Hunter

Az ITER-ben a káosz tarthat rendet

Amerikai fizikusok azt állítják sikerült megoldaniuk a nukleáris fúzió, egyben a készülõdõ ITER egyik problémáját, ami olcsó, biztonságos, tiszta és szinte korlátlan energiaforrást ígér a jövõben.

A fúzióban atommagok olvadnak össze energiát szabadítva fel, ellentétben az atomerõmûvek és atombombák maghasadásos technikájával, melyben az atommagok szétválnak. Egy fúziós reaktorban a részecskék egymásnak rohanva hozzák létre a gázplazmát egy fánk alakú kamrában, a tokamakban erõs mágneses tekercsek közremûködésével. A fúziós energia elsõ gyakorlati tesztelését a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) fogja elvégezni, melyrõl már több alkalommal is hírt adtunk.

A tervezetet azonban rendkívül sok kritika éri a megvalósíthatóságot és az életképességet illetõen. Az egyik nagy kihívást az a jelenség támasztja, melyben a plazma külsõ széleiben fellépõ hirtelen áramlatok vagy örvények - úgynevezett ELM-ek - kicsapva a plazmát az azt körülvevõ mágneses mezõbõl szétmarják a reakciókamra belsõ falát.

A tokamak belsõ falán egy igen költséges fémréteg van, ami elnyeli a plazma által kibocsátott neutronokat, kopása pedig annyit jelent, hogy gyakran pótolni kellene a jövõben. A fal költségei mellett az erodált részecskék is jelentõs hatással vannak a fúziós reaktor hatékonyságára, mivel befolyásolják a plazma teljesítményét, csökkentve az átadható energiát.

A kaliforniai General Atomics csapata azonban úgy tûnik megtalálta a megoldást az ELM-ek kordában tartására, ami döntõ fontosságú lehet a hatékonyság fokozásában, és évente euró milliók megtakarítását jelenti. A csapat vezetõje, Todd Evans az intézetben végzett kísérletekbõl rájött, hogy egy kis rezonáns mágneses mezõ, melyet a reaktortartályban elhelyezett speciális tekercsekkel állítanának elõ, "kaotikus" mágneses interferenciát hoz létre a plazma szélein, ami megállítja az áramlatok kialakulását.

Evans elárulta, hogy a hatás mögött húzódó elmélet nem teljesen egyezik meg az eredményekkel. Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket és hõt kellett volna felszabadítania a plazmából, hõ azonban nem szivárgott ki a mágneses mezõbõl. A 12,8 milliárd dolláros ITER a francia Cadarache-ban épül 2008-tól, a tervezetben Európa mellett részt vesz az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína India és Dél-Korea. A fúziós technika tesztágya 10 éves építési és 20 éves mûködési idõtartammal készül. Ha mûködik, megépíthetõvé válik egy prototípus, majd ha az is bizonyít, akkor világszerte elterjedhet a fúziós energia.

Maga a nukleáris fúzió ugyanaz a folyamat, ami a Napban is lezajlik, ott hidrogén atomok olvasnak össze héliumot termelve. A Földön a fúziós reaktort a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium táplálja, melléktermékként szintén héliumot hozva létre. Mivel a deutérium a tengervízbõl nyerhetõ ki, így ez szinte korlátlan erõforrásnak tekinthetõ. A trícium szintén egy bõségesen rendelkezésre álló elem, a lítium besugárzásával állítható elõ.

A technikának azonban több más akadályt is le kell küzdenie addig, ilyen többek közt egy önfenntartó plazma, valamint annak hatékony tárolása, azaz a töltéssel rendelkezõ részecskék kiszivárgásának meggátolása. A jelenlegi tokamakokban még soha nem sikerült önfenntartó fúziót elérni 5 másodpercnél hosszabb idõre, arról nem is beszélve, hogy a felhasznált energia nagyobb volt a kinyerhetõnél.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #89
    Ez egy nagyon kiterjedt csapatmunka. Egy-egy ember csak nagyin kicsi szeletét tudja részleteiben is áttekinteni.

    Diplomamunka szempontjából szerintem valamilyen, a témához kapcsolódó műszer fejlesztésében való részvételre van leginkább esély.

    Azzal talán nem mondok újat, hogy az internet -- bármilyen hasznos -- nem pótolja a szakkönyveket és az egyetemi jegyzeteket (már ami megtalálható a témáról)
  • halgatyó #88
    Tudod ez pont olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá egy picit. attól hogy nem vagyunk világbajnokok még érdekelhet. Amellett lehet, hogy néhányan foglalkoztak is valamikor a témával. Rúgták a labdát a grundon, két fúzió között.
  • Wampire1 #87
    Fúziós reaktorból szigorlatozni?:D Király lenne:D Talán diplomamunkának tervezni egyet.:D
    Egyedül.:D (az otthoni időgép mellé...:)
  • greg971 #86
    ehh ...elméleti síkon nagyon nyomultok ....de látjátok a gyakorlati kivitelezés számos problémát vonultat fel ... még nagyobb elméknek is mint ti ... talán még egy kicsit több egyetem kellene nektek :D
  • halgatyó #85
    Fúziós reaktorból fogsz szigorlatozni?
    Milyen mélységig érdekel a téma?
  • BiroAndras #84
    Járunk mindenféle egyetemre, de szerintem főleg a google szolgáltatja az adatokat.
  • Wampire1 #83
    Röpke kérdés:Honnan vesztek ezeket az adatokat?Melyik egytemere jártok?Valamelyik fizikai szakra?
    ÉN pl most fogok szigorlatozni fizikából, meg érdekel is a téma ,de ennyire benne lenni...
  • halgatyó #82
    Amennyire én tudom, kétféle alapelven nyugvó kisérletek kecsegtetnek sikerrel. Egyik a jelen cikkben taglalt mágneses összetartású híg plazmás eljárás. Másik pedig az inerciális összetartáson alapuló, térben és időben erősen koncentrált módszer ("mikrorobbantásos eljárás", "lézerfúzió")

    Az utóbbi kb. egyidős a mágneses-hígplazmás eljárással. Nagy kár, hogy kevés publicitást kapott, és a lézerfejlesztéstől eltekintve, az erőforrásokat sem koncentrálták ebbe az irányba.

    Nekem az a véleményem, hogy ezzel a módszerrel valamivel előbbre tartanánk, ha ugyanannyi figyelmet kap. De ha már így alakult, akkor az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön az a fúziós erőmű. Bármilyen módszerrel.
  • halgatyó #81
    Nekem is az az érzésem (csak megérzés) hogy minél nagyobb méretű (nemcsak szigorúan méterekben értve), annál pozitívabb energiamérleg várható tőle. Ez persze csak akkor érvényes, ha a plazma optikailag vastag, vagyis az elektromágneses sugárzási veszteség önabszorpciót szenved el.

    Megjegyzem, ez már akkor is így látszott, amikor még újdonság volt a Tokamak. Azóta sokat fejlődött a szupravezetés technológiája, ezen keresztül a mágneses tér ereje és gazdaságos fenntarthatósága.
  • utility #80
    Szerintem ő a gyosítókra gondolt. Ott bizony elkellne egy Európa méretű.