8
-
gaszton421 #8 Tényleg úgy néz ki hogy a metáné lesz a jövő, a Spacexen kivül a Blue Origin is ilyet fejleszt, nemcsak a sajat rakétai számára hanem az ULA Vulcan hordozóeszközéhez. Az Arianespace is folytat kísérleteket egy kissebbel. -
#7
Hát igen, az Sz-200 Vega és Sz-75 Dvina/Volhovnál a rakéta hajtóanyag olyan mérgető volt, hogy csak full vegyvédelmiben lehetett mellettük dolgozni. -
fonak #6 A Me 163 metanol-hidrazin keverékkel repült (hidrogén peroxiddal reagáltatva), az oroszok a Proton előtt nem használtak hidrazinos rakétát. Ők kerozint használtak vörös füstölgő salétromsav oxidálószerrel, pl. az első légvédelmi rakétáikban is még. A saját II. vh-s kísérleti rakétahajtású vadászgépükben is. -
kvp #5 Esetleg a cseppfolyos metan lenne meg jo, mivel ez az amit a Marson is elo lehet allitani eleg nagy mennyisegben, egyszeruen es olcson. Ha jol emlekszem a Spacex fele raketa is ezt hasznalna a jovoben.
Egyebkent a kerozin alapu raketauzemanyagot megelozve a nacik raketa hajtasu vadaszgepei is ugyanazzal a veszelyes hidrazinos hajtoanyaggal repultek. (ami egyebkent orosz fejlesztes a 30-as evekbol) Szoval a kerozin+oxigen paros mar az 50-es evekben is nyerobb volt es csak akkor hasznaltak helyette mast, ha keves volt a teljesitmenye. Ha eleg konnyu es hatekony raketakat tudunk epiteni, akkor a kerozin vagy a cseppfolyos metan +oxigen kombinacio az idealis.
ps: Valodi fejlodes a legkori oxigent is hasznalo kombinalt ram-scram-rocket motorok megjelenese lenne, vagy a legkori gazokat hasznalo vasimr rendszer, ami kialakithato egy mikrohullamu ionizalast hasznalo zartcikusos nuklearis (fisszios vagy fuzios) rendszerkent is. Kvazi forro beszivott legkori gazt nyom ki magabol a jarmu, majd az urben mar helyben eloallitott forro plazmat. Scifikben ilyen elven mukodik pl. a startrek-ben lathato Bussard hajtomu is (ismertebb neven impulzus hajtomu, vasimr = variable specific impulse magnetoplasma rocket). -
btb300 #4 Lehet etanollal is jatszani, bar nem tudom, hogy ilyen technologiaval kepesek lennenek-e elerni a LEO-t. De kornyezeti szempontbol messze a legjobb, ahogy irjak is, ezzel a tengeri fellovesek eseten nincs szenhidrogenszennyezesi riziko egy galiba eseten.
https://copenhagensuborbitals.com/technology-2/liquid-rocket-engines/ -
Irasidus #3 "Hihetetlen lépésekben haladunk azért, csak épp visszafelé."
Vagy csak nem vált be, mind gyártástechnikailag, mind ár/érték arányban. Talán... -
#2
"Az új generáció komoly előnye, hogy a korábban alkalmazott, rendkívül mérgező üzemanyagok helyett folyékony oxigénre és kerozinra épül a meghajtás, ezzel a környezetet is jobban kímélik, a képességek terén pedig nagyjából oda jutnak el, ahol az amerikai és az orosz fél évtizedek óta jelen van – ez elsősorban az alacsony orbitális pályát jelenti, ahol már jelenleg is zajlik a legújabb űrlabor tesztelése."
Ja, kb a Proton generációból (1964) visszaléptek az R-7-hez (1957). Ami csak azért nem zavaró, mert nagyjából mindenki ezt használja. Az 1970-es évek technológiáját jelentő krigén H2/O2 rendszereket meg már szinte senki.
Hihetetlen lépésekben haladunk azért, csak épp visszafelé. XD -
fonak #1 Ja, már 5 napja.