Hunter

Az EU-ban is jöhet a klónozott élelmiszer

Az Európai Bizottság felkérte az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóságot (EFSA) a haszonállatok klónozásának jövőbeli hatásainak vizsgálatára. Jelenleg az Unióban nincs határozott szabályzás a klónozott állatoktól származó, fogyasztásra szánt termékekre.

A mostani lépést az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hatóság (FDA) azon döntése indította el, mely szerint a klónozott állati termékek alkalmasak és biztonságosak az emberi fogyasztásra, azaz az év második felében az USA lakói már klónozott termékeket is fogyaszthatnak, nagy valószínűséggel anélkül, hogy ezt a gyártónak fel kellene tüntetnie a csomagoláson.

Ezek fényében az EB is elérkezettnek látta az időt a terület felmérésére, felkérve az EFSA-t az állatok klónozásának élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi, állatjóléti és környezeti hatásainak, valamint a klónozott haszonállatok utódainak vizsgálatára, melyek egyfajta iránymutatásként szolgálhatnak az EU számára, miközben az Európai Etikai Csoport az EFSA kutatómunkájával párhuzamosan a klónozás etikai kérdéseit fogja boncolgatni.

Úgy tűnik, a vizsgálat célja, hogy Európa ne maradjon le a "fejlett" világtól, az EB a felkérést ugyanis azzal indokolja, hogy a szakértők szerint az állatklónozás rohamosan közeledik a széleskörű kereskedelmi felhasználás felé és a klónozott állatokból készült termékek várhatóan már 2010 előtt belépnek a globális élelmiszerláncba.

Az EFSA a BBC kérdésére elmondta, a kutatást tudományos testületük fogja vezetni, az eredményeknek az EB rendelkezése szerint hat hónapon belül meg kell születniük. A kereskedelmi klónozás több európai országban is terítéken van, egy brit farmon a napokban született meg egy klónozott tehénből származó embrióból egy borjú. A brit hatóságok szerint az eset semmilyen törvényt nem szegett meg, azonban élelmiszerügyi megfigyelői máris elkezdték a szükséges, ám mindeddig hiányzó jogi háttér kialakításának szorgalmazását.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #58
    A profitból is elsősorban a rövidtávú. A tulajdonosok nem 20 meg 50 években gondolkodnak. Néhány év alatt akarnak meggazdagodni.

    Sorolhatnál néhány ellenpéldát, mert én nem nagyon tudok...
  • rigidus #57
    "ha csak a profit szamit ep az lenne erdekeben h. az elelmiszer ne legyen karos az egeszsegre."

    Nezz korul a vilagba, hol latsz ennyire hosszutavu profitszezesi strategiat? (sehol)
    Ha ennyire hosszutavon gondolkodnanak, akkor az osszes ilyen ceg lenne a kornyezetvedok zaszloshajoja.

    [i]"Halott/beteg ember nem/keveset eszik."[i]

    Megis ha (termo)teruletszezesrol van szo, ezek a cegek az elsok akik haboru MELLETT lobbiznak, alairva artatlanok millioinak a halalat.

    A profit nem egy strategiai szabalyozo tenyezo, hanem olyan "kincs" mint a narkosoknal a drog. Aki rabjava valik, annak minel tobb van belole, annal tobbet akar meg hozza es ezert kepes is lesz barmire. Ha pedig mar mindenki drogozik akkor ez tarsadalmilag is elfogadott lesz. Nincs ez maskent a penzzel sem.

    Ha pedig valamit a profit iranti igeny szabalyoz az nagyjabol olyan mintha egy csapat narkos diktalna a napi adagja fuggvenyeben. Ehhez nyugodtan kepzeljel meg hozza mindenfele szornyuseget es most nezzel korbe a vilagban, hogy mi iranyit...
  • abelr #56
    mondtam h. valaki is valamifelekepp dontott?
  • abelr #55
    ha csak a profit szamit ep az lenne erdekeben h. az elelmiszer ne legyen karos az egeszsegre. Halott/beteg ember nem/keveset eszik. Meg megkimelnek magukat a tovabbi kiadasoktol pl: akadaljok elharitasa, komplett laborok, kutatócsoportok vizsgálatok, bizonyítas ...
  • assdf #54
    azt hiszem ez még egy igen érdekes cikk: génkezelt kukorica mellékhatásai...
  • rigidus #53
    "De úgy gondolom, ha bármi baj lenne a klónozott állatok húsával, az túl hamar kiderült volna."
    Miutan mar forgalomba hoztak valamit? Es mi van ha akkor sem?

    Semmi nem indokolja az ilyen jellegu tevekenysegek szuksegesseget.
  • dez #52
    Ki mesélte be ezt neked, hogy mindenki csak ilyen alapon dönt?
  • dez #51
    Meg ugye kirúgdossák azokat az előtte elismert kutatókat, tudósokat, akik publikálni merik a hátrányos kutatási eredményeket...
  • AgentKis #50
    Csak a profit számít (nem csak az élelmiszeripar esetén) ebből adódóan, ha a profit elérése egészségügyi aggályokkal ütközik, akkor a tulajdonosok arra fognak játszani, hogy ezeket az aggályokat eltegyék az útból. Komplett laborokat és kutatócsoportokat fognak lefizetni azért, hogy vizsgálatokkal bizonyítság egészségre ártalmatlan, a termékük ami mellesleg nagyobb profitot hoz nekik. Nem egy példa volt már erre, ahol ez évek, évtizedek után kiderült. Szerintem viszont sokkal több van ami még nem derült ki.
  • Neurotoxin #49
    Erről már több előadást hallgattam az egyetemen. Nekem a kukoricamoly elleni védelem tetszik a legjobban, de mint más gm növény esetében, itt is meghatározott rend szerint lehet elvetni. 4-5 sor non gm növény mellé lehet vetni, 2 sort felváltva a gm növényekből. Az se mellékes, hogy tudatni kell a szomszédos földtulajdonossal, rengeteg tanusítványt, papírt kell beszrezni.