Berta Sándor
Megtanulnak előre gondolkodni az autók
Ha tudja egy autó, hogy az emelkedő után lejtő jön, felmehet elektromos meghajtással is, mert legurulva visszatöltődik az energia.
Aki autót vezet, állandóan döntéseket hoz, gázt ad, fékez vagy kormányoz. Mindezek mellett - alkalmazkodva a sofőr vezetési stílusához - az autó maga is szabályozza a motor működését és a jármű viselkedését, például sportosabb vezetéskor felkeményíti a felfüggesztést vagy később kapcsol vissza a váltóval. Az optimális működéshez intelligens vezérlési megoldások kellenek, ilyeneket kutatnak majd a múlt héten megnyitott Bécsi Műszaki Egyetemen létrehozott Christian Doppler Laboratóriumban. Ennek vezetője Christoph Hametner lesz, a Mechanikai és Mechatronikai kar tanára. Főként a járművek meghajtórendszereinek szabályozásával és ellenőrzésével terveznek foglalkozni, a projektet az osztrák szövetségi tudományos, kutatási és gazdasági minisztérium támogatja.
"Több célunk van az újfajta vezérlési megoldásokkal kezdve a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésétől az akkumulátorok élettartamának megnövelésén át az elektromos autók hatótávolságának megnöveléséig. Mindegyiket eltérő működési paraméterek befolyásolják, melyeket a lehető legjobb eredmény elérése érdekében elektronikusan kell kontrollálni." - mondta Christoph Hametner.
További fontos területet jelent a járművek és a környezet hálózatba kötése. Amennyiben az elektronika tudja, hogy milyen útszakasz vagy kanyar, esetleg lejtő vagy emelkedő jön, akkor optimálisan módosítani lehet a motor viselkedését, a szimulációs modellek alapján pedig eldönthető, hogy a jármű miként kezelje a legjobban az adott helyzetet. Hametner szerint egy hibridautó ezáltal eldöntheti, hogy probléma nélkül fel tud-e menni egy hegyre elektromos meghajtással is, mert az emelkedő után lejtő jön, ahol újra feltöltődhetnek az akkumulátorok. Ahhoz, hogy az ilyen intelligens előrejelzések működjenek, szenzorok segítségével mindig tudni és pontosan ellenőrizni kell az összes alkatrész aktuális állapotát. Prediktív modellekkel kiszámítható, hogy a különböző paraméterek előreláthatóan miként fognak megváltozni és ezeket a folyamatokat hogyan lehet célzottan befolyásolni.
A szakember végül kiemelte, hogy az alkalmazás-orientált alapkutatások területén dolgoznak. Nem csupán egy bizonyos problémát akarnak megoldani egy bizonyos gépkocsi esetében, hanem számítási modelleket akarnak elemezni és továbbfejleszteni, s olyan módszereket szeretnének találni, amelyekkel a feladatok széles körét lehet megoldani. Harald Mahrer osztrák tudományos, kutatási és gazdasági miniszter a politikai háttértámogatást biztosítja, kijelentette, hogy ahhoz, hogy az autóipar Ausztriában a jövőben is erős maradjon, új fejlesztési módszerek kellenek, mert csak azok tehetik hatékonyabbá mind az autókat, mind azok meghajtórendszereit. Mindehhez nehéz tudományos kérdéseket is meg kell válaszolni, különösen az alternatív meghajtásokkal kapcsolatban.
Aki autót vezet, állandóan döntéseket hoz, gázt ad, fékez vagy kormányoz. Mindezek mellett - alkalmazkodva a sofőr vezetési stílusához - az autó maga is szabályozza a motor működését és a jármű viselkedését, például sportosabb vezetéskor felkeményíti a felfüggesztést vagy később kapcsol vissza a váltóval. Az optimális működéshez intelligens vezérlési megoldások kellenek, ilyeneket kutatnak majd a múlt héten megnyitott Bécsi Műszaki Egyetemen létrehozott Christian Doppler Laboratóriumban. Ennek vezetője Christoph Hametner lesz, a Mechanikai és Mechatronikai kar tanára. Főként a járművek meghajtórendszereinek szabályozásával és ellenőrzésével terveznek foglalkozni, a projektet az osztrák szövetségi tudományos, kutatási és gazdasági minisztérium támogatja.
"Több célunk van az újfajta vezérlési megoldásokkal kezdve a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésétől az akkumulátorok élettartamának megnövelésén át az elektromos autók hatótávolságának megnöveléséig. Mindegyiket eltérő működési paraméterek befolyásolják, melyeket a lehető legjobb eredmény elérése érdekében elektronikusan kell kontrollálni." - mondta Christoph Hametner.
További fontos területet jelent a járművek és a környezet hálózatba kötése. Amennyiben az elektronika tudja, hogy milyen útszakasz vagy kanyar, esetleg lejtő vagy emelkedő jön, akkor optimálisan módosítani lehet a motor viselkedését, a szimulációs modellek alapján pedig eldönthető, hogy a jármű miként kezelje a legjobban az adott helyzetet. Hametner szerint egy hibridautó ezáltal eldöntheti, hogy probléma nélkül fel tud-e menni egy hegyre elektromos meghajtással is, mert az emelkedő után lejtő jön, ahol újra feltöltődhetnek az akkumulátorok. Ahhoz, hogy az ilyen intelligens előrejelzések működjenek, szenzorok segítségével mindig tudni és pontosan ellenőrizni kell az összes alkatrész aktuális állapotát. Prediktív modellekkel kiszámítható, hogy a különböző paraméterek előreláthatóan miként fognak megváltozni és ezeket a folyamatokat hogyan lehet célzottan befolyásolni.
A szakember végül kiemelte, hogy az alkalmazás-orientált alapkutatások területén dolgoznak. Nem csupán egy bizonyos problémát akarnak megoldani egy bizonyos gépkocsi esetében, hanem számítási modelleket akarnak elemezni és továbbfejleszteni, s olyan módszereket szeretnének találni, amelyekkel a feladatok széles körét lehet megoldani. Harald Mahrer osztrák tudományos, kutatási és gazdasági miniszter a politikai háttértámogatást biztosítja, kijelentette, hogy ahhoz, hogy az autóipar Ausztriában a jövőben is erős maradjon, új fejlesztési módszerek kellenek, mert csak azok tehetik hatékonyabbá mind az autókat, mind azok meghajtórendszereit. Mindehhez nehéz tudományos kérdéseket is meg kell válaszolni, különösen az alternatív meghajtásokkal kapcsolatban.
