Hunter

Újraélesztik a hidegfúziót

18 év után az USA újra eljátszadozni látszik az alacsony energiájú nukleáris reakciók, ismertebb nevén a hidegfúzió gondolatával.

Egyesek szerint az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) lépése újra felnyitja a kutatók szemét, hogy van mit keresni ezen a területen, mások azonban kitartanak amellett, hogy még mindig semmi bizonyíték nincs a hidegfúzióra, így nem is tulajdonítanak különösebb jelentőséget az egésznek.

Lássuk mi is történt 18 évvel ezelőtt, 1989-ben. Martin Fleischmann és Stanley Pons bejelentése, miszerint közel szobahőmérsékleten többletenergiát sikerült előállítaniuk deutérium és palládium elektrokémiai reakciójából, máig tartó viták lavináját indította el. A két kutató szerint az előállított energia csak nukleáris reakcióval magyarázható, mellyel új távlatokat nyithatnak az olcsó és tiszta energia termelésében. Először hősöknek kiáltották ki őket, az ACS 1989-es ülésén álló ováció fogadta Fleischmannt és Ponst, később azonban - miután senkinek sem sikerült reprodukálnia az eredményeket - már korántsem értékelték olyan nagyra őket. Egyesek szerint teljesen lejáratták a hidegfúzió kutatást, ami a mai napig kihatással van a terület támogatottságára, az ACS azóta sem tűzte napirendjére a témát.

A most 80 éves Fleischmann nemrégiben egy halom számítást és kísérletet végzett, melyek állítása szerint igazolják, hogy az 1989-es adatok nem csupán a véletlen művei voltak. Az ACS szimpóziumán Melvin Miles, a kaliforniai La Verne Egyetem kémikusa tárta kollégái elé Fleischmann eredményeit, mondván, hogy saját szemével látta a hatásokat és meggyőződése, hogy az adatok helytállóak.

A bejelentést ennek ellenére sokan szkeptikusan fogadták, az egyik legkritikusabb, Robert Park szerint, mindez semmilyen elmozdulást nem jelent 1989-hez képest, bármi ment is végbe a kísérletek során, az nem lehetett fúzió.

Az ACS saját bevallása szerint a világot fenyegető energiaproblémák miatt vette elő újra a 18 éve jegelt témát, bár tagjaik többsége jelenleg is előítéletekkel viseltetik iránta. A kémikusokkal szemben a fizikusok jóval elkötelezettebbek a hidegfúzió iránt, az Amerikai Fizikus Társaság (APS) minden ülésén előkerül a téma, sőt idei márciusi szimpóziumon a gyéren látogatott utolsó nap helyett az első nap programjai közé helyeztek két hidegfúziós előadást is, melyek sokak figyelmét felkeltették, nyilatkozott a Nature magazinnak az APS tagja, Frank Gordon. A fizikus hozzátette, hogy a Park-féle kritikusok már túlságosan belefásultak a terület sikertelenségeibe ahhoz, hogy valaha is meg tudják győzni őket a hidegfúzió életképességéről.

Gordon két kollégájával, Stan Szpakkal és Pamela Mosier-Boss-szal maga is az alacsony energiájú nukleáris reakciókon dolgozik. Mossier-Boss nemrég számolt be csapata eredményeiről. Kutatásában elektrokémiailag ülepítenek palládiumot egy katódra egy nehéz hidrogén izotóp, a deutérium jelenlétében. Az elektrokémiai reakciók során parányi robbanásokat figyeltek meg, melyek neutron és trícium termelődést bizonyítják, valamint észlelték a cella melegedését is, ami nem tudható be a normál kémiának, összességében azonban óvatosan kerülik a hidegfúzió kifejezés használatát.

"Bebizonyítottuk, hogy lehetséges nukleáris reakciók stimulálása elektrokémiai módszerekkel" - nyilatkozott Gordon a Nature-nek, miközben mások úgy vélik, ez a kijelentés ebben a formában még kissé korai, amire Gordon azzal vágott vissza, hogy munkatársaival az elmúlt 18 évben 16 publikációt jegyeztek a témában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Imperat #138
    Ehehehee... én nem a tudomány ember vagyok. Csak leírtam ami az eszembejutot a cikk kapcsán, bármily nemű áltudományosság nélkül. Ami azt illeti azért az ilyen egszerű emberkék számára mint amilyen én is vagyok, valami csak akkor válik igazán valóssá, mikor kézelfoghatóan élvezem(vagy szenvedem) a hatásait.
    Noh meg van egy csomó dolog amit megfelő tudással meg lehet valósítani, ami viszonylagosan elérhető, csak nem ismerik az meberek a módját...
    mint pl a villanykörte, ami kisebb csodának tűnhet egy 1000 évvel előttünk élt emberke számára.
  • Dj Faustus #137
    Viszont itt nem nem filozófiáról van szó. Ahhoz hogy itt valamit bizonyíts pontos, reprodukált, mérésekkel és matematikai modellekkel (melyek rendesen levezethetőek más alátámasztott matematikai modellekből) alátámasztott kísérletekre, gyakorlati alkalmazásokra van szükség.
    Nem pontatlan csak jogi formulaként használatos "szabadalmakra" (egy szabadalmi beadványnak csak formai szabályoknak kell megfelelnie, nem kell feltétlenül működőnek lennie), összeesküvés-elméletekre, csodakütyükre, tudományosan hangzó teóriákra. Ha erre az adott delikvens képtelen akkor kókler (bármennyire is fájó, de ez van).

    Mostanában az "energiaválságot", a "globális felmelegedést", a politikai "etikai válságot" sokan meg szeretnék lovalni. Az emberek csodára várnak (és mert a tudomány bonyolult, ezért sokkal egyszerűbb, instantabb megoldást várnának), amire sok vállalkozó kedvű csóka (akik álmegoldásokat tudnak nyújtani) szívesen lecsapna (hogy aztán kiket károsít meg vele az már részletkérdés).
  • Imperat #136
    Sokakat tartottak kóklernek, őrültnek, vagy kuruzslónak, akik korszakalkotó felfedezéseket tettek saját korukban a taudományok terén. A tudomány mindíg változik, sok elméletet igazolnak, sokat megcáfolnak. És a világnak az mebr még mindíg olyan kis részét ismeri, hogy annyi megválaszolatlan kérdés van, hogy gyakorlatilag semmiről nem jelentheti ki az ember, hogy hülyeség, vagy valótlan.
    Ha már csak azt nézzük, hogy elgondolunk valamit az már attól létezővé válik, mert a gondolat már önmagában egyfajta létező. Vagy másik filozófiai elmélet szerint, ha valamit képesek vagyunk elképzelni akkor az valahol valmilyen formában létezik is.
    De az tény, hogy filozófiával a fizikát nehéz párosítani, mert minket az érdekel, hogy világítson az átkozott izzó az olvaslópámpánkban, és müködjön a számítógép... és hát amíg nem jutunk el odaáig, hogy valóban máködőképes, és gazdaságos hidegfúziós létesítményt hozzanak létre, szerintem addig a dolog nem jelent túlzottan sokat... bár ki tudja.
  • dez #135
    Ha egy olyan jelenséggel találkozunk, ami nem igazán fér bele a klasszikus fizikába, akkor elgondolkodhatunk, belefér-e pl. a kvantummechanikába. De ha abba se fér bele, még mindig nem biztos, hogy puszta hallucináció. Lehet persze próbálkozni ismert alapon leutánozni. De ezzel egy időben érdemes az eredeti jelenséget minnél alaposabban megvizsgálni, és ha szükséges, új fizikát kialakítani hozzá. Lásd pl. feketetest-sugárzás, plusz már korábban megfigyelt részecske-hullám kettősségre utaló jelek -> kvantummechanika megszületése.
  • dez #134
    Mi bajod? LOLLER.
  • Dj Faustus #133
    "Pl. a kvantummechanikai jelenségek nem magyarázhatók klasszikus fizikával."
    De ahol a jelenségek leírhatóak nem kvantummechanikai metódusokkal, ott nem kell kvantummechanikára hivatkozni, illetve a fizikai tézisek megdőlését propagálni. Másrészt a kvantummechanika nem dönti meg egy az egyben a klasszikus fizikát (a gravitáció ugyanúgy hat, a fény ugyaúgy visszaverődik a tükörről, a nap keleten kel és nem nyugaton, stb...).
  • babajaga #132
    "Ez olyan dolog, mint a tyúk és a tojás"

    Ez ís egy jellegzetes buta emberi kérdés. hiába jöttek rá az evolúcióra azt tagadni sokaknak könnyebb mint ilyen buta eggyügyű kérdést feltenni.
  • dez #131
    "Pedig azt kellett volna. Bizonyíték, nem összeesküvés-elmélet."
    Ez egy irreális elvárás. Hogy tudta volna kitalálni a jelenség egész fizikáját és matematikáják megfigyelések alapján?

    "...esetleg valahol mérési hibát vétettünk. Nem figyeltünk eléggé."
    1000 esetben?

    "Át akarnak verni."
    Üldözési mániád van? Az nem esik messze az összeesküvés-elmélettől. :)

    "Amióta foglalkoznak örökmozgókkal, azóta hiúsulnak meg ezen kísérletek.
    Pedig ha kereskedelmi forgalomba kerül a termék, szükség van megbízható alátámasztott működésre, reprodukálhatóságra, nem pedig összeesküvés-elméletekre, hitre, templomra, misére, ufókra, olajlobbira."
    Oké, de azért talán nem kellene előítéletek alapján mindent egy kalapba tenni. Néha a magyarázatok új disciplina-rendszerekben találhatók meg. Pl. a kvantummechanikai jelenségek nem magyarázhatók klasszikus fizikával. Ettől még nem kuruzslás a kvantummechanika, ugye? Pedig vannak ám, akik azt mondják rá, csak mert nem értik, ill. mert nekik a valóságot a klasszikus fizika jelenti.

    "Miért szerinted az ufók csinálják? A fénylények? Tündérkék? Manók?
    Ébredj fel, mese vége."
    Hogy is jönnek ide ezek? Szerinted az ki van csukva, hogy (legalább részben) ismeretlen alapú fizikai jelenség?
  • szivar #130
    "mert sajnos a napunk"
    ...proton-proton ciklus, végtermék: 4He


    A legmagasabb százalékban. Azért keletkeznek ott nehezebb elemek is. Amennyiben az olyat nem csinálhat, akkor menj és szólj neki, illetve a nálam egy kissé okosabb fizikusoknak, csillagászoknak, satöbbieknek.
  • Dj Faustus #129
    "oké, nem igazi, matekkal alátámasztott tudományos teóriákat) gyártani"
    Pedig azt kellett volna. Bizonyíték, nem összeesküvés-elmélet.

    "Csakhogy ezek a megfigyelésekből logikusan következnek"
    ...esetleg valahol mérési hibát vétettünk. Nem figyeltünk eléggé. Át akarnak verni.
    Amióta foglalkoznak örökmozgókkal, azóta hiúsulnak meg ezen kísérletek.
    Pedig ha kereskedelmi forgalomba kerül a termék, szükség van megbízható alátámasztott működésre, reprodukálhatóságra, nem pedig összeesküvés-elméletekre, hitre, templomra, misére, ufókra, olajlobbira.

    "Na hát, ha ez neked elég... Ez azt jelenti, megvan a fixa - erősen konzervatív - elképzelésed, és hozzá akarod igazítani a valóságot."
    Miért szerinted az ufók csinálják? A fénylények? Tündérkék? Manók?
    Ébredj fel, mese vége.

    "mert sajnos a napunk"
    ...proton-proton ciklus, végtermék: 4He