Hunter
Mi lesz veled Hubble?
Az egyre inkább gyengélkedő Hubble űrteleszkóp még mindig a negyedik, egyben utolsó szervizküldetésre vár.
Az űrsikló és űrhajósai által elvégzendő munkálatokat a Columbia 2003-mas tragédiája miatt fújták le, azonban a legutóbbi Discovery űrrepülés sikere ellenére sem lehet semmi biztosat kijelenteni a küldetés és az űrtávcső sorsáról. A témát leginkább a NASA felső vezetésének vitái jellemzik. A Discovery hiába teljesítette az STS-121 jelzésű expedícióját teljes sikerrel melyen már a Columbia-baleset utáni biztonsági fejlesztések is bizonyítottak, az űrügynökség vezetője, Michael Griffin kijelentette, addig semmiről nem születhet döntés, míg a Discovery küldetés átfogó elemzése el nem készül, illetve meg kell várni az Atlantis augusztus végére kitűzött repülését is.
A Hubble negyedik küldetéséről egyébként már szinte minden verziót megszellőztettek. Először törölték, majd robot eszközöket akartak küldeni, végül újra az emberekre bízták a munkát, azaz visszatértek az eredeti felálláshoz. Ez leghamarabb 2007 decemberében indulhat útnak, feltehetőleg az Atlantis fedélzetén.
A szervízküldetést különösen kockázatosnak tartja az űrügynökség, mivel a Nemzetközi Űrállomásra irányuló repülésekkel ellentétben itt nincs semmiféle menedék, ha az űrsikló olyan sérülést szenvedne, ami végzetes lenne a visszatérésnél. Az ISS küldetéseknél az űrsikló üzemképtelensége esetén a legénység az űrállomáson könnyedén átvészelheti azt az időszakot, amíg a mentőhajó meg nem érkezik a másik űrsikló, vagy egy Szojuz képében. A Hubble magasabb, és az egyenlítőhöz mérten más dőlésszögű pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerű feladat.
Mindenesetre az STS-121 űrsétáján több javítási technikát is végig próbált Michael Fossum és Piers Sellers. Kísérleteik szerint az űrsikló 30 méteres robotkar kombinációja egyértelműen elég stabil az alapvető hőpajzs javítások elvégzéséhez, ami mindenképpen növeli a Hubble esélyeit. Ha megvalósul a szervíz küldetés akkor nem kevesebb mint öt űrsétára lesz szükség ahhoz, hogy a korosodó, immár 16 éves, igencsak kihasznált műszer az elkövetkező évtizedet is végigszolgálhassa.
Az űrséták során fel kellene szerelni az új Wide Field Camera 3-mat, ami élesítene az űrtávcső látásán, majd ki kell cserélni a 16 éves akkukat, egy elromlott irányérzékelőt és a hőszigetelés egy részét. Erőteljes frissítésre szorul a Hubble hat giroszkópja, melyből kettő tönkrement, valamint a képfelvevő spektrográf. Utóbbiban egy irányítópanelt kell kicserélni, amihez 111 apró csavart kell majd eltávolítani.
Ha nem valósul meg a küldetés és a Hubble jelenlegi állapotában marad, akkor legjobb esetben is csak 2011-ig, a kevésbé optimisták szerint inkább 2009-ig maradhat többé-kevésbé működőképes. A szervízküldetés ehhez még további 5 évet adna, azaz az élettartama kitolódna 2016-ra. A Hubble tudósai szerint még rengeteg lehetőség rejlik az eszközben, az új hardverek átszállítását a Kennedy Űrközpont kilövőállásához pedig már 2007 augusztusában meg tudják kezdeni. A döntésre azonban még várni kell, legalább a következő, STS-115 jelű küldetés visszatéréséig.
Az űrsikló és űrhajósai által elvégzendő munkálatokat a Columbia 2003-mas tragédiája miatt fújták le, azonban a legutóbbi Discovery űrrepülés sikere ellenére sem lehet semmi biztosat kijelenteni a küldetés és az űrtávcső sorsáról. A témát leginkább a NASA felső vezetésének vitái jellemzik. A Discovery hiába teljesítette az STS-121 jelzésű expedícióját teljes sikerrel melyen már a Columbia-baleset utáni biztonsági fejlesztések is bizonyítottak, az űrügynökség vezetője, Michael Griffin kijelentette, addig semmiről nem születhet döntés, míg a Discovery küldetés átfogó elemzése el nem készül, illetve meg kell várni az Atlantis augusztus végére kitűzött repülését is.
A Hubble negyedik küldetéséről egyébként már szinte minden verziót megszellőztettek. Először törölték, majd robot eszközöket akartak küldeni, végül újra az emberekre bízták a munkát, azaz visszatértek az eredeti felálláshoz. Ez leghamarabb 2007 decemberében indulhat útnak, feltehetőleg az Atlantis fedélzetén.
A szervízküldetést különösen kockázatosnak tartja az űrügynökség, mivel a Nemzetközi Űrállomásra irányuló repülésekkel ellentétben itt nincs semmiféle menedék, ha az űrsikló olyan sérülést szenvedne, ami végzetes lenne a visszatérésnél. Az ISS küldetéseknél az űrsikló üzemképtelensége esetén a legénység az űrállomáson könnyedén átvészelheti azt az időszakot, amíg a mentőhajó meg nem érkezik a másik űrsikló, vagy egy Szojuz képében. A Hubble magasabb, és az egyenlítőhöz mérten más dőlésszögű pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerű feladat.
Mindenesetre az STS-121 űrsétáján több javítási technikát is végig próbált Michael Fossum és Piers Sellers. Kísérleteik szerint az űrsikló 30 méteres robotkar kombinációja egyértelműen elég stabil az alapvető hőpajzs javítások elvégzéséhez, ami mindenképpen növeli a Hubble esélyeit. Ha megvalósul a szervíz küldetés akkor nem kevesebb mint öt űrsétára lesz szükség ahhoz, hogy a korosodó, immár 16 éves, igencsak kihasznált műszer az elkövetkező évtizedet is végigszolgálhassa.
Az űrséták során fel kellene szerelni az új Wide Field Camera 3-mat, ami élesítene az űrtávcső látásán, majd ki kell cserélni a 16 éves akkukat, egy elromlott irányérzékelőt és a hőszigetelés egy részét. Erőteljes frissítésre szorul a Hubble hat giroszkópja, melyből kettő tönkrement, valamint a képfelvevő spektrográf. Utóbbiban egy irányítópanelt kell kicserélni, amihez 111 apró csavart kell majd eltávolítani.
Ha nem valósul meg a küldetés és a Hubble jelenlegi állapotában marad, akkor legjobb esetben is csak 2011-ig, a kevésbé optimisták szerint inkább 2009-ig maradhat többé-kevésbé működőképes. A szervízküldetés ehhez még további 5 évet adna, azaz az élettartama kitolódna 2016-ra. A Hubble tudósai szerint még rengeteg lehetőség rejlik az eszközben, az új hardverek átszállítását a Kennedy Űrközpont kilövőállásához pedig már 2007 augusztusában meg tudják kezdeni. A döntésre azonban még várni kell, legalább a következő, STS-115 jelű küldetés visszatéréséig.