Hunter
Fúziós energia, a kötelező befektetés
A párizsi Elyseé palotában tartott ünnepség keretében hivatalosan is útjára indult a multi milliárd eurós ITER projekt.
A Jacques Chirac francia elnök, és az EU elnöke, Jose Manuel Barroso által megnyitott ceremónián a kísérleti fúziós erőmű tervezetben érintett nemzetek miniszterei egyhangúlag aláírták azt a megállapodást, mely rendelkezik az erőmű kivitelezését végző nemzetközi konzorcium megalapításáról. Az aláírás végre pontot tett az EU, az USA, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Kína és Japán között évek óta zajló tárgyalásokra, így ha minden terv szerint halad és a demonstrációs erőmű, az új energiaforrás alátámasztja az ígéreteket, akkor az ITER 30 éven belül bekapcsolódhat a hálózatba.
A projekt központja a francia atomenergia kutatás központjaként számon tartott, Marseille-től 60 kilométerre fekvő Cadarache-ban lesz, ahol tavasszal már megkezdődik az erőmű-komplexum helyszínéül szolgáló erdős terület megtisztítása. A kiszolgáló létesítmények, valamint a látogatói központ építése 2008-ban fejeződik be, míg maga a reaktor 2009-ben kezd majd alakot ölteni. Az európai helyszín hosszas lobbizás eredménye, melyért cserében az EU felvállalta az 5 milliárd eurós kivitelezési költség 50%-át.
Támogatói szerint a fúziós energia egy évszázadon belül a Föld első számú energiaforrásává fogja kinőni magát, egyrészt mivel viszonylag tiszta, másrészt pedig korlátlan energiáról van szó. A cél elérése persze nem könnyű, hiszen az erőmű gyakorlatilag a Napban végbemenő folyamatokat imitálva állítja majd elő az energiát, melynek irányított elérése itt a Földön igen komoly kihívás.
A fúziós reakcióban az energia a könnyű atommagok, a hidrogén izotópjainak egymásba olvadásával szabadul fel, melyek nehezebb atommagokká alakulnak. Ehhez a gázokat több mint 100 millió Celsius fok fölé kell hevíteni, ez a Nap belső hőjének többszöröse. Ha sikerül működésre bírni a kísérleti erőművet, az elképesztő lehetőségeket nyitna meg az energiatermelésben. A fúzió egyik nagy előnye, hogy egészen kis üzemanyag mennyiséget igényel, a reakcióból származó energiakibocsátás azonban 10 milliószor nagyobb mint egy átlagos kémiai reakcióé, vegyük a legelterjedtebbet, a kőolajszármazékok égetését.
A Jacques Chirac francia elnök, és az EU elnöke, Jose Manuel Barroso által megnyitott ceremónián a kísérleti fúziós erőmű tervezetben érintett nemzetek miniszterei egyhangúlag aláírták azt a megállapodást, mely rendelkezik az erőmű kivitelezését végző nemzetközi konzorcium megalapításáról. Az aláírás végre pontot tett az EU, az USA, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Kína és Japán között évek óta zajló tárgyalásokra, így ha minden terv szerint halad és a demonstrációs erőmű, az új energiaforrás alátámasztja az ígéreteket, akkor az ITER 30 éven belül bekapcsolódhat a hálózatba.
A projekt központja a francia atomenergia kutatás központjaként számon tartott, Marseille-től 60 kilométerre fekvő Cadarache-ban lesz, ahol tavasszal már megkezdődik az erőmű-komplexum helyszínéül szolgáló erdős terület megtisztítása. A kiszolgáló létesítmények, valamint a látogatói központ építése 2008-ban fejeződik be, míg maga a reaktor 2009-ben kezd majd alakot ölteni. Az európai helyszín hosszas lobbizás eredménye, melyért cserében az EU felvállalta az 5 milliárd eurós kivitelezési költség 50%-át.
Támogatói szerint a fúziós energia egy évszázadon belül a Föld első számú energiaforrásává fogja kinőni magát, egyrészt mivel viszonylag tiszta, másrészt pedig korlátlan energiáról van szó. A cél elérése persze nem könnyű, hiszen az erőmű gyakorlatilag a Napban végbemenő folyamatokat imitálva állítja majd elő az energiát, melynek irányított elérése itt a Földön igen komoly kihívás.
A fúziós reakcióban az energia a könnyű atommagok, a hidrogén izotópjainak egymásba olvadásával szabadul fel, melyek nehezebb atommagokká alakulnak. Ehhez a gázokat több mint 100 millió Celsius fok fölé kell hevíteni, ez a Nap belső hőjének többszöröse. Ha sikerül működésre bírni a kísérleti erőművet, az elképesztő lehetőségeket nyitna meg az energiatermelésben. A fúzió egyik nagy előnye, hogy egészen kis üzemanyag mennyiséget igényel, a reakcióból származó energiakibocsátás azonban 10 milliószor nagyobb mint egy átlagos kémiai reakcióé, vegyük a legelterjedtebbet, a kőolajszármazékok égetését.