A webes konszern több mint 3000 dolgozója írta alá azt a Sundar Pichainak címzett nyílt levelet, amelyben a katonai fejlesztésekben való részvétel ellen tiltakoznak.

A levelet nyilvánosságra hozta a The New York Times. Az alkalmazottak kifejtették, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a társaság segít az amerikai védelmi minisztériumnak az Afganisztánban és egyéb külföldi háborús zónákban repülő drónok által készített videók kiértékelésében és abban, hogy a Predatorok pontosabban tudják megtámadni a célpontjaikat. A Google munkatársai hiszik, hogy az óriáscégnek nem kellene szerepet vállalnia a háború üzletében. Úgy vélik, a Maven projektben való részvétel árt a Google márkának és a vállalat tehetségtoborozó képességének.

A levél aláírói hozzátették, hogy nekik nem elég Diane Greene menedzsernek, az óriáscég felhőüzletéért felelős vezetőjének állásfoglalása. Greene azt hangsúlyozta, hogy az általuk biztosított technológiát nem használják fel robotrepülőgépek vezérlésére vagy fegyverek elindítására. Ugyanakkor tény, hogy a technológiát a katonaság számára fejlesztik és ha azt már leszállították, akkor csak statisztálhatnak a tényleges felhasználáshoz.

A Google és a Pentagon már régóta együttműködik, Eric Schmidt a védelmi minisztérium vezető tudományos tanácsadója. A DARPA évtizedek óta támogatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat. Az ügynökség már az 1960-as években eszközöket biztosított az Amerikai Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia laboratóriumok alapításához és a létesítmények ma is az ország vezető intézményei közé tartoznak.


Hiába a mindent látó szem, az adatokat fel is kell dolgozni, ebben segít a Pentagonnak a Google
A Maven projekt tavaly április óta zajlik, célja az, hogy a gépi tanulás segítségével kutassa át a drónok által készített digitális fotókat és videókat, továbbá felismerje az álló- és a mozgóképeken szereplő objektumokat, például az autókat. A Google néhány alkalmazottja már akkor felháborodással fogadta, hogy a társaság komoly erőforrásokat fordít a fegyveres erők megfigyelési műveleteinek a támogatására. Mások úgy vélték, hogy a projekt komoly etikai kérdéseket vet fel a gépi tanulási technológia fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban. Az óriáscég egyik szóvivője elismerte, hogy interfészeket biztosítottak a Pentagon számára a TensorFlow rendszerhez, amely a vállalat gépi tanuláshoz kapcsolódó nyílt forráskódú programkönyvtára.

Nem csupán a Google dolgozói tiltakoztak ilyen módon, hanem a KAIST dél-koreai egyetem mesterséges intelligencia kutatói is, akik nem akarnak együtt dolgozni a Hanwha Systems helyi fegyvergyártóval. A tiltakozó tudósok között voltak francia, német, kínai, ausztrál és kanadai szakemberek is, akik bejelentették, hogy a jövőben nem akarnak együtt kutatni a KAIST munkatársaival, mert attól félnek, hogy a tevékenységük felgyorsítja az autonóm fegyverek fejlesztését.