Berta Sándor
Bécsben sem örülnek az Airbnb terjedésének
A bevételek zöme az egyszerre több belvárosi lakást kiadó profikhoz vándorol, és ezek eltűnése a piacról az albérleti díjak megugrását okozza.
A lakásmegosztó szolgáltatás megjelenése komoly hatással van nem csupán az ingatlanágazatra, hanem az egész turizmusra is. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa arra volt kíváncsi, hogy milyen következményekkel járt az Airbnb belépése a lakáspiacra. Amíg 2014 októberében még csak körülbelül 1300 szálláslehetőség volt elérhető az oldalon, addig idén augusztusban már 8650. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a platform fontos gazdasági tényezővé vált. Az éves bruttó bevétele 80 millió euró, ez körülbelül a 10 százalékát teszi ki a bécsi szállásbevételeknek. Az osztrák fővárosban számos olyan nagy szolgáltató van, amely egy időben több lakást is kínál az Airbnb rendszerén keresztül. Emellett számos lakás gyakorlatilag rendszeres vakációs szálláshelyként működik. Mindez oda vezet, hogy ezek az otthonok kikerülnek a piacról és ezáltal hozzájárulnak az emelkedő bérleti díjakhoz.
Roman Seidl, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója közölte, hogy az Airbnb mostani konstrukciójának már nem sok köze van az eredeti ötlethez, amely az éppen szabadon álló szobák és lakások rövid időre való kiadása volt. "Élj úgy, mint a helyiek!" - hangzott egykor a szlogen, de már rég nincs személyes kapcsolat a szállásadó és az éjszakára olcsón megszállni kívánó utazó között. (Mindössze egy százalék az olyan hely, ahol a vendéglátóval azonos szobában van az ágy.) Az ilyen otthonokat általában folyamatosan rövid távra kiadják, sőt, gyakran eleve ilyen célra alakítják át, mert a tulajdonosok így sokkal nagyobb bevételre tehetnek szert, mint ha hosszútávra adnák azokat bérbe. Az ajánlatok körülbelül 70 százaléka ráadásul teljes lakásokra vagy házakra vonatkozik.
A bécsi Airbnb kínálat, a grafika a belső kerületekre koncentrálódást mutatja
A lakás- és házkiadók 20 százalékához kerül az összes bevétel kétharmada, míg az olcsó szállások gazdáihoz - azaz akik legfeljebb 500 eurót kérnek el a szálláslehetőségekért - kevesebb, mint 10 százalék folyik be. A havonta legalább 13 500 euró bevételre szert tevők teszik a lakáskiadók 0,4 százalékát, míg van néhány olyan személy is, aki akár 60 000 eurót is össze tud szedni ebből a tevékenységből. Seidl elmondta, hogy elsőre gyakran észre sem lehet venni, hogy valaki egy kisebb bérbeadó vagy egy gyakorlatilag szállodaszolgáltatást végző nagyvállalkozó, akinek a hotelszobái a városban mindenfelé elszórva találhatók meg.
Az mindenesetre látható, hogy a bécsi lakáspiacról konzervatív becslések alapján is körülbelül 2000 otthon került ki. Ugyan jelenleg ez a szám még kevésnek tűnik, de mégis jelentős hatásuk van a piacra, mert az ajánlatok nagyon egyenetlenül oszlanak el Bécs különböző kerületei között, azok a belső kerületekben összpontosulnak.
Seidl szerint nagyon sok nyitott kérdés van, például a kereskedelmi jog, az adók és a lakáspiac területén. Már most vannak konfliktusok, elsősorban akkor, ha a házak egyes részei gyakorlatilag szállodákká változnak át és ezzel alapvetően módosulnak a helyi életkörülmények és viszonyok, például nőnek az üzemeltetési költségek. A fizetőképes turisták más szolgáltatószektorban is pezsgést okoznak, az adott környéken nagyobb igény lesz vendéglátóipari üzletekre, ezzel együtt pedig a környék éjszaka is zajos lesz. Önkormányzati részről azért problémás a helyzet, mert a helyi lakosság nem örül az albérleti díjak emelkedésének, és a haszon mindössze néhány embernél csapódik le. Világos szabályokra van szükség, hogy el lehessen kerülni a káros következményeket.
A lakásmegosztó szolgáltatás megjelenése komoly hatással van nem csupán az ingatlanágazatra, hanem az egész turizmusra is. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa arra volt kíváncsi, hogy milyen következményekkel járt az Airbnb belépése a lakáspiacra. Amíg 2014 októberében még csak körülbelül 1300 szálláslehetőség volt elérhető az oldalon, addig idén augusztusban már 8650. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a platform fontos gazdasági tényezővé vált. Az éves bruttó bevétele 80 millió euró, ez körülbelül a 10 százalékát teszi ki a bécsi szállásbevételeknek. Az osztrák fővárosban számos olyan nagy szolgáltató van, amely egy időben több lakást is kínál az Airbnb rendszerén keresztül. Emellett számos lakás gyakorlatilag rendszeres vakációs szálláshelyként működik. Mindez oda vezet, hogy ezek az otthonok kikerülnek a piacról és ezáltal hozzájárulnak az emelkedő bérleti díjakhoz.
Roman Seidl, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója közölte, hogy az Airbnb mostani konstrukciójának már nem sok köze van az eredeti ötlethez, amely az éppen szabadon álló szobák és lakások rövid időre való kiadása volt. "Élj úgy, mint a helyiek!" - hangzott egykor a szlogen, de már rég nincs személyes kapcsolat a szállásadó és az éjszakára olcsón megszállni kívánó utazó között. (Mindössze egy százalék az olyan hely, ahol a vendéglátóval azonos szobában van az ágy.) Az ilyen otthonokat általában folyamatosan rövid távra kiadják, sőt, gyakran eleve ilyen célra alakítják át, mert a tulajdonosok így sokkal nagyobb bevételre tehetnek szert, mint ha hosszútávra adnák azokat bérbe. Az ajánlatok körülbelül 70 százaléka ráadásul teljes lakásokra vagy házakra vonatkozik.
A bécsi Airbnb kínálat, a grafika a belső kerületekre koncentrálódást mutatja
A lakás- és házkiadók 20 százalékához kerül az összes bevétel kétharmada, míg az olcsó szállások gazdáihoz - azaz akik legfeljebb 500 eurót kérnek el a szálláslehetőségekért - kevesebb, mint 10 százalék folyik be. A havonta legalább 13 500 euró bevételre szert tevők teszik a lakáskiadók 0,4 százalékát, míg van néhány olyan személy is, aki akár 60 000 eurót is össze tud szedni ebből a tevékenységből. Seidl elmondta, hogy elsőre gyakran észre sem lehet venni, hogy valaki egy kisebb bérbeadó vagy egy gyakorlatilag szállodaszolgáltatást végző nagyvállalkozó, akinek a hotelszobái a városban mindenfelé elszórva találhatók meg.
Az mindenesetre látható, hogy a bécsi lakáspiacról konzervatív becslések alapján is körülbelül 2000 otthon került ki. Ugyan jelenleg ez a szám még kevésnek tűnik, de mégis jelentős hatásuk van a piacra, mert az ajánlatok nagyon egyenetlenül oszlanak el Bécs különböző kerületei között, azok a belső kerületekben összpontosulnak.
Seidl szerint nagyon sok nyitott kérdés van, például a kereskedelmi jog, az adók és a lakáspiac területén. Már most vannak konfliktusok, elsősorban akkor, ha a házak egyes részei gyakorlatilag szállodákká változnak át és ezzel alapvetően módosulnak a helyi életkörülmények és viszonyok, például nőnek az üzemeltetési költségek. A fizetőképes turisták más szolgáltatószektorban is pezsgést okoznak, az adott környéken nagyobb igény lesz vendéglátóipari üzletekre, ezzel együtt pedig a környék éjszaka is zajos lesz. Önkormányzati részről azért problémás a helyzet, mert a helyi lakosság nem örül az albérleti díjak emelkedésének, és a haszon mindössze néhány embernél csapódik le. Világos szabályokra van szükség, hogy el lehessen kerülni a káros következményeket.