Gyurkity Péter
Elstartolt a Hosszú Menetelés 5 rakéta
A kínai rakétacsalád legújabb tagja sikeres rajtot vett, ezzel készen áll a teljes flotta.
Még tavaly augusztusban adtunk hírt a Hosszú Menetelés 5 egyik fontos tesztjéről, és már akkor tudni lehetett, hogy valamikor az idei évben kerítenek majd sort az első fellövésre. Ez most meg is történt, így az új generáció mindhárom tagja készen áll, hogy a következő években kiszolgálja a tervezett küldetéseket.
Az állami hírügynökség is beszámolt az indításról, amelyről természetesen hosszabb videó is megtekinthető. A Hosszú Menetelés 5 ezzel felzárkózott a család másik két tagjához, amelyek 6-os és 7-es jelzéssel állnak készen a kisebb, valamint a közepes méretű rakományok célba juttatására (a HM-11 pedig még kisebb terhet lőne fel, többek között nyilván katonai célokból, a gyorsaság jegyében). A most élesben kipróbált változat a maga két fő fokozatával már kifejezetten a nehezebb rakományok leszállítására készült, ezzel a kínai fél is megjelent az amerikai Delta IV Heavy, az európai Ariane 5, valamint az orosz Angara 5 által fémjelzett kategóriában – ahová a SpaceX is felsorakozna a fejlesztés alatt álló Falcon Heavy típussal.
Az új generáció komoly előnye, hogy a korábban alkalmazott, rendkívül mérgező üzemanyagok helyett folyékony oxigénre és kerozinra épül a meghajtás, ezzel a környezetet is jobban kímélik, a képességek terén pedig nagyjából oda jutnak el, ahol az amerikai és az orosz fél évtizedek óta jelen van – ez elsősorban az alacsony orbitális pályát jelenti, ahol már jelenleg is zajlik a legújabb űrlabor tesztelése. Ezt egy harmadik példány követi majd, mielőtt Kína belevágna a saját nagyobb űrállomás kiépítésébe, de jó látszik, hogy szeretnének állandó jelleggel jelen lenni ezen a területen. Az említett három fő típus fejlesztésénél egyébként orosz és amerikai tudást is felhasználtak, többek között ez tette lehetővé, hogy komoly riválisként jelenjenek itt meg. Érdemes megjegyezni, hogy a most fellőtt rakéta második fokozata egy tesztműholdat is pályára állított, amely többek között az elektromos hajtást próbálja ki.
A tervek között szerepel egy még nagyobb rakéta kifejlesztése is, amely már 100 tonna hasznos terhet juttatna az űrbe (alacsony orbitális pályára), megközelítve ezzel az Apollo-küldetések rekordtartó Saturn V típusát, amely annak idején 140 tonnával érdemelte ki az első helyet. Ennek első repülése 2030 előtt kerülne sorra.
Még tavaly augusztusban adtunk hírt a Hosszú Menetelés 5 egyik fontos tesztjéről, és már akkor tudni lehetett, hogy valamikor az idei évben kerítenek majd sort az első fellövésre. Ez most meg is történt, így az új generáció mindhárom tagja készen áll, hogy a következő években kiszolgálja a tervezett küldetéseket.
Az állami hírügynökség is beszámolt az indításról, amelyről természetesen hosszabb videó is megtekinthető. A Hosszú Menetelés 5 ezzel felzárkózott a család másik két tagjához, amelyek 6-os és 7-es jelzéssel állnak készen a kisebb, valamint a közepes méretű rakományok célba juttatására (a HM-11 pedig még kisebb terhet lőne fel, többek között nyilván katonai célokból, a gyorsaság jegyében). A most élesben kipróbált változat a maga két fő fokozatával már kifejezetten a nehezebb rakományok leszállítására készült, ezzel a kínai fél is megjelent az amerikai Delta IV Heavy, az európai Ariane 5, valamint az orosz Angara 5 által fémjelzett kategóriában – ahová a SpaceX is felsorakozna a fejlesztés alatt álló Falcon Heavy típussal.
Az új generáció komoly előnye, hogy a korábban alkalmazott, rendkívül mérgező üzemanyagok helyett folyékony oxigénre és kerozinra épül a meghajtás, ezzel a környezetet is jobban kímélik, a képességek terén pedig nagyjából oda jutnak el, ahol az amerikai és az orosz fél évtizedek óta jelen van – ez elsősorban az alacsony orbitális pályát jelenti, ahol már jelenleg is zajlik a legújabb űrlabor tesztelése. Ezt egy harmadik példány követi majd, mielőtt Kína belevágna a saját nagyobb űrállomás kiépítésébe, de jó látszik, hogy szeretnének állandó jelleggel jelen lenni ezen a területen. Az említett három fő típus fejlesztésénél egyébként orosz és amerikai tudást is felhasználtak, többek között ez tette lehetővé, hogy komoly riválisként jelenjenek itt meg. Érdemes megjegyezni, hogy a most fellőtt rakéta második fokozata egy tesztműholdat is pályára állított, amely többek között az elektromos hajtást próbálja ki.
A tervek között szerepel egy még nagyobb rakéta kifejlesztése is, amely már 100 tonna hasznos terhet juttatna az űrbe (alacsony orbitális pályára), megközelítve ezzel az Apollo-küldetések rekordtartó Saturn V típusát, amely annak idején 140 tonnával érdemelte ki az első helyet. Ennek első repülése 2030 előtt kerülne sorra.