Berta Sándor
Készül a világ első digitális eljárásokkal épített háza
Svájci szakemberek olyan épületen dolgoznak, amelynél a falakat robotok építik és az egyes építőelemeket 3D-nyomtatókkal alkotják meg.
Építészek, robotikai szakértők, statikusok és fenntarthatósági szakemberek dolgoznak a háromszintes DFAB House elkészítésén. A résztvevők új digitális építési és energiatechnológiákat tesztelnek. A DFAB House lesz a világ első olyan háza, amelyet digitális eljárásokkal terveztek és azok segítségével építenek is fel. A projekt keretében robotok húzzák fel a falakat és 3D-nyomtatók készítik el a különböző elemeket. A szakemberek azt akarják kideríteni, hogy a digitális technológiák segítségével mennyire lehet az építkezéseket fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tenni, illetve az építőiparban kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. A 200 négyzetméter alapterületű épület várhatóan 2018 nyarára készül el, s az Empa und Eawag vendégkutatóinak szállás- és munkahelyéül szolgál majd.
A négy tesztelt építési eljárás között van a Mesh Mould technológia, amely alapvetően változtathatja meg a betonnal való építkezést. Központi szerephez jut a 2 méter magas In situ Fabricator nevű robot, amely állandóan változó környezetben is képes önállóan mozogni. Szintén újdonság a statikailag optimalizált és funkcionálisan integrált emeleti mennyezetelem, amelynek elkészítéséhez 3D-nyomtatókat alkalmaznak. A további két használt technológia a Smart Dynamic Casting nevű automatizált csúszó zsaluzati módszer és a Spatial Timber Assemblies, az utóbbinál robotok működnek együtt és készítenek elő különböző fűrészárukat.
Matthias Kohler, az ETH Zürich professzora és a DFAB House megálmodója rámutatott, hogy a kizárólag digitális építési technológiákat alkalmazó projektekhez, például a 3D-nyomtatókkal készített házakhoz képest a DFAB House különböző újszerű digitális építési technológiákat ötvöz, amik által kiaknázhatók az egyes módszerek előnyei. Az új házhoz új okosotthon-megoldások és dolgok internete technológiák is járnak majd. Az utóbbiak között vannak az egymással intelligensen kommunikáló eszközök és rendszerek, amelyek tanulásra képesek és úgy irányítják az épületet, hogy mind az energiahatékonysága, mind a kényelme javulhat.
Építészek, robotikai szakértők, statikusok és fenntarthatósági szakemberek dolgoznak a háromszintes DFAB House elkészítésén. A résztvevők új digitális építési és energiatechnológiákat tesztelnek. A DFAB House lesz a világ első olyan háza, amelyet digitális eljárásokkal terveztek és azok segítségével építenek is fel. A projekt keretében robotok húzzák fel a falakat és 3D-nyomtatók készítik el a különböző elemeket. A szakemberek azt akarják kideríteni, hogy a digitális technológiák segítségével mennyire lehet az építkezéseket fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tenni, illetve az építőiparban kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. A 200 négyzetméter alapterületű épület várhatóan 2018 nyarára készül el, s az Empa und Eawag vendégkutatóinak szállás- és munkahelyéül szolgál majd.
A négy tesztelt építési eljárás között van a Mesh Mould technológia, amely alapvetően változtathatja meg a betonnal való építkezést. Központi szerephez jut a 2 méter magas In situ Fabricator nevű robot, amely állandóan változó környezetben is képes önállóan mozogni. Szintén újdonság a statikailag optimalizált és funkcionálisan integrált emeleti mennyezetelem, amelynek elkészítéséhez 3D-nyomtatókat alkalmaznak. A további két használt technológia a Smart Dynamic Casting nevű automatizált csúszó zsaluzati módszer és a Spatial Timber Assemblies, az utóbbinál robotok működnek együtt és készítenek elő különböző fűrészárukat.
Matthias Kohler, az ETH Zürich professzora és a DFAB House megálmodója rámutatott, hogy a kizárólag digitális építési technológiákat alkalmazó projektekhez, például a 3D-nyomtatókkal készített házakhoz képest a DFAB House különböző újszerű digitális építési technológiákat ötvöz, amik által kiaknázhatók az egyes módszerek előnyei. Az új házhoz új okosotthon-megoldások és dolgok internete technológiák is járnak majd. Az utóbbiak között vannak az egymással intelligensen kommunikáló eszközök és rendszerek, amelyek tanulásra képesek és úgy irányítják az épületet, hogy mind az energiahatékonysága, mind a kényelme javulhat.