Hunter
Egy kihalt béka embrióit klónozták
Egy kihalt ausztrál békafaj genomját nyerte ki és élesztette újra egy tudóscsoport. A kutatók egy bonyolult klónozási technikát alkalmaztak, mellyel egy "halott" sejtmagot egy másik békafaj friss petesejtjébe ültettek.
A petéiket lenyelő, utódaikat a gyomrukban majd a szájukon át világra hozó gyomorköltő békák családjába tartozó Rheobatrachus silus képviselői 1983-ban haltak ki, az Új Dél-Walesi Egyetem Lazarus projektje azonban képes volt sejtmagokat kinyerni egy 1970-es években begyűjtött szövetmintából, amit immár 40 éve tartanak hagyományos mélyfagyasztásban.
Az elmúlt öt évben a kutatók a szomatikus sejtmag áthelyezés nevű laboratóriumi technikával kísérleteztek, melyben friss donor petesejteket vettek a Rheobatrachus silus-szal távoli rokonságban lévő Mixophyes fasciolatus-tól, inaktiválva a sejtmagot, amit ezután kicseréltek a kihalt faj sejtmagjával. Több petesejt spontán osztódásba kezdett és az embriói állapot korai szakaszába fejlődött. Bár egyetlen embrió sem élt néhány napnál tovább, a genetikai tesztek megállapították, hogy az osztódó sejtek a kihalt faj genetikai anyagát tartalmazzák. Az eredmények még publikálásra várnak.
"Halott sejteket élővé reaktiváltunk és a folyamatban életre keltettük a kihalt béka genomját. Most rendelkezésünkre állnak a kihalt faj friss sejtjei, melyeket felhasználhatunk a jövő klónozási kísérleteiben" - mondta Mike Archer professzor, a Lazarus projekt vezetője. "Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az előttünk álló akadályok csupán technikaiak, nem biológiaiak, így hamarosan célt érünk. A legfontosabb, hogy sikerült demonstrálnunk a technikában rejlő hatalmas ígéretet, melyre a kihalásra ítélt fajok megőrzésének egy eszközeként tekinthetünk"
Archer professzor március 15-én beszélt először a nyilvánosság előtt a Lazarus projektről, melynek egy jövőbeli lépéseként az ugyancsak kihalt erszényesfarkast, másik nevén tasmaniai tigrist szeretné klónozni. A beszámolóra a Washingtonban megrendezett TEDx DeExtinction eseményen került sor, ahol több más faj visszahozásáról is beszéltek a világ különböző országaiból érkezett kutatók. A lehetséges jelöltek között olyan állatokat találunk, mint a gyapjas mamut, a dodó, a kubai vörös arapapagáj, és az új-zélandi óriás moa.
A petéiket lenyelő, utódaikat a gyomrukban majd a szájukon át világra hozó gyomorköltő békák családjába tartozó Rheobatrachus silus képviselői 1983-ban haltak ki, az Új Dél-Walesi Egyetem Lazarus projektje azonban képes volt sejtmagokat kinyerni egy 1970-es években begyűjtött szövetmintából, amit immár 40 éve tartanak hagyományos mélyfagyasztásban.
Az elmúlt öt évben a kutatók a szomatikus sejtmag áthelyezés nevű laboratóriumi technikával kísérleteztek, melyben friss donor petesejteket vettek a Rheobatrachus silus-szal távoli rokonságban lévő Mixophyes fasciolatus-tól, inaktiválva a sejtmagot, amit ezután kicseréltek a kihalt faj sejtmagjával. Több petesejt spontán osztódásba kezdett és az embriói állapot korai szakaszába fejlődött. Bár egyetlen embrió sem élt néhány napnál tovább, a genetikai tesztek megállapították, hogy az osztódó sejtek a kihalt faj genetikai anyagát tartalmazzák. Az eredmények még publikálásra várnak.
"Halott sejteket élővé reaktiváltunk és a folyamatban életre keltettük a kihalt béka genomját. Most rendelkezésünkre állnak a kihalt faj friss sejtjei, melyeket felhasználhatunk a jövő klónozási kísérleteiben" - mondta Mike Archer professzor, a Lazarus projekt vezetője. "Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az előttünk álló akadályok csupán technikaiak, nem biológiaiak, így hamarosan célt érünk. A legfontosabb, hogy sikerült demonstrálnunk a technikában rejlő hatalmas ígéretet, melyre a kihalásra ítélt fajok megőrzésének egy eszközeként tekinthetünk"Archer professzor március 15-én beszélt először a nyilvánosság előtt a Lazarus projektről, melynek egy jövőbeli lépéseként az ugyancsak kihalt erszényesfarkast, másik nevén tasmaniai tigrist szeretné klónozni. A beszámolóra a Washingtonban megrendezett TEDx DeExtinction eseményen került sor, ahol több más faj visszahozásáról is beszéltek a világ különböző országaiból érkezett kutatók. A lehetséges jelöltek között olyan állatokat találunk, mint a gyapjas mamut, a dodó, a kubai vörös arapapagáj, és az új-zélandi óriás moa.
