Berta Sándor
Idén is kialszanak egy órára a fények
Másfél évvel a Föld Órája program elindítása után a World Wild Fund for Nature (WWF) ismét arra kéri az embereket: szombaton egyetlen órára kapcsolják le a villanyt.
Az akció célja, hogy így hívják fel a figyelmet a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A kezdeményezés 2007-ben indult és viszonylag nagy érdeklődést váltott ki. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor létrejött egy másik program is: a Fényt fel, amely arra próbálta meg felhívni a figyelmet, hogy az emberek használjanak energiatakarékos izzókat és készülékeket.
Voltak helyi programok is, 2007-ben például a Klíma Világnapon (december 8) a Greenpeace és a WWF közös energiatakarékossági akciót indított. Idén március 28-án, szombaton ismét megtartják a Föld Óráját, helyi idők szerint 20 óra 30 perces kezdettel. Az akciót támogatja Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára, aki bejelentette, hogy március 28-án a világszervezet New York-i és több más épületének világítása is kialszik.
A kritikusok persze ezúttal is azzal érvelnek, hogy a lámpák leoltása, a számítógépek és a televíziók kikapcsolása helyett inkább mindenki vegyen energiatakarékos izzókat és készülékeket, mondván, annak több a haszna. Azt Eberhard Brandes, a WWF vezetője is elismerte, hogy ugyan mindez csak egy apró jel, de az ilyen figyelemfelkeltő akciókra szükség van. Ráadásul szerinte szükség van ilyen globális civil megmozdulásokra a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc érdekében, hogy az emberek ezáltal gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra.
Az idei akcióban 83 ország összesen 2398 városa, valamint 5481 szervezet és 18 783 cég vesz részt. A részvételre buzdító anyag kiemeli, hogy Sydneyből 2007-ben indult hódító útjára a mozgalom, amikor 2,2 millió család és üzleti vállalkozás kapcsolta le a villanyokat egy órára. Egy évvel később az eseményen már több mint 100 millió ember és 35 ország vett részt. 2008-ban egy órára elsötétült a Golden Gate híd, a római Colosseum, illetve Budapesten a Vár és a Lánchíd. A magyar főváros az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet hazánkban számos cég és sajtóorgánum, valamint megyeszékhely és település támogat. A legtöbb település Görögországban csatlakozott az akcióhoz, megelőzve ezzel Kanadát és Ausztráliát. Magyarország az első 15 ország között van a csatlakozó településeket tekintve.
Az akció célja, hogy így hívják fel a figyelmet a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A kezdeményezés 2007-ben indult és viszonylag nagy érdeklődést váltott ki. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor létrejött egy másik program is: a Fényt fel, amely arra próbálta meg felhívni a figyelmet, hogy az emberek használjanak energiatakarékos izzókat és készülékeket.Voltak helyi programok is, 2007-ben például a Klíma Világnapon (december 8) a Greenpeace és a WWF közös energiatakarékossági akciót indított. Idén március 28-án, szombaton ismét megtartják a Föld Óráját, helyi idők szerint 20 óra 30 perces kezdettel. Az akciót támogatja Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára, aki bejelentette, hogy március 28-án a világszervezet New York-i és több más épületének világítása is kialszik.
A kritikusok persze ezúttal is azzal érvelnek, hogy a lámpák leoltása, a számítógépek és a televíziók kikapcsolása helyett inkább mindenki vegyen energiatakarékos izzókat és készülékeket, mondván, annak több a haszna. Azt Eberhard Brandes, a WWF vezetője is elismerte, hogy ugyan mindez csak egy apró jel, de az ilyen figyelemfelkeltő akciókra szükség van. Ráadásul szerinte szükség van ilyen globális civil megmozdulásokra a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc érdekében, hogy az emberek ezáltal gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra.
Az idei akcióban 83 ország összesen 2398 városa, valamint 5481 szervezet és 18 783 cég vesz részt. A részvételre buzdító anyag kiemeli, hogy Sydneyből 2007-ben indult hódító útjára a mozgalom, amikor 2,2 millió család és üzleti vállalkozás kapcsolta le a villanyokat egy órára. Egy évvel később az eseményen már több mint 100 millió ember és 35 ország vett részt. 2008-ban egy órára elsötétült a Golden Gate híd, a római Colosseum, illetve Budapesten a Vár és a Lánchíd. A magyar főváros az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet hazánkban számos cég és sajtóorgánum, valamint megyeszékhely és település támogat. A legtöbb település Görögországban csatlakozott az akcióhoz, megelőzve ezzel Kanadát és Ausztráliát. Magyarország az első 15 ország között van a csatlakozó településeket tekintve.