#19
Ez baromság. Attól, mert empatikus vagy, nem kell, hogy hülye legyél.
Az empatikus éppen inkább átlát a szitán, ha mesterkéltek az érzelmek; vagy belegondol, hogy itt egy emberről van szó, amúgy pedig jóval több van bajban stb.
Az altruista már "problémásabb" lehet - ebből a szempontból, mert leginkább a másikat helyezi maga elé, de nem mindenkit és nem rak egyenlőséget hitvány és jó ember közé ő sem, illetve ebből a tulajdonságból az nem adódik.
Természetesen a mai ateista materialista, illetve naiv realizmus jellemezte korszellem mentén az ego van mindenek felett. Eszerint mind a társadalmi norma szerinti emapatikus, mind az altruista jellemzésű ember bizonyos értelemben hátrányban van a beilleszkedésben, sikerességben.
Ha valakiben egyáltalán nincs empátia, az már beteg ember és gyógyításra szorul - ő sem tud beilleszkedni társadalmunkba. Habár bizonyos intelligenciával ezt titkolhatja, megjátszhatja az empátiát, a "normális viselkedést".
Ha a gép viselkedését tudjuk programozni, akkor akár empátiát is programozhatunk finom átmenetekkel, millió paraméterrel, de az igazi érzelem vitatottan lesz a gép sajátja.
Egy szofisztikált viselkedésű robot pl. a Passengers című film csaposa lényegében ugyanaz, csak összetettebb, mint a programozott fűnyíró, amelyik kikerüli az emberek lábát.
A 2001-es AI című film gyerekrobotja viszont a haárokat feszegeti, erről szól a film is. Véleményem szerint ilyen intelligenciát és viselkedést (interakciót) lehetetlen megalkotni - chipekkel és eleketronikával feltétlenül.
#19