Hunter
Áttörés a főemlős klónozásban
Egy amerikai csoportnak elsőként sikerült felnőtt majomból klónozott embriókat létrehoznia, ami egy jelentős lépéssel közelebb hozhatja az emberi klónozást. A szakértők több tucat embriót állítottak elő egy 10 éves hím makákó majomból, az eredményekről a Nature magazinban számoltak be.
Az amerikai áttörés nagyban hozzájárulhat a transzplantációs szövetek fejlesztéséhez, melyeket számos betegség kezelésénél alkalmazhatnak, ugyanis a klónozásból adódó genetikai egyezőségnek köszönhetően a test nem dobná ki magából. Az Oregoni Nemzeti Főemlős Kutató Központ és az Oregoni Őssejt Központ kutatócsoportjának sikerült őssejteket kinyernie több klónozott majom embriókból, majd kifejlett szív és idegsejtekké alakítani azokat.
A tudóstársadalom üdvözölte az előrelépés hírét. Robin Lovell-Badge, a brit Mill Hill Nemzeti Gyógyászati Kutató Intézet őssejt tudósa szerint bár a részleteket még nem publikálták, rendkívül jelentős dologról van szó, mivel az általános nézet szerint a főemlősök klónozása jóval bonyolultabb műveletnek ígérkezik, mint a többi emlősé, ami hatalmas visszalépés lenne az új, embriói őssejteken alapuló terápiákon dolgozó kutatók számára.
A klónozásban az őssejtek kinyeréséhez egy felnőtt állat DNS-ét egy megtermékenyítetlen petesejtbe helyezik, melyből eltávolították saját genetikai anyagát. A petesejt korai embrióvá fejlődik, amiből már kinyerhetők az őssejtek. Több típus létezik, a tudósok többsége azonban az embriókból származó őssejteket tartja a leghasznosabbnak. A klónozás eredményeként létrejövő embrió az őssejt kinyerés folyamatában megsemmisül. Mivel az őssejtek a test összes szövetének előfutárai, ezért a tudósok reményei szerint egy nap képesek lesznek felhasználni ezeket a progenitorokat beültethető szövetek előállítására. Ami a legfontosabb, genetikai anyaguk a fenti eljárásnak megfelelően átültethető az őssejtekből kialakítható szövet jövendő tulajdonosából, ezért a kóros állapotban levő páciens teste nem löki ki. Ugyanezt bizonyítja a mostani eset, a majom embriókból kapott őssejtek, illetve szövetek genetikailag megegyeztek a DNS forrással, a hím makákóéval.
Az ember klónozását mindeddig technikai nehézségek és a meghamisított kutatások körül kialakult viták övezték. 2004-ben egy dél-koreai csapat bejelentette az első klónozott emberi embriók megalkotását, valamint a belőlük történő őssejt kinyerést, azonban a tanulmányt később visszavonták, amikor kiderült, hogy a projekt vezetője, dr. Woo-suk Hwang meghamisította az eredményeket. Az egyetlen állva maradt emberi embriói klónozási eset a brit Newcastle Egyetem csapatának nevéhez fűződik, azonban a klónok csak néhány napig maradtak életben és nem voltak alkalmasak őssejt kinyerésre.
A makákó embrió klónokhoz ugyanazt a szomatikus sejtmag átvitelt alkalmazták, amivel Dolly-t a birkát is létrehozták a kezdetekkor, a donor petesejteket azonban teljesen újszerűen kezelték az eljárás során. A DNS eltávolításhoz a tudósok többnyire megfestik az eredeti genetikai anyagot, vagy olyan leképező technikákat alkalmaznak, amik ultraibolya fénynek teszik ki a sejteket.
A dr. Shoukhrat Mitalipov által vezetett csapat úgy véli, hogy mindkét módszer károsítja a főemlősök petesejtjeit, ezért egy új megvilágításos technikát, az úgy nevezett Oosight-ot alkalmazták, ami polarizált fényt használ a mikroszkopikus sejtek valós idejű megjelenítéséhez. A tudósok szerint ez a módszer sokkal nagyobb túlélési arányt biztosít a fejlődő klónoknak.
Az eredményekre reagálva Alison Murdoch professzor és dr. Mary Herbert, az Észak-Kelet Angliai Őssejt Intézet részéről a BBC-nek elmondták, Mitilapov munkája "az első meggyőző bizonyíték a főemlősök sejtmagi újraprogramozhatóságának megvalósíthatóságára". Az áttörést azonban nem mindenki fogadta örömmel. Az embriókkal kapcsolatos etikai csoportok szerint a klónozás nem az egyetlen lehetséges őssejt forrás, erre tökéletesen alkalmas a köldökzsinórból vett vér is.
Mitalipov csapata állítólag közel 100 klónozott embriót próbált beültetni nőstény makákó majmok méhébe, azonban a próbálkozások nem eredményeztek egyetlen utódot sem. A tanulmány egyik szerzője szerint azonban ez akár a rossz szerencsének is betudható, Dolly például a 277. próbálkozásra sikeredett.
Az amerikai áttörés nagyban hozzájárulhat a transzplantációs szövetek fejlesztéséhez, melyeket számos betegség kezelésénél alkalmazhatnak, ugyanis a klónozásból adódó genetikai egyezőségnek köszönhetően a test nem dobná ki magából. Az Oregoni Nemzeti Főemlős Kutató Központ és az Oregoni Őssejt Központ kutatócsoportjának sikerült őssejteket kinyernie több klónozott majom embriókból, majd kifejlett szív és idegsejtekké alakítani azokat.
A tudóstársadalom üdvözölte az előrelépés hírét. Robin Lovell-Badge, a brit Mill Hill Nemzeti Gyógyászati Kutató Intézet őssejt tudósa szerint bár a részleteket még nem publikálták, rendkívül jelentős dologról van szó, mivel az általános nézet szerint a főemlősök klónozása jóval bonyolultabb műveletnek ígérkezik, mint a többi emlősé, ami hatalmas visszalépés lenne az új, embriói őssejteken alapuló terápiákon dolgozó kutatók számára.
A klónozásban az őssejtek kinyeréséhez egy felnőtt állat DNS-ét egy megtermékenyítetlen petesejtbe helyezik, melyből eltávolították saját genetikai anyagát. A petesejt korai embrióvá fejlődik, amiből már kinyerhetők az őssejtek. Több típus létezik, a tudósok többsége azonban az embriókból származó őssejteket tartja a leghasznosabbnak. A klónozás eredményeként létrejövő embrió az őssejt kinyerés folyamatában megsemmisül. Mivel az őssejtek a test összes szövetének előfutárai, ezért a tudósok reményei szerint egy nap képesek lesznek felhasználni ezeket a progenitorokat beültethető szövetek előállítására. Ami a legfontosabb, genetikai anyaguk a fenti eljárásnak megfelelően átültethető az őssejtekből kialakítható szövet jövendő tulajdonosából, ezért a kóros állapotban levő páciens teste nem löki ki. Ugyanezt bizonyítja a mostani eset, a majom embriókból kapott őssejtek, illetve szövetek genetikailag megegyeztek a DNS forrással, a hím makákóéval.
Az ember klónozását mindeddig technikai nehézségek és a meghamisított kutatások körül kialakult viták övezték. 2004-ben egy dél-koreai csapat bejelentette az első klónozott emberi embriók megalkotását, valamint a belőlük történő őssejt kinyerést, azonban a tanulmányt később visszavonták, amikor kiderült, hogy a projekt vezetője, dr. Woo-suk Hwang meghamisította az eredményeket. Az egyetlen állva maradt emberi embriói klónozási eset a brit Newcastle Egyetem csapatának nevéhez fűződik, azonban a klónok csak néhány napig maradtak életben és nem voltak alkalmasak őssejt kinyerésre.
A makákó embrió klónokhoz ugyanazt a szomatikus sejtmag átvitelt alkalmazták, amivel Dolly-t a birkát is létrehozták a kezdetekkor, a donor petesejteket azonban teljesen újszerűen kezelték az eljárás során. A DNS eltávolításhoz a tudósok többnyire megfestik az eredeti genetikai anyagot, vagy olyan leképező technikákat alkalmaznak, amik ultraibolya fénynek teszik ki a sejteket. A dr. Shoukhrat Mitalipov által vezetett csapat úgy véli, hogy mindkét módszer károsítja a főemlősök petesejtjeit, ezért egy új megvilágításos technikát, az úgy nevezett Oosight-ot alkalmazták, ami polarizált fényt használ a mikroszkopikus sejtek valós idejű megjelenítéséhez. A tudósok szerint ez a módszer sokkal nagyobb túlélési arányt biztosít a fejlődő klónoknak.
Az eredményekre reagálva Alison Murdoch professzor és dr. Mary Herbert, az Észak-Kelet Angliai Őssejt Intézet részéről a BBC-nek elmondták, Mitilapov munkája "az első meggyőző bizonyíték a főemlősök sejtmagi újraprogramozhatóságának megvalósíthatóságára". Az áttörést azonban nem mindenki fogadta örömmel. Az embriókkal kapcsolatos etikai csoportok szerint a klónozás nem az egyetlen lehetséges őssejt forrás, erre tökéletesen alkalmas a köldökzsinórból vett vér is.
Mitalipov csapata állítólag közel 100 klónozott embriót próbált beültetni nőstény makákó majmok méhébe, azonban a próbálkozások nem eredményeztek egyetlen utódot sem. A tanulmány egyik szerzője szerint azonban ez akár a rossz szerencsének is betudható, Dolly például a 277. próbálkozásra sikeredett.
