt nem kívánta minősíteni, hogy a Meng Van-csou elleni vád milyen alapokon nyugszik. Az viszont tény, hogy a Huawei több szempontból is szálka az Amerikai Egyesült Államok szemében és az USA meg is próbál minél több országot rábírni arra, hogy ne vásárolják meg a kínai gyártó termékeit. Mindez oda vezet, hogy a toleranciahatárt a Huawei gyorsabban átlépi az iráni üzletekkel kapcsolatban, mint bármelyik másik társaság.


Kína nem engedi be a külföldieket, viszont állami cégei sorra vásárolják fel a nyugati vállalatokat - úgy néz ki, ezt most elégelték meg a politikusok
"Az Amerikai Egyesült Államok számára nem csupán egy sima cégről van szó, hanem alapvetően zavarja őket az, ahogy Kína erősíti a saját vállalatait. Miközben minden eszközzel próbálja óvni hazai piacát a nemzetközi konkurenciával szemben, addig a kommunista állam által támogatott társaságok egyre inkább terjeszkednek a nemzetközi piacokon. A Huawei nem egyedi eset. Elég csak a ZTE-re gondolni, amely már a kereskedelmi konfliktus elején az USA érdeklődésének a középpontjába került és majdnem bele is bukott a dologba. A Huawei és a ZTE stratégiai fontosságú területen (távközlés) működnek, de végeredményben csak áldozatok egy politikai csatatéren."

"Amerikai szempontból ezek a társaságok egy összességében problémás rendszer kinövései. A Huawei terjeszkedése Kína számára stratégiai szempontból nagyon fontos, ezért az aggályok nagyon is jogosak. Már csak azért is, mert Peking nem igazán foglalkozik azzal, hogy a globálisan tevékenykedő kínai cégek szavahihetőségét erősítse - ellenkezőleg, az ország agresszíven lép fel. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok sem viselkedik másképpen, mert szintén kihasználja a pozícióit. Éppen ezért továbbra is szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy a két fél képes lesz-e félretenni a vitáját, ehhez ugyanis túl agresszív a retorika."

"Kína sok szempontból stratégiai riválisa az USA-nak és ez túlmutat a gazdasági érdekeken, itt már geopolitikai rivalizálásról van szó. Jelenleg még az Amerikai Egyesült Államok tűnik erős pozícióban lévő országnak, amely megpróbálja Kínát visszakozásra kényszeríteni. Kérdés, hogy reagál minderre Peking. Úgy gondolom, hogy a további eszkaláció valószínűsége sokkal nagyobb, mint annak az esélye, hogy közelednek az álláspontok" - szögezte le Max. J. Zenglein.