Hunter

Próbarepülésre készül a dán mikro-űrhajó

Heteken vagy akár napokon belül kilőhetik az első egyszemélyes űrkapszulát. Peter Madsen és Kristian von Bengtson hengeres űrjárművében álló helyzetben utazhat a kalandvágyó, a tökéletes kilátást pedig egy teljesen átlátszó plexiüveg kupola biztosítja.

A Tycho Brahe 1 elnevezésű kapszula első próbarepülésére Madsen és von Bengtson, a dán Copenhagen Suborbitals non-profit szervezet alapítói egy próbabábut ültetnek a legénységi fülkébe, és 20 kilométeres magasságba lövik fel a szerkezetet. A végcél a szuborbitális 120 kilométer, így ez lenne az első dán rakéta, egyben a valaha fellőtt legkisebb ember repülte űrhajó is, ami eljut az űrbe.


A Tycho Brahe 1 kapszula, fedélzetén első utasával

Többen megkérdőjelezték, hogy a minimalista rakéta képes lesz-e egyenesben tartani magát az emelkedés során, abban azonban mindenki egyetért, hogy bárki, aki elindul ezzel a lélekvesztővel, nem akármilyen bátorságról tesz majd tanúbizonyságot.

Az általános gyakorlat szerint az űrhajósok kilövéskor a hátukon fekve helyezkednek el az űrhajókban, ami igen magas nehézségi erő-tűrést biztosít, ehhez azonban térre, vagyis egy viszonylag nagy űrjárműre, a nagy űrhajó magasba emeléséhez pedig jókora gyorsító rakétára van szükség. Mindez pedig összességében már hatalmas költségeket jelent - jelentette ki Madsen a New Scientist magazinnak adott interjújában.

A dánok éppen ezért az álló elhelyezkedés mellett döntöttek, így űrhajójuk egészen kicsi, sőt kifejezetten karcsú lesz. Mindössze 65 centiméter átmérőjű, ami a szerkezet súlyában is megmutatkozik, ugyanakkor az űrhajós olyan vizuális élménnyel gazdagodik, amire az űrrepülés történetében még nem volt példa, sorolta az előnyöket Madsen.


A mindössze 65 centiméteres átmérő nem biztat kéjutazással

Hogyan éli túl a nem minden napi élményt a kapszulában álldogáló űrhajós? Nos, ehhez úgy kell megtervezni a rakétahajtóműveket, hogy limitált nehézségi erőknek (3-4 G) tegyék ki a kapszulába préselt asztronautát és azt is csak a repülés első 20 másodpercében. Ez körülbelül annyira megterhelő, mintha végigmennénk egy hullámvasúton, folytatta Madsen, aki munkatársaival már több kísérletet is elvégzett egy "centrifugában". Ebben 5,5-6,5 G-nek tették ki az embereket, melyből kiderült, hogy ez a típusú terhelés ezen a szinten, ennyi időn át még elviselhető a szervezet számára.

Többen emberi ágyúgolyóként értékelik az űrkapszulát, a dán páros azonban inkább egy hatalmas űrruhaként tekint a Tycho Brahe 1-re, melynek átlátszó kupolája és a testet körülölelő fala megvéd az űr vákuumától. A kapszula teljesen önműködő lesz, a benne álló asztronauta csak utazik a szerkezettel. Madsen elmondása szerint a kapszulát úgy tervezték, hogy akár egy majom is képes legyen vele repülni. A kialakításhoz csak annyit fűzött hozzá, hogy gépüket teljes egészében az űr közegére szabták, így az nem kapott szárnyakat vagy futóművet, mivel utóbbiakra csak a Föld légkörében lenne szükség. Az űrhajós rendelkezésére csak egy botkormány áll, amivel körbeforgathatja a kapszulát, illetve kontrollálhatja a jármű magasságát.


A kilövési konfiguráció: felül a kapszula, alatta a HEAT 1X jelű rakéta

Az első ember, aki a szerkezettel eljuthat a világűrbe maga Madsen lesz, természetesen csak azután, hogy próbarepülések sorozatával kiszűrik a kapszula gyenge pontjait, elég biztonságossá téve az űrutazáshoz. A kilövéshez egy saját fejlesztésű rakétát, a Hybrid Exo Atmospheric Transportert (HEAT) fognak használni. A kapszula visszatéréskori földet érését egy ejtőernyőrendszer segíti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • redrock #57
    vannak bátor emberek xd
  • brueni #56
    se te se én
  • brueni #55
    asszem az első kisérletek voltak folyadékosok...lehet, ezt meg én nem tudtam, mert eddig a levegős cucc volt elterjedve, mivel az rugalmasabb közeg. nyilván a folyadék anno az össznyomhatatlansága miatt került középpontba és vannak előnyös tulajdonságai, de ott több energiát kell fordítani a pumpálásra. gyakorlatilag a hidraulikus rendszerek mindig bonyolultabbak mint a pneumatikusok, meg aztán gond lehet, hogy esetleg 15 km magasban kilyukad egy ilyen ruha... hát nagy nyomású folyadék elektronikával teletömött környezetben... még ha olaj is a vivő közeg...
    meg aztán a folyadéknak a súlya is nagyobb, még azt is cipelni...egy űrutazásnál pedig minden gramm számít...
  • s0nik #54
    Bár ha kötözködni akarnék és időben továbbolvastam volna a wp szócikket..

    "However, the Swiss company Life Support Systems AG and the German Autoflug GmbH collaborated to design the new Libelle suit for use with the Eurofighter Typhoon aircraft, which reverts to liquid as the medium and improves on performance"

    Nyilván nem pusztán a munkaközeg tehetetlenségére alapoznak, de folyadék. Aminek a rendszeresítésén gondolkozik a USAF is, gondolom "nálunk" ojrópában már használják a légierők. A dánoknak jut belőle egész biztosan :)
  • s0nik #53
    brueni:
    Jogos, de ahogy a szent wp írja: "They first used water-filled bladders around the lower body and legs" - én eddig erről tudtam, az ember holtig tanul.. :)
  • Kara kán #52
    "nem folyadék"

    lehet van mér géles is, ki tudja...
  • brueni #51
    ford! még mindig 20 mp, nem pedig perc...
    xen! lesz benne ájfón dokkoló amin az ájszpész program fogja koordinálni a mozgást...
    s0nik! a g-ruhában nem folyadék, hanem sűrített levegő a szabályozó közeg!
    teddy! nem feltétlenül csak állva. felszíjazva, vagy egy kis ülésszerű valamin sokat lehet fogni. azonkívül meg valamit valamiért...
  • s0nik #50
    Szvsz. ennek a dolognak hagyományos értelemben vett "pályája" nincs, csak felbukdácsol, utas (életében talán utoljára) gyönyörködik a csillagos égboltban, élvezi (?) a majdnem-súlytalanságot, aztán a közeg újbóli sűrűsödése miatt a formatervezett (elöl csúcsos, hosszú és henger alakú..) kabin beáll a röppálya szerinti irányba, akármerre forgott is előtte a delikvens ficánkolása miatt. Ez nem egy holdrakéta, a hőálló kerámia helyett megteszi az a plexi orrkúp is, mondjuk az feltételezhető hogy a visszaút nem lesz túl látványos, ha nem a párásodás, a külső felület erodálódása okán..
  • xen #49
    azért kiváncsi lennék egy ilyen kis "űrhajónál" az emberi mozgás, márha van, mennyire befolyásolja a "kis" méretű visszatérő egysége pályáját. Mennyire lehet trimmelni a gépet, vagy egyánalán gondoltak e ilyenre. De akár még az is befolyásolhatja hogy éppen milyen testhelyzetben van a kapszulán belül(forgatja a fejét, előre, hátra hajol, márha tud), egy ekkora kis mütyűrben a legkisebb súlyközéppont eltérés is eléggé módosíthatja a pályát. Márpedig a beérkezés szögét nagyon pontosan el kell találni. A másik, hogy egy hétköznapi ember gyomra nincs ilyesfajta liftezéshez hozzászokva, szóval elég kellemetlen tud lenni, ha az ember az első percbe körbeokádja a kupolát :)
  • s0nik #48
    kvp:
    Ezek a problémák mondjuk ugyanúgy megvannak az űrsiklóknál is, meg még egy halom olyan helyzet adódhat és sajnos adódott is ahol élő, tudatuknál lévő emberek várták tehetetlenül a véget... Persze más kategória, nagyságrendileg más sebességek, nameg azok a repülések jóval több értelemmel bírnak mint egy ilyen űr-bungee-jumping, így az elfogadható kockázat is nagyobb - de itt egyéni döntésekről van szó, felfoghatjuk az öngyilkossági kísérlet egy jól álcázott műfajának is a dolgot :)

    Ford:
    G-suit a cucc neve, vadászpilóta-viselet - eleve szorosan rádszerelik, benne (a tested körül) folyadék van, a terheléssel arányosan "szorítja el" azokat a végtagokat ahová a vér tolulna. Biztosan nem egészséges dolog, de állítólag működik - egy törülközőnél biztosan jobb :D Arra mondjuk kíváncsi lennék hogy egy ilyenbe öltöztetett embert hogy fognak abba a csőbe betuszkolni..