Berta Sándor

Az empátia hiánya a gépek legnagyobb hiányossága

Bármennyire fejlődni fognak és kifinomulttá válnak a robotok, lesz, amiben nem tudják helyettesíteni az embereket.

Reimund Neugebauer, a Fraunhofer Társaság elnöke szerint elsőként a gyártás területén jelennek majd meg önállóan tevékenykedő rendszerek, később az egészségügy és az ápolás területén terjednek majd el az autonóm megoldások. A negyedik fontos terület a veszélyes üzemek; egy atomerőműben a javítási munkák elvégzésére vagy a tűzoltóságnál létfontosságúak a robotok. Szerinte hamarosan gépeket küldünk majd be az égő házakba és ez a szép új világ új üzleti modelleket és munkahelyeket fog létrehozni amellett, hogy persze meg is szüntet állásokat.

"Nem hiszem, hogy gépek tudnának stratégiákat kifejleszteni vagy következtetéseket levonni. Az, hogy tudnak például pókerezni csak korlátozott képességeket jelent. Bővülnek a lehetőségeik, de nem vehetik át az irányítást. Már napjainkban is vannak olyan esetek, ahol korlátozzuk a technikát, Például az egészségügyben a folyamatok végén az embernek kell döntenie. Ezek jogi és etikai kérdések. Csak egy ember vállalhat felelősséget a cselekedeteiért." - emelte ki Reimund Neugebauer.


"Technikai szempontból nagyon sok dolgot már ma is meg lehet oldani. Olyan autókon dolgozunk például, amelyek nem okoznak balesetet, de a vegyes közlekedés (önállóan haladó és emberek által vezetett járművekkel) mindig megmarad, amely nehézségeket okozhat. A prototípusokat tekintve az idei évtől láthatjuk majd az autonóm járművek korlátozott alkalmazását, többek között üzemi területeken vagy később az autópályákon. De a városi forgalomban való közlekedésüket csak 2030-tól tudom elképzelni."

Úgy véli, az automatizáció terjedésével csak Németországban a gyártás területén 490 000 munkahely szűnhet meg. Ugyan az önállóan működő rendszerek a fejlesztők munkáját is részben átvehetik, de az emberekre ugyanúgy szükség lesz a folyamatok ellenőrzéséhez vagy a nyersanyagok kiválasztásához. Neugebauer végül kiemelt még egy fontos szempontot: az emberek továbbra is vágynak majd olyan dolgokra, mint az empátia és a bizalom, ezt pedig a gépek sem most, sem a jövőben nem fogják tudni megadni.

Érdekesség, hogy 2016 júliusában robotadó bevezetését javasolta Frank Appel, a német posta vezetője, majd idén februárban Bill Gates is. De ez több vélemény szerint sem jó ötlet és az elképzelést Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke, aki egyben az Európai Unió digitális piacért felelős biztosa sem támogatta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #21
    Szerintem nem a túlzott empátiával van a baj. Hanem azzal, hogy olyanokkal szemben is alkalmazzuk, akikhez semmi közünk.
  • ostoros #20
    Vagyis, ha a gépet megtanítjuk hazudni, akkor empatikus lesz? Fene jó alap ez egy MI építésére, ha már most így kezdjük.
  • Tetsuo #19
    Ez baromság. Attól, mert empatikus vagy, nem kell, hogy hülye legyél.
    Az empatikus éppen inkább átlát a szitán, ha mesterkéltek az érzelmek; vagy belegondol, hogy itt egy emberről van szó, amúgy pedig jóval több van bajban stb.
    Az altruista már "problémásabb" lehet - ebből a szempontból, mert leginkább a másikat helyezi maga elé, de nem mindenkit és nem rak egyenlőséget hitvány és jó ember közé ő sem, illetve ebből a tulajdonságból az nem adódik.

    Természetesen a mai ateista materialista, illetve naiv realizmus jellemezte korszellem mentén az ego van mindenek felett. Eszerint mind a társadalmi norma szerinti emapatikus, mind az altruista jellemzésű ember bizonyos értelemben hátrányban van a beilleszkedésben, sikerességben.

    Ha valakiben egyáltalán nincs empátia, az már beteg ember és gyógyításra szorul - ő sem tud beilleszkedni társadalmunkba. Habár bizonyos intelligenciával ezt titkolhatja, megjátszhatja az empátiát, a "normális viselkedést".

    Ha a gép viselkedését tudjuk programozni, akkor akár empátiát is programozhatunk finom átmenetekkel, millió paraméterrel, de az igazi érzelem vitatottan lesz a gép sajátja.
    Egy szofisztikált viselkedésű robot pl. a Passengers című film csaposa lényegében ugyanaz, csak összetettebb, mint a programozott fűnyíró, amelyik kikerüli az emberek lábát.
    A 2001-es AI című film gyerekrobotja viszont a haárokat feszegeti, erről szól a film is. Véleményem szerint ilyen intelligenciát és viselkedést (interakciót) lehetetlen megalkotni - chipekkel és eleketronikával feltétlenül.

  • Szefmester #18
    Pontosan. Csináltattak velem EQ tesztet, és pocsék eredményt értem el mikor kérték hogy őszinte legyek.. fura módon egy másik kérdéscsomagnál meg átlagon felüli lettem mert azt válaszoltam amiről tudtam hogy elvárják.

    A gépekbe pedig relatíve egyszerű lesz leprogramozni az empátiát ha eljutnak a logikus MI leprogramozásáig. Csupán egy extra modul amivel lefuttat egy elemzést hogy mit reagálna akkor ha ő lenne a másik fél, és az erre adott eredményt visszaadja a fő szálnak. Ha ezt több verzióban is kiszámítja a változók miatt akkor felállíthat egy prioritási listát a leginkább csekély károkozás sorrendjében.
  • cateran #17
    Most komolyan szajba kell ragnom? Rahatas az empatiara, csokkentheti a logikus gondolkodast..pelda:koszos, szomoru kislany kepe felirattal: neki gyujtunk, minden kis osszeg szamit...xy szive elszorul a latvanytol es mar nyul is a tarcaert, anelkul, hogy jobban belegondolna...extrem es sarkitott pelda, de latom megerolteto a dolog....
    Amugy nem az empatiaval van baj, hanem a tulzott empatiaval....
  • kvp #16
    Az empatia kezelheto tisztan logikai folyamatkent is. Nem tul emberi, de letezo megoldas. A gyakorlatban kimutattak, hogy az erzelmi intelligencia kello szintu ertelmi intelligencia eseten osztonos folyamatok nelkul is mukodik. Ha tenyleg erre van szukseg, akkor ez eleg okos MI eseten kezelheto. Tehat nem osztonos, hanem tudoas empatiara az MI-k is kepesek, sot akar melyebb szinten mint egy ember, aki a sajat szempontjait is figyelembe veszi.

    A bizalom meg egy jol leirhato, matematikailag is jol kezelheto fogalom es mar most is hasznaljak a gepek. Az, hogy az emberek reszerol nincs meg a bizalom a gepek fele, viszont egy szubjektiv szempont es nem fugg az adott gep szoftveretol, viszont idovel kialakulhat. Ha egy robotatuto szoftver soha nem uti el az ele hirtelen beszalado gyerekeket (mert elovigyazatossagbol akkor is lassit ha senkit nem lat), akkor a szulok meg fognak biztni benne, hogy nyugodtan engedhetik jatszani (rohangalni) a gyerekeiket az uttesten is, ha az adott ut az MI szamara elovigyazatossagi lassito zonaban van. Ez szerintem egy jo pelda az emberek bizalmara az MI-kben. Az adott MI bizalma masokban pedig mint emlitettem egy megoldott es jelenleg is hasznalt, jol algoritmizalt folyamat.

    Nem igazan latok olyan gondot, hogy ezeket az alap epitokoveket ne tudnank osszerakni. A nagyobb kerdes, hogy tudat hogyan lesz az egeszbol, vagy egyaltalan akarunk-e ontudatot az MI-kbe? (szvsz. tobb hatranya lenne mint haszna)
  • NEXUS6 #15
    Azért az empátia nem egy hihetetlenül bonyolult dolog. A fejlett, közösségben élő élőlényeket jellemzi, gyak a tevékenység összehangolsát segíti elő.

    Kapcsolódik az érzelmekhez, amelyek viszont úgy határozhatók meg, hogy a test üzzemmódjait meghatározó hormonok hatására elsődlegesen aktiválódó viselkedési minta csomag és ezekhez kapcsolódóan a szervek spec működésének egyfajta egysége.

    A robot is figyelhet azokra a jelekre, amelyek a test állapotát és ehhez kapcsolódóan az érzelmeket jellemzi. Korog a gyomor, remegő kéz, valszeg alacsony vércukorszint, ingerlékenység, emberünk éhes, amire robot megkínál egy műzliszelettel. Kb. ennyi.
    A lényeg, hogy szükséges a programján belül egy olyan modult kialakítani, amely beazonosítja az embereket, majd modellezi azok belső állapotát, megvizsgálja a modell és a tapasztalt infók közötti korrelációt, amennyiben bizonyos előrejlezések beigazolódnak, akkor a modell állapotát helyesnek véli és aszerint cselekszik, kommunikál az emberrel.

    A tudat viszont más kérdés. Most ne foglalkozzunk azzal a meddő vitával, hogy egymásról bizonygatjuk, hogy a másiknak nincs. Fogadjuk el, hogy minden embernek sajátja. Én kb két megközelítést látok:
    1 A tudat valami a testtől nagyrészt független, de ahhoz kapcsolódó dolog, ami az összetett vielkedéssel rendelkező létezők sajátja. Ha ez így van, akkor még nagyon messze vagyunk, hogy ilyet előállítsunk, vallásos/ezo könyveken kívül semmit nem tudunk erről.
    2. A tudat a bonyolult információfeldolgozó rendszerek szükségszerű sajátossága. Ez utóbbi esetben nem kell erölködnünk, mert Szkájnet így is úgy is öntudatra ébred, ha elér egy szintet.
  • Akva #14
    "Szerinte hamarosan gépeket küldünk majd be az égő házakba és ez a szép új világ új üzleti modelleket és munkahelyeket fog létrehozni amellett, hogy persze meg is szüntet állásokat."

    És persze nagyságrendekkel több állást szüntet meg, mint amennyit létrehoz.
  • Akva #13
    "Az empátia hiánya a gépek legnagyobb hiányossága "

    Mondjuk ez az embereknek is a legnagyobb hiányossága.
  • tom_pika #12
    Szerintem te csak szimulálod az öntudatot. Kérlek bizonyítsd mondjuk 3 mondattal, hogy nem!!!