Hunter

Fúziós energia, a kötelező befektetés

A párizsi Elyseé palotában tartott ünnepség keretében hivatalosan is útjára indult a multi milliárd eurós ITER projekt.

A Jacques Chirac francia elnök, és az EU elnöke, Jose Manuel Barroso által megnyitott ceremónián a kísérleti fúziós erőmű tervezetben érintett nemzetek miniszterei egyhangúlag aláírták azt a megállapodást, mely rendelkezik az erőmű kivitelezését végző nemzetközi konzorcium megalapításáról. Az aláírás végre pontot tett az EU, az USA, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Kína és Japán között évek óta zajló tárgyalásokra, így ha minden terv szerint halad és a demonstrációs erőmű, az új energiaforrás alátámasztja az ígéreteket, akkor az ITER 30 éven belül bekapcsolódhat a hálózatba.


A projekt központja a francia atomenergia kutatás központjaként számon tartott, Marseille-től 60 kilométerre fekvő Cadarache-ban lesz, ahol tavasszal már megkezdődik az erőmű-komplexum helyszínéül szolgáló erdős terület megtisztítása. A kiszolgáló létesítmények, valamint a látogatói központ építése 2008-ban fejeződik be, míg maga a reaktor 2009-ben kezd majd alakot ölteni. Az európai helyszín hosszas lobbizás eredménye, melyért cserében az EU felvállalta az 5 milliárd eurós kivitelezési költség 50%-át.

Támogatói szerint a fúziós energia egy évszázadon belül a Föld első számú energiaforrásává fogja kinőni magát, egyrészt mivel viszonylag tiszta, másrészt pedig korlátlan energiáról van szó. A cél elérése persze nem könnyű, hiszen az erőmű gyakorlatilag a Napban végbemenő folyamatokat imitálva állítja majd elő az energiát, melynek irányított elérése itt a Földön igen komoly kihívás.

A fúziós reakcióban az energia a könnyű atommagok, a hidrogén izotópjainak egymásba olvadásával szabadul fel, melyek nehezebb atommagokká alakulnak. Ehhez a gázokat több mint 100 millió Celsius fok fölé kell hevíteni, ez a Nap belső hőjének többszöröse. Ha sikerül működésre bírni a kísérleti erőművet, az elképesztő lehetőségeket nyitna meg az energiatermelésben. A fúzió egyik nagy előnye, hogy egészen kis üzemanyag mennyiséget igényel, a reakcióból származó energiakibocsátás azonban 10 milliószor nagyobb mint egy átlagos kémiai reakcióé, vegyük a legelterjedtebbet, a kőolajszármazékok égetését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fade2black #124
    Hát azért svédek 10év múlva 0gramm olajat/gázt akarnak importálni.... vmivel azért csak menni fog a kocsi gondolom.
  • uniu #123
    Amugy meg egy csomo elveszett, elegett.
  • Dj Faustus #122
    "tán érdemes lenne elővenni és leporolni Tesla-bácsi feljegyzéseit..."
    Most is Tesla (és kortársai) találmányait használod, csak nem tudsz róla.
    Váltóáramú hálózat, váltóáramú motor például.
  • Dj Faustus #121
    "spéci motor kell hozzá"
    Kell, de van olyan eset, amikor nem kell.
  • brueni #120
    tán érdemes lenne elővenni és leporolni Tesla-bácsi feljegyzéseit...
  • Inquisitor #119
    Ez jó, meg minden, de egy direkt etanol előállításról szóló hosszú anyagban azt írták, hogy ha minden rendelkezésre álló területet beültetnénk a lehető legnagyobb "etanol" hozamot adó növényekkel, úgy is alig számítana a többi szénhidrogén cucchoz képest :(
    Üzemanyagcella + Metanol kombóban valahogy több lehetőséget látok.
  • fade2black #118
    85%ban etanolos azaz e85ös kocsikhoz spéci motor kell sajnos. Mondjuk nemnagykunszt megcsinálni, meg ugye egyre szélesebb a kínálat.

    btw Usa 5év alatt a semmiből lett első etanol előállításának a területén, vmit tudhatnak.
  • Inquisitor #117
    Ebben az a bosszantó, hogy mindenhol hallani, hogy jó az Etanol, de spéci motor kell hozzá, ami bírja a savakat, pedig ez olyan hazugság mint anno az olmozott benzin, mert ki lehetne kerülni, csak picit többe kerül az előállítás, és az fj a gyártóknak ... vegyen inkább mindenki új kocsit. Pfff.

    Saab Aero X rulez!
  • plamex #116
    a végén még az ácsmester fiának és követőinek lesz igaza ...
  • Munkas #115
    Na még írok egy-két gondolatot a fúziós kutatásokról is, mielőtt más irányú tevékenységekbe kezdek :)
    Az ITER legnagyobb előnye az lesz, hogy jóval alaposabban megismerhetjük a magas hőmérsékletű plazmák viselkedését, és könnyű magok reakcióinak jellemzőit.
    Az atomreaktorokkal is így volt. Elméletben már többé kevésbé ismerték a magfolyamatokat, mégis kellettek az atomreaktorok, hogy megtudjuk azt ami alapján továbbléphettünk. Aztán lettek atombombák amelyekkel már jóval nagyobb neutronfluxusok és hőmérsékletek mellett lehetett infókat szerezni. De még a fissziós technológiában is nagy lehetőségek vannak.
    A fúzióhoz viszont még kell némi technológiai fejlődés, mire könnyen használható lesz. Persze ma még erről is inkább modellek útján szerzünk információkat, de a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosított modellekkel lehet majd igazán nagyokat alkotni. Lehetnek még rejtve olyan szubatomi folyamatok, hogy pl. tudunk majd olyan katalizált fúziós reakciókat lejátszatni, hogy kisebb méretben és hőmérsékleten is használható lesz. Ill. olyan reakciókat gazdaságossá tenni, amelyek nem „szennyezőek” (töltött stabil részecskék és stabil vagy nagyon rövid felezési idejű magok a végtermékek és mindez kis energiájú gamma fotonok felszabadulása mellet), és akkor majd tényleg lehetnek fúziós motorú autók is.