Hunter
Megdőlt a klónozók egyik elmélete
Amerikai kutatóknak sikerült egy teljesen kifejlett vérsejtből egereket kreálniuk, ami jókora meglepetést okozott a klónozók körében.
A Pittsburgh Egyetem csapatának tanulmánya megdönteni látszik azt az elméletet, mely szerint a klónozáshoz kizárólag éretlen, úgynevezett őssejtek alkalmasak, melyekből gyakorlatilag még bármi lehet, szemben az amerikaiak által felhasznált vérsejttel, ami már nem képes az osztódásra.
A klónozás, tudományos nevén a szomatikus sejtmag átvitel lényege, mint azt az elnevezés is mutatja, hogy az örökítendő genetikai anyagot tartalmazó sejt magját átültetik egy petesejtbe, melynek eredeti genetikai anyagát eltávolították. Az így keletkező embrió pontos genetikai másolata lesz annak a sejtnek, melyből a mag származik.
Az őssejtek a fejlődés korai szakaszában lévő sejtek, melyből számtalan sejttípus hozható létre, ezért tekintenek rá nagy reménnyel a szakértők. Az emberek esetében a klónozást az orvostudomány a genetikai rendellenességből származó betegségek gyógyításának kulcsaként tartja számon.
A felnőtt őssejtekkel folytatott kísérletek azonban több mint kiábrándítóak voltak, az érett szövetekből származó sejtekkel készült embriók mindössze 1-5 %-os sikerrel élték túl a fejlődés kezdeti szakaszait. A kutatók ezért az embriók őssejtjeihez nyúltak, ami azonban rengeteg erkölcsi és szakmai vitát váltott ki.
A pittsburghiek dr. Tao Cheng vezetésével teljesen kifejlett fehérvérsejteket, illetve azok egy fajtáját, a granulocitákat vették szemügyre, majd elkezdtek kísérletezni velük. Az eredmény azon túl, hogy példátlan siker volt, azt is kimutatta, hogy a felnőtt granulocita jobb alany a klónozáshoz, mint még kifejletlen elődje. Az érett sejt 35-39%-os sikerrel fejlődött korai embrióvá, úgy nevezett blasztocitává, ami alig marad el az embriói őssejtek által produkált százalékoktól. A kísérletet hatszor ismételték meg a tévedések kizárása érdekében.
A fenti fejlett sejtekből hozták létre a két klónozott egérkölyköt is, akik azonban a születés után néhány órával el is pusztultak.
Gyakorlati előrelépés tehát nem történt, a klónozás még mindig igen ingatag lábakon áll, azonban sikerült eloszlatni egy tévhitet, miszerint a fejletlenebb sejteket könnyebb "újraprogramozni". Így legalább az embriói őssejtek körül zajló viharok elcsitulhatnak, mivel van alternatívájuk. Mindez persze annak is függvénye, hogy az egereken elvégzett kísérletek mennyire húzhatók rá az emberi esetekre.
A Pittsburgh Egyetem csapatának tanulmánya megdönteni látszik azt az elméletet, mely szerint a klónozáshoz kizárólag éretlen, úgynevezett őssejtek alkalmasak, melyekből gyakorlatilag még bármi lehet, szemben az amerikaiak által felhasznált vérsejttel, ami már nem képes az osztódásra.
A klónozás, tudományos nevén a szomatikus sejtmag átvitel lényege, mint azt az elnevezés is mutatja, hogy az örökítendő genetikai anyagot tartalmazó sejt magját átültetik egy petesejtbe, melynek eredeti genetikai anyagát eltávolították. Az így keletkező embrió pontos genetikai másolata lesz annak a sejtnek, melyből a mag származik.
Az őssejtek a fejlődés korai szakaszában lévő sejtek, melyből számtalan sejttípus hozható létre, ezért tekintenek rá nagy reménnyel a szakértők. Az emberek esetében a klónozást az orvostudomány a genetikai rendellenességből származó betegségek gyógyításának kulcsaként tartja számon.
A felnőtt őssejtekkel folytatott kísérletek azonban több mint kiábrándítóak voltak, az érett szövetekből származó sejtekkel készült embriók mindössze 1-5 %-os sikerrel élték túl a fejlődés kezdeti szakaszait. A kutatók ezért az embriók őssejtjeihez nyúltak, ami azonban rengeteg erkölcsi és szakmai vitát váltott ki.A pittsburghiek dr. Tao Cheng vezetésével teljesen kifejlett fehérvérsejteket, illetve azok egy fajtáját, a granulocitákat vették szemügyre, majd elkezdtek kísérletezni velük. Az eredmény azon túl, hogy példátlan siker volt, azt is kimutatta, hogy a felnőtt granulocita jobb alany a klónozáshoz, mint még kifejletlen elődje. Az érett sejt 35-39%-os sikerrel fejlődött korai embrióvá, úgy nevezett blasztocitává, ami alig marad el az embriói őssejtek által produkált százalékoktól. A kísérletet hatszor ismételték meg a tévedések kizárása érdekében.
A fenti fejlett sejtekből hozták létre a két klónozott egérkölyköt is, akik azonban a születés után néhány órával el is pusztultak.
Gyakorlati előrelépés tehát nem történt, a klónozás még mindig igen ingatag lábakon áll, azonban sikerült eloszlatni egy tévhitet, miszerint a fejletlenebb sejteket könnyebb "újraprogramozni". Így legalább az embriói őssejtek körül zajló viharok elcsitulhatnak, mivel van alternatívájuk. Mindez persze annak is függvénye, hogy az egereken elvégzett kísérletek mennyire húzhatók rá az emberi esetekre.
