Balázs Richárd

Egy elméletileg nem létező bolygót találtak

Egy, a csillagától az átlagos Föld-Nap távolság 650-szeresére keringő óriásbolygó ejtette ámulatba csillagászokat, akik eddig még nem találkoztak ilyen különös rendszerrel.

Az Arizona Egyetem végzős hallgatója, Vanessa Bailey által vezetett nemzetközi csillagászcsapat egy Nap-szerű csillagtól eddig soha nem látott távolságban keringő bolygót fedezte fel. Ez az Arizona Egyetem által felfedezett első Naprendszeren-kívüli, úgynevezett exobolygó, ami a Jupiter tömegének 11-szeresével rendelkezik, tulajdonságaival a legkevésbé sem emlékeztet egyetlen eddig észlelt objektumra, új kihívást támasztva a bolygó kialakulási elméletek számára.


"Ez a rendszer különösen elképesztő, mivel egyetlen bolygó- vagy csillag kialakulási modell sem magyarázza a látottakat" - nyilatkozott az egyetem csillagászati karán ötödik évét teljesítő Bailey a HD 106906 b jelű bolygóról.

Jelen ismereteink szerint a csillagaikhoz közel eső bolygók, mint a Föld, kicsi, aszteroidaszerű testekből állnak össze, melyek a formálódó csillagot körülvevő por- és gázkorongból születnek. Mindazonáltal ez a folyamat túl lassú, hogy a csillagoktól távol eső óriásbolygókat létrehozzák. Ezekhez egy másik mechanizmust társítanak, amiben a korong anyagának gyors és közvetlen összeomlásából alakulnak ki a bolygók. A korongok azonban ritkán tartalmaznak elegendő anyagot a naprendszerek peremén egy HD 106906 méretű bolygó kialakulásához. A kutatók több alternatív elmélettel is próbálkoztak, ilyen például egy mini bináris csillagrendszer kialakulása.

"A bináris csillagrendszer kialakulhat, amikor két szomszédos gázhalmaz egymástól többé-kevésbé függetlenül összeomolva csillagokat alkot, ezek a csillagok pedig elég közel vannak egymáshoz, hogy közös gravitációs vonzást kifejtve egy közös pályát alkossanak" - magyarázta Bailey. "Lehetséges, hogy a HD 106906 rendszer esetében a csillag és a bolygó egymástól függetlenül omlott össze különböző gázhalmazokból, valamilyen oknál fogva azonban a bolygót eredeztető halmaz nem tartalmazott elég anyagot, és nem nőtt olyan méretűre, amivel begyulladhatott volna, hogy csillaggá alakuljon"


Ezzel a forgatókönyvvel egy gond van, egy bináris rendszer két csillagának tömegaránya általában nem nagyobb 10 az 1-hez. "Esetünkben a tömegarány több mint 100 az 1-hez. A csillag kialakulási elméletek szerint nem létezhet ilyen szélsőséges arány, emellett a bolygóformálódási elméletek szerint nem alakulhat ki bolygó ilyen távolságban a szülőcsillagától" - ismertette a hiányosságokat Bailey.


Vanessa Bailey
A felfedezett rendszer azért is érdekes a kutatók számára, mert még felfedezhető benne a bolygó és csillag kialakulási anyagából visszamaradt "törmelékkorong" egy része. "Az olyan rendszerek, mint ez, ahol extra információkkal rendelkezünk a bolygó környezetéről, potenciális segítséget ad a különböző kialakulási modellek kibogozásához" - tette hozzá Bailey. "A bolygó orbitális mozgásának jövőbeli megfigyelései és az elsődleges csillag törmelékkorongja segíthet választ adni a kérdésekre"

A csupán 13 millió éves, fiatal bolygó még mindig a kialakulásból visszamaradt hőtől fénylik. Mivel 1500 Celsius fokos hőmérsékletével a bolygó jóval hidegebb, mint csillaga, energiájának nagy részét nem a látható, hanem az infravörös tartományban bocsátja ki. A Hubble űrtávcső felvételei mellett a csillagászok az adaptív optika elnevezésű technológiát vetették be az észlelésekhez. A csapat az Arizona Egyetem által kifejlesztett Magellan Adaptív Optikai (MagAO) rendszert, valamint a Clio2 infravörös kamerát alkalmazta, melyek a chilei Atacama-sivatagban elhelyezkedő Magellan távcsövön helyezkednek el.

A műszerekkel a csapat megállapította, hogy a bolygó együtt mozog a csillaggal, illetve magának a kísérő objektumnak a bolygó mivoltát is. "Minden új, közvetlenül észlelt bolygó tovább mélyíti a bolygók kialakulásáról szerzett ismereteinket" - mondta Tiffany Meshkat, a hollandiai Leiden Obszervatórium csillagásza, a csapat tagja. "Ez a felfedezés különösen érdekes, mivel pályája ennyire távol esik szülőcsillagától. Ez számos fontos kérdést vet fel kialakulásának történetéről és összetételéről. Az ilyen felfedezések újabb ismereteket adnak más bolygórendszerek sokszínűségéről"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Daffit #251
    Csak gratulálni tudok...
  • Cifka1seggfej2 #250
    cifka miklós egy kommunista/náci kihűlt seggű buzeráns
    annyira buta, hogy pl nem tudja, hogy a 2 rendszer jobban hasonlított egymásra, mint különbözött
  • Szefmester #249
    Milyen fura... csacsi ricsi és szektájának hitét még most sem írta le, se nem linkelt be hiszen "állítólag" már többször is kifejtette azt.

    Mellesleg van egy olyan érzésem hogy magának az oly gyűlölt és hamis evolúciónak a meghatározásával sincs tisztában. Állandóan úgy utal rá mintha a folyamatos és apró változások helyett valami misztikus egy lépcsős ugrás lenne két faj között... mintha csak egy tyúk tojásából hirtelen sas kelne ki.

    A kételkedés önmagában nem bűn, de a bizonyítékok fel nem fogása már az... én konkrétan küldeném az ilyet valami "toleráns" munkatáborba hogy hasznuk is legyen.
  • mikike #248
    hát persze hogy az **

    minden értelmiségi tuggya, hogy a tudományban csak a hülyék kételkednek ^^

    mivel az egy olyan szekta, amit hülyék szerkesztenek még hülyébbek számára
  • wraithLord #247
    Van olyan, hogy hüllőagy, egy idegkutató nevezte el az agy egy bizonyos részét így (bazális ganglionok), mert kb. 70-80 évvel ezelőtt a tudományos élet úgy vélte, hogy a hüllők (és madarak) előagyában ez a komplex a legfontosabb struktúra, ez felelős az állatok viselkedéséért.
    Később persze kiderült, hogy ez a struktúra sokkal alapvetőbb feladatokat lát el...

    A mai hüllők, az emlősök, a madarak (és a fejlettebb dinoszauruszok) korai, dinoszaurusznak nevezhető csoportokból fejlődtek ki (azok pedig kétéltűszerű állatokból).
    Persze különböző időben és különböző csoportokból váltak ki, még egy osztályon belül is.
  • teddybear #246
    Bocs, de az amit te "hüllőagynak" nevezel, az nem az. Az emlősök nem közvetlen a leszármazottjai a hüllőknek, hanem egy a dinókkal közös ős leszármazottjai.

    Amennyire én tudom, az emberi agy több, egymásra épülő "szintből" áll, minél alapvetőbb funkciót kell vezérelni, annál alsóbb szintű réteg vezényli. A legfelső, legutóbb kifejlődött réteg az agykéreg.
  • teddybear #245
    Pontosan leírod a jellegzetes szocipata elemet. Az ilyennel nem lehet semmit kezdeni. Képtelen beilleszkedni az adott társadalomba, viszont szeretne, lehetőleg úgy, hogy felnézzenek rá.
    A gond az, hogy annyira nem értelmes, hogy elnézzék neki az egyébirányú "prosztósságát", azaz mondhat bármit, legfeljebb kiröhögik. Vagy csak idegesíti a többieket, mert képtelen megérteni, vagy inkább követni a többiek által elfogadott gondolkodási sémákat.

    Ezért szoktak arról beszélni, hogy ők "meg nem értett zsenik", pedig egy fenét. nem igazán értelmesek, mert még az alap viselkedési formákat se igen tudták megtanulni. Azt, amit az adott társadalom elvár a tagjaitól.

    Sokat nem tehetünk velük, mivel képtelen megtanulni az elvárások szerinti viselkedési formákat, többségnek egyszerűbb kiközösíteni őket. A beilleszkedést talán meg tudná könnyíteni számukra egy pszichológus, de segítséget nem nagyon szoktak kérni. Az "szégyen" számukra.
  • Richard Donkies #244
    Elvtársad azt mondta, hogy "pontosan egyezik" és szerinte ez bizonyíték az evolúcióra. Én rávilágítottam ennek a logikának a téves voltára.

    Ha szerinted nem egyezik pontosan, akkor ezt beszéld meg vele.
  • wraithLord #243
    Evolválódott az, csak szerkezetileg és funkcióját tekintve a "hüllőagy" (bazális ganglionok) megfelelője.
  • Richard Donkies #242
    "Ha nincs evolúció, akkor agyunk egy része miért egyezik meg pontosan a hüllők agyával?"

    Ez épp, hogy nem az evolúcióra utal.
    Hiszen, ha a hüllőagy "alkatrész" evolválódott volna, akkor nem lenne már megtalálható, hanem valami más lenne helyette.