Berta Sándor
Csapatban is dolgozhatnak a robotok és az emberek
Eddig a nehéz robotokat mindig külön alkalmazták az emberektől, hogy a munkásokat ne veszélyeztessék, de mostantól erre nem lesz szükség.
A nehéz robotok képesek gond nélkül felemelni 200 kilogramm súlyú tárgyakat vagy akár 2 méter méter/másodperces sebességgel mozogni. Az üzemeltetők, hogy kizárjanak minden veszélyt, eddig ketrecekkel vagy földre festett vonalakkal elválasztották egymástól az üzemekben lévő gépeket és embereket, holott a két fél együttműködése igazán praktikus és kifizetődő lenne. A Fraunhofer Társaság szakemberei egy olyan biztonsági koncepciót és intelligens robotvezérlést fejlesztettek ki, amelynek köszönhetően a gépek és az emberek együtt dolgozhatnak.
A kutatók eltérő kooperációs szinteket valósítottak meg. Minél intenzívebb az együttműködés, annál magasabb a szint és annál szigorúbbak a biztonsági szabályok. Összesen négy szintet alakítottak ki. Amennyiben például egy ember átnyújt egy gépnek egy építőelemet vagy alkatrészt, akkor az olyan lassan és óvatosan mozog, amennyire azt az adott szint engedélyezi. Amennyiben a két fél eltérő feladatokat végez el egymástól távol, akkor a robot teljes energiával működhet. A legalacsonyabb szint esetében csak két zóna van, a piros és a zöld. Amíg az ember távol van a géptől, az teljes erővel végzi a feladatát, de ha közeledik hozzá az ember, akkor azonnal leállítja a mozgását. Amennyiben a két fél átad egy tárgyat egymásnak, akkor megjelenik a sárga szintjelzés, ez jelöli a kooperációt.
Ahhoz, hogy a gép jól tudjon reagálni partnere mozdulataira, ismernie kell annak helyzetét és mozgását, ezt kamerák biztosítják. Két készülék a munkaterületet felülről nézi és mindig az ember aktuális tartózkodási helyzetét jeleníti meg. Egy harmadik kamera a robot "fején" található és a közeli területekre összpontosít, így a gép felismerheti az ember arcát, kezeit vagy a kezében tartott tárgyat is. A készülékeket számos szenzort egészíti ki, amelyek rögzítik a gyorsulást, a helyzetét, a robot erejét, illetve az ember pozícióját és mozgását, hogy így legyen elkerülhető az ütközés.
Az összegyűjtött adatokat intelligens algoritmusok elemzik ki. Ezek gondoskodnak arról is, hogy a robot viselkedése és az összes biztonsági szabály az adott feladattól és helyzettől függően folyamatosan igazodjon egymáshoz. Matthias Putz, a Fraunhofer Társaság intézetvezető professzora közölte, hogy a rendszert laboratóriumi körülmények között már tesztelték és teljesen működőképes volt. Még az idén bevizsgáltatják a megoldást és minél előbb szeretnék az ipar rendelkezésére bocsátani.
A rendszer egy virtuális valóság szemüveg segítségével is tesztelhető. Ilyen esetekben a felhasználó virtuálisan átélheti, hogy milyen lenne közösen dolgozni egy robottal. A közeljövőben a szakértők tovább finomítanak a megoldáson, amely képes lesz arra is, hogy a munkatársak viselkedéséhez igazodjon. Emellett folyamatban van a gesztusvezérlés integrálása is, amelynek a segítségével az ember a kézmozdulataival vezérelhetné a géptársát, így kérhetné attól például egy szerszám átnyújtását.
A nehéz robotok képesek gond nélkül felemelni 200 kilogramm súlyú tárgyakat vagy akár 2 méter méter/másodperces sebességgel mozogni. Az üzemeltetők, hogy kizárjanak minden veszélyt, eddig ketrecekkel vagy földre festett vonalakkal elválasztották egymástól az üzemekben lévő gépeket és embereket, holott a két fél együttműködése igazán praktikus és kifizetődő lenne. A Fraunhofer Társaság szakemberei egy olyan biztonsági koncepciót és intelligens robotvezérlést fejlesztettek ki, amelynek köszönhetően a gépek és az emberek együtt dolgozhatnak.
A kutatók eltérő kooperációs szinteket valósítottak meg. Minél intenzívebb az együttműködés, annál magasabb a szint és annál szigorúbbak a biztonsági szabályok. Összesen négy szintet alakítottak ki. Amennyiben például egy ember átnyújt egy gépnek egy építőelemet vagy alkatrészt, akkor az olyan lassan és óvatosan mozog, amennyire azt az adott szint engedélyezi. Amennyiben a két fél eltérő feladatokat végez el egymástól távol, akkor a robot teljes energiával működhet. A legalacsonyabb szint esetében csak két zóna van, a piros és a zöld. Amíg az ember távol van a géptől, az teljes erővel végzi a feladatát, de ha közeledik hozzá az ember, akkor azonnal leállítja a mozgását. Amennyiben a két fél átad egy tárgyat egymásnak, akkor megjelenik a sárga szintjelzés, ez jelöli a kooperációt.
Ahhoz, hogy a gép jól tudjon reagálni partnere mozdulataira, ismernie kell annak helyzetét és mozgását, ezt kamerák biztosítják. Két készülék a munkaterületet felülről nézi és mindig az ember aktuális tartózkodási helyzetét jeleníti meg. Egy harmadik kamera a robot "fején" található és a közeli területekre összpontosít, így a gép felismerheti az ember arcát, kezeit vagy a kezében tartott tárgyat is. A készülékeket számos szenzort egészíti ki, amelyek rögzítik a gyorsulást, a helyzetét, a robot erejét, illetve az ember pozícióját és mozgását, hogy így legyen elkerülhető az ütközés.
Az összegyűjtött adatokat intelligens algoritmusok elemzik ki. Ezek gondoskodnak arról is, hogy a robot viselkedése és az összes biztonsági szabály az adott feladattól és helyzettől függően folyamatosan igazodjon egymáshoz. Matthias Putz, a Fraunhofer Társaság intézetvezető professzora közölte, hogy a rendszert laboratóriumi körülmények között már tesztelték és teljesen működőképes volt. Még az idén bevizsgáltatják a megoldást és minél előbb szeretnék az ipar rendelkezésére bocsátani.
A rendszer egy virtuális valóság szemüveg segítségével is tesztelhető. Ilyen esetekben a felhasználó virtuálisan átélheti, hogy milyen lenne közösen dolgozni egy robottal. A közeljövőben a szakértők tovább finomítanak a megoldáson, amely képes lesz arra is, hogy a munkatársak viselkedéséhez igazodjon. Emellett folyamatban van a gesztusvezérlés integrálása is, amelynek a segítségével az ember a kézmozdulataival vezérelhetné a géptársát, így kérhetné attól például egy szerszám átnyújtását.