Hunter
A Hubble az első áldozata Bush űrtervezetének
A Bush elnök tervei hatására átszerveződő NASA kénytelen törölni a Hubble űrsiklóval végrehajtandó szerviz munkálatait, így az űrteleszkóp fokozatosan le fog épülni, végül pedig használhatatlanná válik.
A NASA bejelentette a csillagászati tanulmányokat példátlan felvételeivel forradalmasító Hubble karbantartását szolgáló űrsiklóküldetés törlését. John Grunsfeld, a NASA vezető tudósa elmondása szerint Sean O'Keefe akkor hozta meg döntését az ötödik karbantartási küldetés leállításáról, amikor egyértelművé vált számára, hogy erre nem lesz elég idő mielőtt az űrsiklók visszavonulnak. A szerviz küldetést létfontosságúnak tartották, a keringő teleszkóp működésének folytatásához.
"Szomorú nap ez a mai" - mondta Grunsfeld, azonban szerinte "ez legjobb döntés az űrtársadalom érdekeit tekintve". Hozzátette, hogy a döntést nagyban befolyásolta Bush elnök új űrkezdeményezése, mely a NASA-tól várja a Holdra és a Marsra irányuló utazásokhoz szükséges űrhajó és felszerelések kifejlesztését. Az elnök tervei szerint az űrsiklóknak 2010-ben vissza kell vonulniuk a szolgálattól. Gyakorlatilag az összes hátralevő űrsiklórepülést a Nemzetközi Űrállomás befejezéséhez kell felhasználni. Az űrsiklók közel egy éve vesztegelnek hangárjaikban a Columbia emlékezetes tragédiája óta.
Grunsfeld szerint Bush "rendelte el, hogy ezt az értékes segédeszközt" (az űrsiklót) a Nemzetközi Űrállomás befejezéséhez használjuk fel, hogy ezáltal az Egyesült Államok teljesíthesse a 15 partner országa felé vállalt kötelezettségeit. A szervizküldetés nélkül a Hubble 2007-ig vagy 2008-ig maradhat üzemképes. A NASA már korábban is tervezte cseréjét egy új, fejlettebb változattal, az úgynevezett James Webb Űrteleszkóppal, ennek fellövését azonban csak 2011-re tervezik.
A Hubble forradalmasította a csillagászatot. Felvételei segítségével a csillagászok megállapították az univerzum korát és felfedezték a sötét energiának elnevezett rejtélyes erőt, ami a világegyetem egyre gyorsabb tágulását idézi elő. Ezt az erőt a mai napig nem sikerült megismerni.
A csillagvizsgáló giroszkópjai betegeskednek, a Columbia balesete miatt már amúgy is csúszó szerviz küldetés egyik feladata ezek cseréje lett volna. Grunsfeld elmondta a Hubble a négyből jelenleg három működő giroszkóppal rendelkezik. A szoftverét úgy fejlesztették ki, hogy az két giroszkóppal is elboldoguljon, azonban így az űrteleszkóp képességei nem igazán használhatók ki.
A Hubble földi csapata megpróbálja kitolni az űrteleszkóp élettartamát, azonban a giroszkópok állapota megállíthatatlanul romlani fog. Grunsfeld szerint a Hubble fedélzeti akkui sem fogják sokáig bírni a folyamatos utántöltéseket, ezek is cserére szorulnának, ugyanúgy ahogy egy gépjárműnél. Végül a Hubble letér pályájáról és becsapódik a Földbe, feltehetően 2011 vagy 2012 környékén. Az esemény biztonságossá tétele érdekében a NASA megépít egy kis robot űreszközt, amivel irányíthatják a Hubble becsapódási pályáját.
Az űrteleszkópot, ami a NASA első keringő csillagvizsgálója, 1990-ben lőtték fel, abban a reményben, hogy segítségével távolabbra láthatnak a világűrben, mint bármelyik korábbi távcsővel. A tudósoknak azonban már az elején rá kellett döbbenniük, hogy a főtükör egy gyártási hibának köszönhetően túlságosan közellátó. Az űrhajósok 1993-ban helyeztek el egy másik lencsét, ami élesebbé tette a Hubble látását, a későbbi szerviz küldetések űrsétái során a tönkrement alkatrészeket cserélték, valamint fejlettebb kamerákkal és más műszerekkel szerelték fel.
A NASA bejelentette a csillagászati tanulmányokat példátlan felvételeivel forradalmasító Hubble karbantartását szolgáló űrsiklóküldetés törlését. John Grunsfeld, a NASA vezető tudósa elmondása szerint Sean O'Keefe akkor hozta meg döntését az ötödik karbantartási küldetés leállításáról, amikor egyértelművé vált számára, hogy erre nem lesz elég idő mielőtt az űrsiklók visszavonulnak. A szerviz küldetést létfontosságúnak tartották, a keringő teleszkóp működésének folytatásához.
"Szomorú nap ez a mai" - mondta Grunsfeld, azonban szerinte "ez legjobb döntés az űrtársadalom érdekeit tekintve". Hozzátette, hogy a döntést nagyban befolyásolta Bush elnök új űrkezdeményezése, mely a NASA-tól várja a Holdra és a Marsra irányuló utazásokhoz szükséges űrhajó és felszerelések kifejlesztését. Az elnök tervei szerint az űrsiklóknak 2010-ben vissza kell vonulniuk a szolgálattól. Gyakorlatilag az összes hátralevő űrsiklórepülést a Nemzetközi Űrállomás befejezéséhez kell felhasználni. Az űrsiklók közel egy éve vesztegelnek hangárjaikban a Columbia emlékezetes tragédiája óta.
Grunsfeld szerint Bush "rendelte el, hogy ezt az értékes segédeszközt" (az űrsiklót) a Nemzetközi Űrállomás befejezéséhez használjuk fel, hogy ezáltal az Egyesült Államok teljesíthesse a 15 partner országa felé vállalt kötelezettségeit. A szervizküldetés nélkül a Hubble 2007-ig vagy 2008-ig maradhat üzemképes. A NASA már korábban is tervezte cseréjét egy új, fejlettebb változattal, az úgynevezett James Webb Űrteleszkóppal, ennek fellövését azonban csak 2011-re tervezik.
A Hubble forradalmasította a csillagászatot. Felvételei segítségével a csillagászok megállapították az univerzum korát és felfedezték a sötét energiának elnevezett rejtélyes erőt, ami a világegyetem egyre gyorsabb tágulását idézi elő. Ezt az erőt a mai napig nem sikerült megismerni.
A csillagvizsgáló giroszkópjai betegeskednek, a Columbia balesete miatt már amúgy is csúszó szerviz küldetés egyik feladata ezek cseréje lett volna. Grunsfeld elmondta a Hubble a négyből jelenleg három működő giroszkóppal rendelkezik. A szoftverét úgy fejlesztették ki, hogy az két giroszkóppal is elboldoguljon, azonban így az űrteleszkóp képességei nem igazán használhatók ki.
A Hubble földi csapata megpróbálja kitolni az űrteleszkóp élettartamát, azonban a giroszkópok állapota megállíthatatlanul romlani fog. Grunsfeld szerint a Hubble fedélzeti akkui sem fogják sokáig bírni a folyamatos utántöltéseket, ezek is cserére szorulnának, ugyanúgy ahogy egy gépjárműnél. Végül a Hubble letér pályájáról és becsapódik a Földbe, feltehetően 2011 vagy 2012 környékén. Az esemény biztonságossá tétele érdekében a NASA megépít egy kis robot űreszközt, amivel irányíthatják a Hubble becsapódási pályáját.
Az űrteleszkópot, ami a NASA első keringő csillagvizsgálója, 1990-ben lőtték fel, abban a reményben, hogy segítségével távolabbra láthatnak a világűrben, mint bármelyik korábbi távcsővel. A tudósoknak azonban már az elején rá kellett döbbenniük, hogy a főtükör egy gyártási hibának köszönhetően túlságosan közellátó. Az űrhajósok 1993-ban helyeztek el egy másik lencsét, ami élesebbé tette a Hubble látását, a későbbi szerviz küldetések űrsétái során a tönkrement alkatrészeket cserélték, valamint fejlettebb kamerákkal és más műszerekkel szerelték fel.
)