Berta Sándor
A robotok és a mesterséges intelligencia lendíthetik fel a japán gazdaságot
A szigetország ezen két terület segítségével szeretne újra meghatározó helyet betölteni a világgazdaságban.
A tervek szerint a jövőben a japán gazdaság növekedésének egyharmadát a robotok, a mesterséges intelligencia (MI) és a hálózatba kötött okosgépek biztosítják majd. A szigetország gazdasága szempontjából mindezek elengedhetetlenek. Japánnak szükség van új lendületre, mert az Amerikai Egyesült Államok úttörő ezen a területen, Németország pedig a dolgok internete területén van nagyon jó pozícióban, amire szintén nagyon féltékenyek.
Yuichiro Anzai, a Japán Tudományt Népszerűsítő Társaság elnöke szerint mindezekre nagyon jó esélyeik vannak, mert mindenekelőtt alacsonyak az úgynevezett kulturális akadályok. Ez alatt azt érti, hogy ugyan a helyieket is aggodalommal tölti el, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lehet az embereknél, de a robotokat nem fenyegetésként fogják el, hanem az emberek szórakoztató barátaiként. (Minden anime-rajongó számára ismert tény, hogy az országban régi álom a humanoid robotok megalkotása és az, hogy ezek a gépek elkísérjék az embert az útján.) A második ok a fogyó és ezzel párhuzamosan öregedő népesség, valamint a növekvő munkaerőhiány, tehát az innováció segíthet beindítani a gazdaság növekedését.
Anzai - aki a kormány mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiai tanácsának vezetője és komoly szerepet vállalt Japán új ipari stratégiájának a kidolgozásában - elmondta, hogy Japánban egyre több gyártó foglalkozik a robotokkal és a mesterséges intelligenciával, köztük van a Hitachi, az NEC, a Fujitsu, a Toyota és a Toshiba. Ezek az óriáscégek komoly összegeket fektetnek be ezen a területen, például a Softbank ezer Pepper robotot épít havonta.
Anzai viszont a szigetország gyengeségét sem rejtette véka alá, ami szerinte az ipari és a kulturális örökség. Meg kell reformálniuk az oktatási rendszerüket, mert a legnagyobb probléma a képzett munkaerő területén tapasztalható. A jelenlegi oktatási rendszer lojális munkásokat, mérnököket és kutatókat képez a klasszikus iparágak számára, de ma már olyan programozókra, kutatókra és szakemberekre van szükség, akik megértik, hogy miként lehet új dolgokat fejleszteni és kielégíteni a jövőbeli igényeket. A kormány ezért radikálisan megváltoztatná az oktatást, az Ázsiában megszokott passzív befogadást aktív tanulással váltanák ki, amely támogatja az innovációs erőt. A változáshoz legalább egy évtized kell, ezért már az általános iskolákban megkezdenék a programozás tanítását, az egyetemeken pedig lesznek speciális mesterséges intelligencia és robotkurzusok.
Anzai hangsúlyozta, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig a gépi tanulásra összpontosítottak, vagyis megpróbálták a gépeket az önálló tanulásra megtanítani, a jövőben többet kellene inkább az ember és a gép, illetve az adatbázisok közötti kommunikációra koncentrálniuk. Jobban kellene összpontosítani az emberi intelligenciára és arra, hogy az emberi és a gépi intelligencia hogyan működhet együtt.
Japánban hatalmas piaca lesz az ápolást segítő robotoknak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az öregedés a japán társadalmat érinti leginkább, mivel náluk van a legtöbb idős ember és a bevándorlókat finoman szólva sem kedvelik. Ellenben a helyiek nagyon nyitottak a gépekre, 2015 júniusában például a Pepper nevű társalkodó-robotból ezer darab kelt el egyetlen perc alatt.
A tervek szerint a jövőben a japán gazdaság növekedésének egyharmadát a robotok, a mesterséges intelligencia (MI) és a hálózatba kötött okosgépek biztosítják majd. A szigetország gazdasága szempontjából mindezek elengedhetetlenek. Japánnak szükség van új lendületre, mert az Amerikai Egyesült Államok úttörő ezen a területen, Németország pedig a dolgok internete területén van nagyon jó pozícióban, amire szintén nagyon féltékenyek.
Yuichiro Anzai, a Japán Tudományt Népszerűsítő Társaság elnöke szerint mindezekre nagyon jó esélyeik vannak, mert mindenekelőtt alacsonyak az úgynevezett kulturális akadályok. Ez alatt azt érti, hogy ugyan a helyieket is aggodalommal tölti el, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lehet az embereknél, de a robotokat nem fenyegetésként fogják el, hanem az emberek szórakoztató barátaiként. (Minden anime-rajongó számára ismert tény, hogy az országban régi álom a humanoid robotok megalkotása és az, hogy ezek a gépek elkísérjék az embert az útján.) A második ok a fogyó és ezzel párhuzamosan öregedő népesség, valamint a növekvő munkaerőhiány, tehát az innováció segíthet beindítani a gazdaság növekedését.
Anzai - aki a kormány mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiai tanácsának vezetője és komoly szerepet vállalt Japán új ipari stratégiájának a kidolgozásában - elmondta, hogy Japánban egyre több gyártó foglalkozik a robotokkal és a mesterséges intelligenciával, köztük van a Hitachi, az NEC, a Fujitsu, a Toyota és a Toshiba. Ezek az óriáscégek komoly összegeket fektetnek be ezen a területen, például a Softbank ezer Pepper robotot épít havonta.
Anzai viszont a szigetország gyengeségét sem rejtette véka alá, ami szerinte az ipari és a kulturális örökség. Meg kell reformálniuk az oktatási rendszerüket, mert a legnagyobb probléma a képzett munkaerő területén tapasztalható. A jelenlegi oktatási rendszer lojális munkásokat, mérnököket és kutatókat képez a klasszikus iparágak számára, de ma már olyan programozókra, kutatókra és szakemberekre van szükség, akik megértik, hogy miként lehet új dolgokat fejleszteni és kielégíteni a jövőbeli igényeket. A kormány ezért radikálisan megváltoztatná az oktatást, az Ázsiában megszokott passzív befogadást aktív tanulással váltanák ki, amely támogatja az innovációs erőt. A változáshoz legalább egy évtized kell, ezért már az általános iskolákban megkezdenék a programozás tanítását, az egyetemeken pedig lesznek speciális mesterséges intelligencia és robotkurzusok.
Anzai hangsúlyozta, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig a gépi tanulásra összpontosítottak, vagyis megpróbálták a gépeket az önálló tanulásra megtanítani, a jövőben többet kellene inkább az ember és a gép, illetve az adatbázisok közötti kommunikációra koncentrálniuk. Jobban kellene összpontosítani az emberi intelligenciára és arra, hogy az emberi és a gépi intelligencia hogyan működhet együtt.
Japánban hatalmas piaca lesz az ápolást segítő robotoknak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az öregedés a japán társadalmat érinti leginkább, mivel náluk van a legtöbb idős ember és a bevándorlókat finoman szólva sem kedvelik. Ellenben a helyiek nagyon nyitottak a gépekre, 2015 júniusában például a Pepper nevű társalkodó-robotból ezer darab kelt el egyetlen perc alatt.