Informatika és tudomány

MTI

Sikeres volt az új kínai hordozórakéta fellövése

Kína sikeres indítást hajtott végre első új generációs Hosszú Menetelés 7-es hordozórakétájával, amelyet Vencsangból, a szintén új, dél-kínai Hajnan tartománybeli űrközpontból indítottak - jelentette az állami média helyi idő szerint este 8 óra után.

A beszámoló szerint a szállított hasznos teher, egy többfunkciós űrhajó visszatérő egysége 10 perc elteltével levált a rakétáról, és a Földtől mintegy 200 és 394 kilométeres távolság között Föld körüli pályára állt. A modul 13-szor fogja megkerülni a Földet, visszaérkezését vasárnapra várják. Az 53 méter magas, 597 tonna súlyú, közepes méretű, kétfokozatú rakéta 13,5 tonna terhet képes alacsony Föld körüli pályára juttatni. Hajtóanyagaként 1000 köbméter környezetkímélő folyékony oxigént és 600 köbméter kerozint használtak.


A fellövéssel a kínai szakemberek az új rakéta teljesítményét, valamint a kapcsolódó műszaki rendszerek működését, összehangoltságukat kívánták tesztelni. Ezzel egy időben a nagyobb teljesítményű rakéták kiszolgálására tervezett negyedik kínai űrközpont is "vizsgázott". A sikeres kísérlet azt bizonyította, hogy a Vencsangból indított legkorszerűbb rakéták 300 kilogrammal, vagyis 7,4 százalékkal több hasznos terhet képesek magukkal vinni elődeiknél. Ez - a szakemberek szerint - minden egyes alkalommal 6 millió dolláros megtakarítást jelent.

A Hosszú Menetelés 7-tel teherszállító űrhajókat juttatnak majd célba Kína épülő, 60 tonnásra tervezett űrállomásához, amely várhatóan 2022-re lesz működőképes. Ez a rakéta lesz a jövőbeni űrexpedíciók fő hordozórakétája. A Hosszú Menetelés családba tartozó rakéták fellövéseinek sorában a szombati volt a 230. Kína első, "a Kelet vörös" elnevezésű műholdját 1970 áprilisában állították pályára a Hosszú Menetelés 1-es hordozórakétával.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #7
    Most vettem csak észre hogy a cikkben valami hibázik, az 597 tonna tömeg lehetséges, de akkor a tüzelőanyag és a kerozin mennyisége nem stimmel, 1 m3 folyékony oxigén kb 1,05 tonna, tehát 1000 m3 az 1005 tonna, 600 m3 kerozin meg 480 tonna. az egész rakétára (egyébként helyesen) 597 tonnát írtak, többnyire ezt szokták megadni úgyhogy valószínűleg stimmel. viszont akkor azok a térfogatok nem stimmelnek.
  • gaszton421 #6
    Az SRB esetén az újrahasznosított verzió pontosan 80%-ba került az új példánynak, az űrrepülőgép programban évi 4-10 alkalommal repültek. Ha az SLS valaha elkészül akkor sem éri el ennek a frekvenciának a töredék részét sem. Maximum évi egy-két start várható vele, nincs semmi olyan program kilátásban ami növelné a kihasználtságát ezért az újrahasznosított gyorsítok miatt fenntartott logisztka, (hajó a tengerből kihalászáshoz, szállítás stb.) teljesen kihasználatlan lenne. Ez az egész program átka. nincs hozzá hasznos teher amivel igazán ki lehetne használni.
    A spacex esetében más ahelyzet: egyrészt rafináltn megoldották hogy csak ugyanazt a hajtóművet használják első és második fokozatban, másrészt az erősebb hordozórakétajuk a Falcon heavy szintén ugyanazokat az elemeket használja minimalis módosítással, emiatt mindent sokkal nagyobb szériában kell gyártani emiatt gazdaságosabb. Az SLS, gyorsítórakétái szilárd üzemanyagot használnak, a központi egység az STS programból megmaradt használt hajtómüveket (eredeti elnevezés SSME-Space shuttle Main Engine, most RS-25 néven emlegetik) ennek egyszerüsített, módosított verzióját 2020 után tervezik elkészíteni, az esetleges Block 1A és Block 2 verzióhoz pedig a harmadik fokozatba kölönböző RL10 és J2-X hajtóműveket, gyakorlatilag szinte minden startkonfiguráció külőnbözni fog a többitől tehát szintemindegyik prototípus. a mostani 5 szegmensbol álló SRB gyorsítófokozatot szintén le szeretnék váltani a későbbiekben és jelenleg 3 különbőző helyettesítő megoldás van a tervezetek között kettő folyékony űzemanyagot használna (mellesleg az egyik a Saturn V rakétál F1 hajtóművének továbbfejlesztett verzióját) , úgyhogy az űrbe küldött éles használató SRB-b5l optimista verzió szerint sem készül több mint 10 darab a lecserélésük előtt. Emiatt az egész rendszer fejlesztése bődületes pénzekbe kerül, mstanra úgy nézki hogy az első kísérleti starik kb 15-17 miliárdot költenek el rá és mikorra elkészűl a teljes fejlesztés amivel már igazi bolygóközi felderítő utakra mehetnek az űrhajósok, kb 30-50 miliárd lesz a számla. Eredetileg úgy tervezték hogy 500 millióba kerűl majd egy start a mostani becslések 1-1,2 miliárdról szólnak.
    A Spacex néhány éve tett egy üzleti ajánlatot a NASA-nak hogy fix 3 miliárdból kifejleszti neki a teljes hordozórakétát a kért paraméterekkel, úgy hogy a startok ára nem haladja meg a 300 millió dollárt 150 tonna hasznos teher mellett. Ezzel egyáltalán nem foglalkoztak. maradt a munkahelymegtartó program.
  • gaszton421 #5
    Elégetés után az rakéta üzemanyagok nagy része semmivel sem jobban károsítja a környezetet mint a személyautó vagy a benzin. Még a különösen környezetszennyezőnek tartot hidrazin esetében is így van, az égés végterméke nitrogén, széndioxid és vízgőz. a probléma akkor van amikor a start nem sikerül és az el nem égetett üzemanyag ki kerül a környezetbe. Ebben az esetben a hidrazin/nitrogéntetroxid kombináció csinálja a legtöbb zűrt. A kínaiak többnyire ezt használták, az oroszk legnagyobb hordozórakétája a Proton szintén. Állandóak voltak a konfliktusok a kazahokkal akik sérelmezték hogy ezzel szennyezik a sztyeppéiket. Amúgy a sikeres pályára állítások után a visszazuhant első fokozatokbanis volt mindig maradék üzemanyag és ez általában kiszabadult, esetenként 1-10 tonna körüli mennyiség.
  • saxus #4
    Elnézve az eddigi menetrendet, nekem nem úgy tűnik, mintha jelenleg a kereskedelmi küldetések lennének a fő profil Kína esetében.

    SpaceX szimplán más pályán versenyzik: egyrészt az ArianeSpace-szel, mint kereskedelmi piac, másrészt a Boeinggel/Orbitallal a CRS/CCtCap programban az ISS-be kíván belefolyni (meg gondolom egy halom tudást felszívni), harmadrészt hazai pályán az ULA-tól próbálja a fix áras, (egyébként túlárazott) kormányzati startokat elhappolni. (Így panaszkodjon itthon valaki a korrupcióra :D)

    Kínaiaknak az utolsó kettő nem opció, egyrészt, mert nem bízná rájuk (vagy akárki másra) az USA a katonai műholdjaikat, másrészt az ISS-ben nem kívánnak részt venni, mert maguk akarnak mindent csinálni. Az elsőnél újrafelhasználhatóságra meg igazából csak akkor van szükség, ha nagy mennyiségben gondolkodsz. Ha csak arra kell a rakéta, hogy a katonai dolgok le legyenek tudva, akkor nem biztos, hogy érdemes rajta görcsölni. Ld. SLS kapcsán se gondolkodnak azon, hogy az SRB-ket újrafelhasználják, pedig a Shuttle esetén megoldott volt. Csak annyira kevés start lesz az SLS-ből, hogy nem éri meg.
  • SupraMKIII #3
    Jah, ez mondjuk igaz...

    Azzal tisztában vagyok, hogy nem anyagi érdekek a döntőek, egyszerűen csak kíváncsi lettem volna rá - nem is annyira a kínai rakéta miatt, hanem az újrafelhasználható technika életképessége (vagy képtelensége) miatt. Mert ha a kínaiak harmadáron adják, akkor lesznek problémák...
  • saxus #2
    Persze, de a kerozin égetése még mindig jóval környezetkímélőbb, mint a N4O2+UDMH, amivel ment az összes korábbi kínai rakéta.

    Egyébként szerintem a kínaiak esetében az ár egy picit másodlagos szempont és nekik az a fő cél, hogy legyen saját, független hozzáférésük az űrhöz. Ugyanúgy, ahogy az európai űrprogram (vagy akár a Japán, indiai, stb.) kiemelt célja az, hogy ne függjön az USA-tól/oroszoktól/mástól, ha valamit fel kell küldeni. (Mindamellett, hogy a kereskedelmi űrrepülésben az Ariane rakétacsalád nagyon szép karriert írt be eddig.)
  • SupraMKIII #1
    Hát, hogy az oxigén környezet kímélő, az okés.

    Persze csak akkor, ha kiengedik, mert a 600 m3 kerozinnal elégetve már semmi köze a zöld egyik árnyalatához sem :-)

    Az mondjuk érdekelne, hogy ezek ára hogy viszonyul az újrahasználható technológiákhozképest?
További bejegyzések a fórumban...