Hunter

Újabb orosz kilövés fulladt kudarcba

Újabb meghibásodás rontja az orosz Szojuz rakéták eddig kiváló mérlegét. Ezúttal egy kommunikációs műholdat kellett volna pályára állítani, a Pleszeck űrkikötőből induló rakéta azonban rakományával együtt Szibéria fölött visszatért a légkörbe.

Augusztusban egy Progressz teherűrhajóval zuhant vissza egy Szojuz rakéta, melynek hatására az orosz hatóságok hat hétre felfüggesztették a kilövéseket. A pénteki balesetben egy Szojuz-2.1b egy Meridian-5 műholdat emelt a magasba, ami hajók, repülőgépek és földi állomásaik között biztosította volna a kommunikációt.

A 2.1b az 1960-as évek óta szolgálatban álló rakéta legmodernebb változata. A meghibásodás a RIA Novosztyi jelentése szerint a repülés hetedik percében következett be. Az orosz média által megszólaltatott források a rakéta harmadik fokozatánál észleltek egy anomáliát. "A műholdat nem sikerült pályára állítani. A baleset okait egy állami bizottság fogja kivizsgálni" - nyilatkozott Alekszej Zolotuhin, az orosz űrerők szóvivője az Interfax hírügynökségnek.

Az augusztusi kudarc egy Szojuz-U rakétának, illetve a harmadik fokozat egy elzáródott üzemanyagcsövének tudható be. Bár mindkét esetben a harmadik fokozatban alakult ki a meghibásodás, az U és a 2.1b eltérő hajtóműveket használ a rakéta ezen szegmensében, vagyis nem lehet egyértelmű párhuzamokat vonni a két eset között.

A pénteki meghibásodás erősen megkérdőjelezi a Bajkonurból december 26-án indítandó következő Szojuz küldetés sorsát, ami hat műholdat állítana pályára a Globalstar műholdas telefon társaság megbízásából. Ami azonban ennél jóval fájdalmasabb lehet az oroszoknak, hogy miután már az augusztusi baleset is komoly fennakadásokat eredményezett az űrállomás működésében, a mostani eset újra aggodalommal töltheti el a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében résztvevő nemzeteket, melyek az amerikai űrsiklók kivonása után a legénység feljuttatásához kizárólag a Szojuzokra támaszkodhatnak.

Oroszország az elmúlt bő egy évben számos kilövési problémát élt meg, melyek tetején a Phobos-Grunt elvesztése már csak a hab volt, általa Oroszország az elmúlt évtizedek legígéretesebb bolygó küldetésének mondhatott búcsút. Augusztus 18-án, egy héttel a Progressz elvesztése előtt egy Proton rakéta mondott csődöt, aminek nem sikerült megfelelő pályára állítania rakományát, egy kommunikációs műholdat. Február 1-én egy Rokot kilövés zárult gyakorlatilag ugyanilyen eredménnyel, míg tavaly december 5-én ugyancsak egy Proton zuhant három navigációs műholddal a Csendes-óceánba. Sokak szerint ez volt az a pont, ami az orosz űrügynökség korábbi vezetőjének menesztését kiváltotta. Anatolij Perminovot áprilisban Vlagyimir Popovkin váltotta a Roszkozmosz élén.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [NST]Cifu #9
    Errr....

    1.: Rokot (Geo IK2) -> második fokozat hiba.
    2.: Proton -> Briz-M hiba, nem a hordozórakéta, hanem a műholdat a Geostacionárius pályára állító fokozat döglött be.
    3.: Szojuz-U (Progress M-12M) -> ez a harmadik fokozat hibája miatt zuhant le.
    4.: Zenyit (Phobos-Grunt) -> Itt ismét a gyorsító fokozat (ami a Fregatt egy változata) döglött be, illetve egész pontosan egy szoftveres hiba miatt nem indult el. Ez sem az indítórakéta hibája.
    5.: Szojuz-2 (Meridian) -> Pontosan még nem tudni, de feltehetően a harmadik fokozat döglött be - amelyik másféle hajtóművet használ, mint a Szojuz-U...

    Szóval azért öt különböző hordozórakéta, és ebből kettőnél nem is maga a hordozórakéta, hanem a pontos pályára állítást végrehajtó fokozat volt a hibás...
  • bunny #8
    Egyszer olvastam egy cikket, amiben egy orosz űrhajózási mérnök nyilatkozott ezekről a hibákról. Azt mondta az 1-2 fokozat még a régi technológia, a 3. viszont új és érdekes módon mindig azzal van a gond, silány lett. Szóval amit még anno az átkosban kitaláltak az elvtársak az olyan, mint az ak47, ronda meg minden de brutál megbízható. Lehet nem igaz, lehet igen, tudjafene.
  • Narxis #7
    Ott a pont.
  • halgatyó #6
    #2 és #3: nekem is pont ez jutott eszembe először.
    Persze bizonyíték nincs rá, de ahol túl sok egy irányba mutató esemény történik, ott bizony jogos a gyanú. Főleg olyanokkal szemben, akik már számtalanszor bizonyítottak, sajnos.
  • COOLancs #5
    Ha jól tévedek idén több Szojúzt indítottak mint bármilyen más rakétát a világon(tavaly 13, idén eddig 18) valószínűleg ez okozza a problémát, a mennyiség a minőség rovására ment.
  • finizlik #4
    Nem nem, vannak kilövő állomások és nem indító állomások.
  • Praetor #3
    Nekem is ez jutott eszembe. Idén eléggé kezdett elmérgesedni a viszony az oroszok és a jenkik között (részben az európai rakétavédelmi program miatt), annyira, hogy leállították a stratégiai fegyverek leszerelési programját, és gőzerővel fejlesztenek és fegyverkeznek a ruszkik.

    Ezek után meg rövid időn belül 2 szojuz is megnyúvad, és mind a kettő pont a 3. fokozatnál, pedig eltérő hajtóműveket használt a 2 rakéta. Statisztikailag sztem ennek kb 0 az esélye, hogy mindkétszer ugyanott legyen meghibásodás.
    A cikk alapján ez a műhold katonai célokat (is) szolgálhat, tehát ez már elég ok arra, hogy a jenkik beletenyereljenek. Irán esetében is mindent megtesznek, hogy lassítsák a fejlesztést, ha kell egyetemi tanárokat robbantanak fel.
  • NEXUS6 #2
    Szerintem az van, hogy a feltörekvő amcsi űripar ilyen hidegháborús módszerekhez folyamodik, hogy szabotázsakciókat hajt végre, amivel majd meggyőzik az USA kongresszusát, hogy több pénzt juttassanak nekik, egy megbízható honi rendszer kifejlesztésére.
  • T0nk #1
    Kilőni csúzliból szokták a kavicsot. Rakétákat - főleg űrrakétákat - indítani szokás.