46
-
BiroAndras #46 A lencséknek a súly mellet számtalan hibája van még (lencse hibák). -
BiroAndras #45 "Nem jobb az semmivel sem, sőt! A kifogástalan minőségű tükör egy raktár mélyén porosodik - mert két tükröt készítettek - a hibás viszont fent kering egy pótlólagosan, 1993-ban beépített korrekciós optikával helyrepofozva."
Nem erről beszélek, hanem a felületek minőségéről. Az a hiba, amiről te beszélsz a gyártás során elküvetett mérési hiba miatti geometria torzulás, ami az említett korrekciós optikával teljesen javítható. A lényeg, hogy a Hubble sokkal jobb minőségű képeket készít, mint a hasonló méretű földi távcsövek. -
Thrawn #44 A rádiócsillagász valószínűleg nem több egymás mellé illesztett képről, hanem a rádiócsillagászatban már több évtizede alkalmazott interferometriás módszerről beszélt. Miután a rádióhullámok hullámhossza nagyságrendekkel meghaladja a fényét, egy magában álló rádióteleszkóp felbontása, még ha oly nagy is, mint a 300 méteres Arecibo teleszkóp, csak töredéke az optikai teleszkópokénak. Ezen úgy tudnak segíteni, hogy két, akár egymástól több ezer kilométerre levő rádióteleszkóp egyidejűleg felvett jeleit egyesítik (nagyon pontos, atomórákkal megvalósított időösszehangolást igényel). Így a felbontóképesség azonos lesz az ún. bázisvonal, azaz a két teleszkóp közti távolsággal megegyező átmérőjű rádióteleszkópéval. Az érzékenysége persze nem, csak a felbontása, ami ilyen módon akár az ívmásodperc ezrede is lehet. -
Thrawn #43 A lencsés távcsövek aranykora a XIX. század végére tehető, a XX század elején a tükrös távcsövek átvették a vezetést, kezdve a 250cm-es Wilson hegyi teleszkóppal. A lencsés távcsövekkel több probléma is fellépett. Egyrészt a lencséknél - mivel legalább 2 részből ragasztották össze - minimum 4 nagyméretű üvegfelületet kellett nagyon pontosan megmunkálni, a tükröknél csak egyet. A főtükörhöz alkalmazott segédtükrök átmérője pedig csak töredéke a főtükörnek így egyszerűbb az elkészítésük.
A nagy lencsék - mivel átnézeti elven működnek - saját súlyuk alatt meghajlottak, rontva a képminőséget. Ezzel szemben a tükrök - reflektív elven működve - a cső alján, jól alátámasztva foglalnak helyet, ezért lehet nagy méretben is tartani az ideális (vagy ahhoz közeli) alakot. -
Inquisitor #42 Ja, sejthettem volna. Egyszer beszéltem egy amatör rádiócsillagásszal, ott is egy halom kisfelbontású képből csinálnak számítógépprogrammal egy nagyobb felbontásút. -
Caro #41 Azért én még a Hubble-nek sem ilyen halált szánnék :D -
Caro #40 Én úgy tudtam hogy valamiért lencsés lett, hogy a lencse nagyon sokba került még űrtarifákkal számolva is, és hogy gond is volt vele.
De akkor úgy tűnik nem így volt :) -
Thrawn #39 Nyilván nem lenne haszontalan új CCD, már csak a vélhetően nagyobb érzékenység miatt is, de ami a felbontást illeti, már most is 1-2 század ívmásodpercet jelent egy-egy pixel (a Betelgeuse pl. korong alakú a képeken!), ami jól egyezik az optika elméleti felbontóképességével. -
JTBM #38 A űrrobotnak azért lenne célszerű pók formájának lennie, mert az nem igényel üzemanyagot, csak elektromos energiát. Ami nem lényegtelen egy olyan helyen, ahol elektromos energia van a napcellákból, de üzemanyag nincs, vagy csak igen drágán juttatható el oda.
Alkatrészt legegyszerűbben az ISS-ről lehetne átlőni egy mini műholdon, amit az ISS-ről nagyjából iránybalőnek, majd egy minimális manőverező hajtómű landol. A mérete ennek természetesen változó, a szállítandó alkatrésztől függ.
Az ISS rendszeresen kap ellátmányt, abban kellene felküldeni. -
dez #37 Na de egy távoli csillag, vagy akár egy egész galaxis nem kisebb szögátmérőn látszik - azaz nem lesz még pixelesebb? Tehát végülis a kérdés: nagyobb felbontású CCD-vel mennyivel jobb képek készülnének? (Vagy felesleges lenne, mert az optika korlátai is kb. ugyanott vannak.) -
#36
...hát nem sietik el... -
irkab1rka #35 Szerintem végzős közgázosokat kéne fellőni a mostani személyzet helyett. Azokból mindíg túl sok van :)
Ha nem jön vissza egy sikló, na bumm.
;) -
Cefet #34 Hát, skacok, a Hubble jó volt valamikor, de most már csak egy vacak...
Itt van egy földi kukker! Érdemes ránézni, iszonyúan fejlődik a technika! -
Thrawn #33 "még a Hubble Jupiterről készített képei is elég pixelesek, pedig az nincs is olyan messze."
Ez nem távolság, hanem látszó szögátmérő kérdése. Ne várd a Hubble-tól a Galileo által a helyszínen készített képek felbontását. Földi távcsövekkel jelenleg még adaptív optikával sem érik el a Hubble felbontóképességét. -
Thrawn #32 A Hubble egyik legfontosabb műszere, a WFPC2 négy darab 640000 pixeles CCD-t tartalmaz. A mai digitális gépeket ne keverd ide, nem egy kategória. A ccd-k kihasználják a tükör elméleti felbontóképességét, különben nem érne az egész semmit. -
Thrawn #31 A világ legnagyobb lencsés távcsöve a Yerkes obszervatóriumban van és 102 cm átmérőjű. 1897-ben adták át. Próbálkoztak rá néhány évre nagyobb lencsével, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, obszervatóriumba nem került. A Hubble természetesen tükrös, 240 cm-es tükörátmérővel. -
tealc #30 Nem veszem rossz néven, és igen. A csillagkapuból van, és helyesen írva: Teal'c Az aposztrófot direkt nem raktam bele, mert szerintem ez a motor speciális karakternek veszi. -
#29
569 km :)
Cikk "A Hubble magasabb, és az egyenlítőhöz mérten más dőlésszögű pályán kering mint az állomás, így az átutazás sem lenne egyszerű feladat." nem nemegyszerű lenne, hanem lehetetlen űrsiklóval is, de szerintem mással se lehetne ilyen mértékű pályamódosítást végrehajtani.
Amúgy sztem az egészet le kéne cserélni, mert elég gyenge felbontása van, még a Hubble Jupiterről készített képei is elég pixelesek, pedig az nincs is olyan messze. -
sonicXX #28 A NASA nem mer semmit, igazából szerintem az ISS-sel is csak azért foglalkoznak még, mert "hínye ha fellőttük akkor hogy fogjuk azt beadagolni a népnek, hogy ott fog elrohadni". Szerintem ha tehetnék, legszívesebben leszednének mindent az égről csak hogy véletlenül se kelljen felmenni. Mert a végén még kiderül, hogy az egész kóceráj ami fent van meg ami fel megy technikailag zéró és teljesen biztonságtalan vagy bizonytalan.
És igen, az első hozzászólónak adok igazat: új technológiára lenne szükség, csak a NASA-t filléreken tartják el a háborúk és egyéb politikai manőverek fenntartásának érdekében!
Meg lesz még ennek is a böjtje, nem kell már rá sokat várni. -
Inquisitor #27 A digitális felbontóképességéről beszéltem, nem az optika minőségéről. Ha jól tudom 1Mpixel körüli, ami akkor csúcs volt. Most egy profi fényképező gép is vagy 14-20Mpixel. -
#26
Ez a marsos jó kérdés.
Ha 400km-re nem mernek elmenni apuci keze nélkül, akkor hogy mernének több millióra? -
Caro #25 Én lehet hogy tévedek, de úgy tudom a Hubble nem tükrös távcső, csak sima lencsés. -
#24
Ezért drágák ezeke a cuccok! 111db kis csavar!! Ez elképesztő mennyiség számoljatok 6-ot egy egy szintre (nekem ne mondja senki, hogy egy vezérlőpanelhez jutáshoz 10 réteg mélyre kell menni)
az is csak 36 csavar!
De 111! Ezek csavarokból rakták össze az egészet? -
mrzool #23 Így van, az egész egy 80-as évekbeli konstrukció, csak a Challenger miatt nem vitték fel időben... Szép munkát végzett eddig is, de tovább kéne lépni. Ahelyett, hogy ezt toldozgatnák-foldozgatnák, inkább a James Webb teleszkópra kellene helyezni a hangsúlyt, amit évek óta csak tologatnak. -
gyozo #22 A NASA már megint visszafele fejlődik? Annak idején a Hubble hibás tükre miatt már küldtek fel űrsiklót és meg is tudták javítani. Azóta szerintem eltelt 8-10 év.
Most az a baj, hogy rossz helyen van? Nem mernek odamenni? Nincs a közelben az ISS? Kihűlt a kakaóm? Valaki aludt az ágyamban? Most mi van? Akkor mi lesz a Bush fejében kavargó ködös marsexpedícióval, ha már ez sem megy?
Ki kell csavarni 110 csavart? Cseréljék ki az egész panelt, ahogy akkor tették. Az egész cucc moduláris.
Meg kell várni a következő STS-t. Miért, ha nem robban fel, akkor mennek, ha igen, akkor nem? -
Thrawn #21 "A Hubble optikája sokkal jobb minőségű, mint a földiek."
Nem jobb az semmivel sem, sőt! A kifogástalan minőségű tükör egy raktár mélyén porosodik - mert két tükröt készítettek - a hibás viszont fent kering egy pótlólagosan, 1993-ban beépített korrekciós optikával helyrepofozva. Egyébként elég régi darabokról van szó, a tükrök 1981-re készültek el. -
BiroAndras #20 "igen, a mai chilei, az Andok magas csúcsain lévő teleszkópok egyértelműen lepipálják már a Hubble képességeit.
Lehet, de attól még szükség van rá. Sokkal több a csillagász, mint a távcső.
És van egy előnye, amit nem lehet kiváltani : olyan hullámhosszakon is mérhet, amiket a légkör elnyel.
"Más kérdés persze, hogy azok vagy tizméteres optikával dolgoznak, mig a Hubble lencséje tizedakkora."
A Hubble optikája sokkal jobb minőségű, mint a földiek. A legújabbakat nem tudom, de a régebieknél biztosan. A lényeg az volt, hogy a légkör torzító hatását kiküszöböljék (ma már ez a Földön is lehetséges). -
#19
Na most úgy beszéltem mint 1 hozzáértő 
-
#18
"A megoldas egyetlen hatranya, hogy igy sem az emberes urutazasert felelos tudosok sem az urhajosok, sem a mesterseges intelligenciakat fejleszto kutatok nem kapnanak munkat."
És? Nem az a lényeg, hanem hogy megjavítsák a Hubble-t. Mellesleg így a robotikában dolgozó szakemberek kapnának munkát... A cél a technikai fejlődés (amihez a Hubble is hozzátartozik), és nem a "hogyan zsebeljünk be még több pénzt bármi áron" című szituáció. Persze a tengerentúlon biztos az utóbbi mellett döntene több nagykutya is, de tényleg nem erről szól az egész, be kell látniuk... -
perverztata #17 OFF:
a neved a csillagkapuból származik? Mert ha igen, akkor nem helyesen van írva, mert T'alc lenne eredetileg. Nem kötekedés képpen írtam, csak ha érdekel tudd. üdv -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#16
Mutatsz nekem olyan robotot, amely képes érzékeny műszereket kicserélni (csavarok, csatlakozók oldása és visszarakása) a világűrben? Én egy ilyen programról tudok jelenleg, az a Robonaut. Ami azt illeti, voltak tervek, hogy esetleg a Robonaut végezze el a Hubble javítását, de végülis elvetették, mert a Hubble túl értékes ahhoz, hogy ezen teszteljék le a működőképességét. A végén persze mégis elképzelhető lesz, hogy a robotokhoz fordulnak megoldásért a NASA-nál... -
kvp #15 Egy teherurhajot felkuldeni egy-ket egyszeru tavvezerelt telemanipulatorral (robottal) nem lenne bonyolult. Kb. ugyanannyi alkatreszt tudnak egy ilyen karbantarto rendszerbe csomagolni, mint amit az urrepulo magaval visz. A robotok formatervere az egyik legjobb pelda a ketkaros melytengeri robotok formaja. Egy doboz ket karral, ket kameraval, lampaval es par kivulrol raszerelt hajtomuvel. Ezt az urben meg erdemes kiegesziteni egy par rogzitokarral vagy magnessel, hogy kikapcsolt hajtomuvel se sodrodjanak el a gepek. A bonyolult soklabu rendszerek semmivel sem elonyosebbek mint egy kb. ember meretu doboz formaju robot ket karral. A vezerlest a foldrol is meg lehet oldani, tehat a felvazolt rendszerbe semmilyen intelligencia nem kell. A megoldas egyetlen hatranya, hogy igy sem az emberes urutazasert felelos tudosok sem az urhajosok, sem a mesterseges intelligenciakat fejleszto kutatok nem kapnanak munkat. -
#14
Felküldik :D
1ébként pont iyen alkatrészcsomagok, kisebb műholdak pályára állítására lett volna jó a Babylon ágyú ha elkészült volna... -
tealc #13 Az a pók biztos csak bizonyos estekben lehetséges.Mert képzeld el, olyan alkatrész kell, ami épp nincs fent az űrben. Akkor mi van? :D -
Cat #12 igen, a mai chilei, az Andok magas csúcsain lévő teleszkópok egyértelműen lepipálják már a Hubble képességeit. Más kérdés persze, hogy azok vagy tizméteres optikával dolgoznak, mig a Hubble lencséje tizedakkora. De ez jelen esetben tökéletesen érdektelen, így is az űrteleszkóp a drágább. -
JTBM #11 Szerintem inkább egy kis kb. 50 cm.es "pók" formájú robotot kellene kifejleszteni, ami képes lenne a szükséges javításokat lassan, távirányítással elvégezni a komolyabb műholdakon, mint pl. a Hubble.
Lehet, hogy óránként tudna csak 1 csavart kiszedni a panelból, de az űrben ez nem baj, legfeljebb egy hétig tart a javítás. Még mindig sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne, mint felküldeni egy szerelőt. -
Inquisitor #10 Azért tudtommal elég kicsi a felbontása az érzékelőnek, ami persze a készítésekor csúcstehcnológia volt még ... ha azt kicserélné valami mai modern érzékelőre, brutálisan megnőne a kpminőség :) -
#9
Nem az áldozatok - mint tény - látezésével van a baj, hanem a korszakkal: olyan kort élünk, amikor minden meghalt amerikai polgár halála 4x-es szorzóval bír = a "terrorizmus", a félelemkeltés, az elbizonytalanítás áldásos hatására.
A politikusok pedig megszavaztatni akarják magukat.
Ennek pedig összeredője:
- Minél kevesebb veszélyforrást a politikai, gazdasági életbe
- Minél több megvalósítható(nak tűnő) ígéretet a köztudatba
- Minél több katonai sikert a népnek [igen, visszajutottunk a "Kenyeret és cirkuszt"-hoz, áve Roma]
-
Szefmester #8 amúgy pedig nem értem ezt az állandó parázást.. a fejlődés álltalában áldozatokat követel, nem lehet elkerülni. -
Szefmester #7 meg tudták nézni hogy mi történt nem egyszer volt már a Nat.Geo-n igen szépen kitisztították a képeket.. csak azért kell a komolyabb képminőség hogy ne kelljen heteket várni a tiszta képre az elemzések miatt. Amúgy is amikor megtörtént minden fejes azt mondta biztos nem a szigetelés volt a baj okozója. Páran elvégeztek egy tesztet egy 80dkg-s szigeteléshabbal igencsak beszagatták a a belépőélt alkotó elemet..