Berta Sándor
Nem elég hatékony az európai Energy Star
Európában július elsején lép hatályba az Energy Star energiatakarékossági rendszer új, 5.0-s verziója. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a szabályozás nem lesz elég hatékony.
Az Európai Unió 2001 óta vesz részt az amerikai Energy Star programban és tavaly januárban hosszabbította meg az Egyesült Államokkal kötött együttműködési szerződését. A szabályozás a magánfelhasználókat nem érinti, a célja az, hogy a vásárlók felismerhessék a boltokban, hogy melyek a leghatékonyabb elektromos készülékek. "Bevezetésekor az Energy Star programnak gyakorlatilag nem volt hatása a piacra. Egy 2002-ben készített tanulmányból ugyanis kiderült, hogy már akkor az egyes termékcsoportokba tartozó irodai eszközök 80-100 százaléka megfelelt az Energy Star előírásainak" - jelentette ki Bernhard Schäppi, az Osztrák Energiahivatal munkatársa.
Azóta viszont változtattak a követelményeken, így ma csupán az Európai Unióban kapható termékek 25-35 százaléka kaphatná meg a jelölést. Az egészen idén június 30-ig hatályban lévő 4.0-s verziót július elsejétől felváltja az 5.0-s változat, amely számos változást tartalmaz. Ebben átdolgozták és kibővítették a PC-kategóriák definícióit, módosították az energiahasználati követelményeket. Ezt azonban számos szakember bírálta.
A mostani 4.0-s verzió minden termékcsoport esetében tartalmazza a készenléti, az alvó/hibernálási, az üresjáratra és a teljes terhelésre vonatkozó maximális fogyasztási adatokat. Az 5.0-s változatnál ezeket a kategóriákat az úgynevezett Typical Electricity Consumption (TEC) váltja fel, amelyben felsorolják, hogy a készülékek az egyes kategóriákban éves szinten mennyit fogyaszthatnak.
"Európában nem igazán örülünk a módosításnak, mivel az alapvetően az amerikai fogyasztói szokásokból indul ki. A mostani egy félmegoldás. Már a tavalyi előzetes tesztek is megmutatták, hogy az 5.0-s verzió a jelenlegi formájában gyakorlatilag használhatatlan. Sajnos európai szinten kevés tesztet hajtottak végre, pedig ezekre szükség lenne, hiszen így csak a gyártók által megadott adatokra hagyatkozhatunk" - hangsúlyozta Schäppi.
Szintén komoly vitát váltott ki, hogy az új Energy Star tervezetben külön jelölését kapnának a szerverek és a számítástechnikai központok. Az energiahatékonyság különösen a nagyteljesítményű számítógépek esetében érdekes kérdés, hiszen adott esetben ezek működésekor rendkívül sok áramot lehet megtakarítani. Az új szabályozás várhatóan február elsején lép hatályba és a legfeljebb 4 processzoros szerverekre vonatkozik. "Nem véletlenül dolgozik Európa egy saját rendszeren, az ECO-Floweren, amely reményeink szerint kiterjed majd az informatika területére is. A számítógépekre vonatkozó termékspecifikus irányelvet készítik és az előzetes tanulmányról már vita folyik" - szögezte le Schäppi.
Az Európai Unió 2001 óta vesz részt az amerikai Energy Star programban és tavaly januárban hosszabbította meg az Egyesült Államokkal kötött együttműködési szerződését. A szabályozás a magánfelhasználókat nem érinti, a célja az, hogy a vásárlók felismerhessék a boltokban, hogy melyek a leghatékonyabb elektromos készülékek. "Bevezetésekor az Energy Star programnak gyakorlatilag nem volt hatása a piacra. Egy 2002-ben készített tanulmányból ugyanis kiderült, hogy már akkor az egyes termékcsoportokba tartozó irodai eszközök 80-100 százaléka megfelelt az Energy Star előírásainak" - jelentette ki Bernhard Schäppi, az Osztrák Energiahivatal munkatársa.
Azóta viszont változtattak a követelményeken, így ma csupán az Európai Unióban kapható termékek 25-35 százaléka kaphatná meg a jelölést. Az egészen idén június 30-ig hatályban lévő 4.0-s verziót július elsejétől felváltja az 5.0-s változat, amely számos változást tartalmaz. Ebben átdolgozták és kibővítették a PC-kategóriák definícióit, módosították az energiahasználati követelményeket. Ezt azonban számos szakember bírálta.
A mostani 4.0-s verzió minden termékcsoport esetében tartalmazza a készenléti, az alvó/hibernálási, az üresjáratra és a teljes terhelésre vonatkozó maximális fogyasztási adatokat. Az 5.0-s változatnál ezeket a kategóriákat az úgynevezett Typical Electricity Consumption (TEC) váltja fel, amelyben felsorolják, hogy a készülékek az egyes kategóriákban éves szinten mennyit fogyaszthatnak.
"Európában nem igazán örülünk a módosításnak, mivel az alapvetően az amerikai fogyasztói szokásokból indul ki. A mostani egy félmegoldás. Már a tavalyi előzetes tesztek is megmutatták, hogy az 5.0-s verzió a jelenlegi formájában gyakorlatilag használhatatlan. Sajnos európai szinten kevés tesztet hajtottak végre, pedig ezekre szükség lenne, hiszen így csak a gyártók által megadott adatokra hagyatkozhatunk" - hangsúlyozta Schäppi.
Szintén komoly vitát váltott ki, hogy az új Energy Star tervezetben külön jelölését kapnának a szerverek és a számítástechnikai központok. Az energiahatékonyság különösen a nagyteljesítményű számítógépek esetében érdekes kérdés, hiszen adott esetben ezek működésekor rendkívül sok áramot lehet megtakarítani. Az új szabályozás várhatóan február elsején lép hatályba és a legfeljebb 4 processzoros szerverekre vonatkozik. "Nem véletlenül dolgozik Európa egy saját rendszeren, az ECO-Floweren, amely reményeink szerint kiterjed majd az informatika területére is. A számítógépekre vonatkozó termékspecifikus irányelvet készítik és az előzetes tanulmányról már vita folyik" - szögezte le Schäppi.