SG.hu·
Dolly tíz év alatt sem váltotta meg a világot
Ian Wilmut az első felnőtt sejtből klónozott emlős, Dolly születésének tizedik évfordulóján nyilatkozott, hangjában nem kevés csalódottsággal.
A brit embriológus szerint még legalább egy fél évszázadra lesz szükség, hogy a klónozásban 1996. július 5-én elért áttörés minden vívmányát kiélvezhessük. Nehezményezi, hogy a briteknek nem sikerült a mérföldkőnek számító munkát kamatoztatniuk, és a helyzeti előnyből tartós vezető pozíciót kiharcolniuk, így Japán és az Egyesült Államok egyaránt messze megelőzte honfitársait.
A BBC-nek adott interjújában felidézte azt a hatalmas várakozást, ami Dolly születését övezte, a gyógyászati álmokat, a borzongást és az etikai csatározásokat, melyek azóta szépen lecsendesedtek. Dolly megjelenése hatalmas befektetéseket injektált a klónozási kutatásokba, melyek gyógymódokat biztosíthattak volna a daganatos betegségekre, a szív rendellenességeire, az Alzheimer-kórra - sokáig sorolhatnánk a betegségeket. Az eredmények azonban elmaradtak, bár kétségkívül született néhány, ilyen a Wilmut által példaként felhozott emberi antitesteket létrehozó tehéntej, összességében azonban jóval a várakozások alatt teljesített a terület. Wilmut nem is számított gyors sikerre, hangoztatta, itt egy hosszú távú projektről van szó. Csalódottsága abból ered, hogy az Egyesült Királyságban a kutatók nem fordítottak túl nagy figyelmet az állatok klónozására és a biomedikai kutatások is igen gyorsan elhaltak.
Ahogy az lenni szokott, ha valami nemzetközi értékkel bír, akkor azt egy viszonylag kis ország önerőből nem fogja tudni véghezvinni. A tudományág átkerül a tőkeerős nagyhatalmakhoz, pedig Angliának alapvetően nem kellene szerénykednie, mégis kevésnek bizonyult a vezető pozíció megtartásához. Azóta Japánban és az óceán túlpartján már kereskedelmileg is profitálnak a technikából, azzal együtt, hogy a Wilmut által kifejlesztett eljárás az elmúlt évtized során gyakorlatilag semmit sem változott.
Dollyt újabb fajok követték a klónozás területén, lovak, bikák, malacok, egerek, nyulak, macskák, kutyák. A beültetett petesejtek életképtelenségének aránya azonban rendkívül magas, az életképes embriók közül pedig még mindig nagyon sok különböző rendellenességekkel látja meg a napvilágot, vagy idejekorán elpusztul, ahogy az Dollynál is bekövetkezett. A bárány 2003 februárjában, a tüdejében fellépő fertőzés és gyulladás következtében fejezte be pályafutását. Ennek köszönhetően sokan viszolyognak a gyakorlati alkalmazástól, különösen, hogy a klónozás iránt a legnagyobb érdeklődés a gyógyászati kutatócégek irányából érkezik.
Dollyt itthon is kiállították
Vegyük például az értékes proteineket termelő tehéntejet: ezeket a fehérjéket rendkívül költséges és időigényes a gyógyszergyárakban előállítani. Nem csoda, hogy az utóbbi időben a gyógyászati kutatók figyelme inkább az őssejt klónozási technikák irányába fordult, mivel ezekből a sejtekből bármilyen szövetek kinyerhetők és az immunrendszer sem kezd el harcolni ellenük.
A szakértők egyetértenek abban, hogy Dollyban jóval több lehetőség volt, mint ami a mai napig megvalósult. Rengeteg tudásanyagot szereztek segítségével a sejtek elkülönítéséről és a szervek fejlődéséről, ezeket azonban a gyakorlati területekre még nem sikerült átültetniük, a klónozásnak még legalább 20-30 évre lesz szüksége, hogy beérjen a gyümölcse.
A brit embriológus szerint még legalább egy fél évszázadra lesz szükség, hogy a klónozásban 1996. július 5-én elért áttörés minden vívmányát kiélvezhessük. Nehezményezi, hogy a briteknek nem sikerült a mérföldkőnek számító munkát kamatoztatniuk, és a helyzeti előnyből tartós vezető pozíciót kiharcolniuk, így Japán és az Egyesült Államok egyaránt messze megelőzte honfitársait.
A BBC-nek adott interjújában felidézte azt a hatalmas várakozást, ami Dolly születését övezte, a gyógyászati álmokat, a borzongást és az etikai csatározásokat, melyek azóta szépen lecsendesedtek. Dolly megjelenése hatalmas befektetéseket injektált a klónozási kutatásokba, melyek gyógymódokat biztosíthattak volna a daganatos betegségekre, a szív rendellenességeire, az Alzheimer-kórra - sokáig sorolhatnánk a betegségeket. Az eredmények azonban elmaradtak, bár kétségkívül született néhány, ilyen a Wilmut által példaként felhozott emberi antitesteket létrehozó tehéntej, összességében azonban jóval a várakozások alatt teljesített a terület. Wilmut nem is számított gyors sikerre, hangoztatta, itt egy hosszú távú projektről van szó. Csalódottsága abból ered, hogy az Egyesült Királyságban a kutatók nem fordítottak túl nagy figyelmet az állatok klónozására és a biomedikai kutatások is igen gyorsan elhaltak. Ahogy az lenni szokott, ha valami nemzetközi értékkel bír, akkor azt egy viszonylag kis ország önerőből nem fogja tudni véghezvinni. A tudományág átkerül a tőkeerős nagyhatalmakhoz, pedig Angliának alapvetően nem kellene szerénykednie, mégis kevésnek bizonyult a vezető pozíció megtartásához. Azóta Japánban és az óceán túlpartján már kereskedelmileg is profitálnak a technikából, azzal együtt, hogy a Wilmut által kifejlesztett eljárás az elmúlt évtized során gyakorlatilag semmit sem változott.
Dollyt újabb fajok követték a klónozás területén, lovak, bikák, malacok, egerek, nyulak, macskák, kutyák. A beültetett petesejtek életképtelenségének aránya azonban rendkívül magas, az életképes embriók közül pedig még mindig nagyon sok különböző rendellenességekkel látja meg a napvilágot, vagy idejekorán elpusztul, ahogy az Dollynál is bekövetkezett. A bárány 2003 februárjában, a tüdejében fellépő fertőzés és gyulladás következtében fejezte be pályafutását. Ennek köszönhetően sokan viszolyognak a gyakorlati alkalmazástól, különösen, hogy a klónozás iránt a legnagyobb érdeklődés a gyógyászati kutatócégek irányából érkezik.
Dollyt itthon is kiállították
Vegyük például az értékes proteineket termelő tehéntejet: ezeket a fehérjéket rendkívül költséges és időigényes a gyógyszergyárakban előállítani. Nem csoda, hogy az utóbbi időben a gyógyászati kutatók figyelme inkább az őssejt klónozási technikák irányába fordult, mivel ezekből a sejtekből bármilyen szövetek kinyerhetők és az immunrendszer sem kezd el harcolni ellenük.
A szakértők egyetértenek abban, hogy Dollyban jóval több lehetőség volt, mint ami a mai napig megvalósult. Rengeteg tudásanyagot szereztek segítségével a sejtek elkülönítéséről és a szervek fejlődéséről, ezeket azonban a gyakorlati területekre még nem sikerült átültetniük, a klónozásnak még legalább 20-30 évre lesz szüksége, hogy beérjen a gyümölcse.