Hunter

Rejtvény a Hubble legtávolabbi felvétele

A Hubble űrtávcső által a világegyetem legnagyobb mélységeiről készült képet tanulmányozó tudósok egy igen zavarba ejtő kérdéssel találták szembe magukat: hová tűntek a csillagok?

Az űrtávcső Ultra Deep Field (UDF) felvétele 800 expozícióból áll. Az égbolt vizsgált területe az Orion csillagképpel szomszédos Fornaxra esik. Az ACS és a Nicmos műszerekkel készült felvétel a becslések szerint 10 000 galaxist tartalmaz. Az UDF megfigyelés felépítéséhez a Hubble-nak 400 keringési körre volt szüksége, ami 11,3 nap folyamatos megfigyelést jelent. A legtávolabbi fényt percenkénti 1 fotonos értéken érzékelte. A felvétel olyan halovány galaxisokat jelenít meg, melyek csillagai csupán pár százmillió évvel az ősrobbanás után ragyognak.

A kép meglepetése abban rejlik, hogy jóval kevesebb csillag található rajta, mint amire a tudósok elméleteik alapján számítottak, így kétségbe vonhatók a kozmikus evolúcióról alkotott elképzeléseink. "Az Ultra Deep Fielden alapuló eredményeink rendkívül érdekesek és elég furcsák" - mondta Dr. Andrew Bunker, a brit Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmányt készítő csapat vezetője. "Mondanom sem kell, hogy sem mi, sem az asztrofizikusok többsége nem erre számítottunk."


A Hubble az univerzum korai szakaszába tekintett vissza, és túl kevés csillagot talált

A szóban forgó kérdés az univerzum korai szakaszaiban bekövetkezett kulcsfontosságú események időzítése. A tudósok nézetei szerint az ősrobbanást követő rendkívül forró helyzet végül eléggé lehűlt ahhoz, hogy lehetővé tegyék a protonok, neutronok és elektronok számára a semleges hidrogén és hélium atomok kialakítását. Az átmenet sötétbe borította a kozmoszt, a fényt biztosító csillagok ekkor még nem gyúltak ki. Amikor a hidrogén és hélium felhőknek köszönhetően ez is bekövetkezett, a sötét középkor átadta helyék a kozmikus reneszánsznak. Mitöbb ezek a fiatal, forró csillagok intenzív ultraibolya sugárzást hoztak létre, ami megsütötte az univerzumban felgyülemlett gázt, létrehozva a ma is felfedezhető diffúz csillagközi plazmát.

A Hubble megfigyelése azonban aláássa ezt a szépen kikerekített történetet, ráadásul adatait alátámasztják a Keck és a Gemini földi távcső is. Amikor Bunker és kollégái felmérték a csillag kialakulási arányt a legkorábbi galaxisokról készült felvételen, azt vették észre, hogy ez elégtelen a csillagközi plazmához szükséges sugárzási szint létrehozásához. "Nincs elég aktivitás, ami magyarázatot adna az univerzum újra ionizálására" - magyarázta Dr. Bunker a BBC-nek adott interjújában. "Talán csillag formálódási értelemben több tevékenység is végbement a világegyetem korai történetében - ez egy lehetőség. Egy másik érdekes eshetőség, hogy a fizika másként működött a korai univerzumban, így a csillagok kialakulásának receptjéről szerzett ismereteink hibásak."


A Hubble 11 napig gyűjtötte a fényt a mintegy 10 ezer galaxist tartalmazó felvételhez

Természetesen a Bunker-értelmezést egyáltalán nem mindenki osztja. Négy másik csapat is vizsgálja az UDF adatokat és mindannyian sajátos magyarázattal ruházzák fel a felvételt. Például a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományi Intézet Dr. Massimo Stiavelli által vezetett csapata hiszi, hogy a felvételen látható anyagtömeg képes volt az univerzum újraionizálására, feltéve, hogy a csillagok nagyobbak voltak és sokkal kevesebb nehézelemet tartalmaztak, mint ma.

Amiben azonban minden csillagász egyetért a rejtvény megoldását illetően, az az, hogy fejlettebb űrbeli detektorokra van szükség, melyek jobban felmérik a legtávolabbi csillagokat jellemző hosszú hullámhosszú fényt. A Hubble-t is fel lehetne ruházni ilyen képességgel, amennyiben a NASA teljesíti a beígért szervizküldetést és a lerobbant giroszkópok cseréje mellett beállítják az infravörös WideField Camera 3 nevű műszert is. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy meg is történik, így lehet, hogy a csillagászoknak meg kell várniuk a Hubble utódja, a James Webb Teleszkóp fellövését, ami a következő évtized elejére van beütemezve.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HUmanEmber41st #97
    Nézzétek meg a Taken-t !!4
  • dez #96
    De azért ma ugyanezt mondják... :)
  • HUmanEmber41st #95
    Ezt már 1X írtam, de ismétlem magam. Max Planck-nak azt javasolták, hogy ne foglalkozzon fizikával(a 20. század elején) mert már minden fel van fedezve, és ki van számolva, már csak 1-2 apróságot kell tisztázni..akkoriban még nem látták és nem tudták (pl elektromikroszkóp nélkül),hogy mennyire összetett minden. Minden egyes válasz ezernyi új kérdést vet fel.. ennek így soha sem fognak a végére érni...
  • dez #94
    kvantum
  • dez #93
    Azt gondolják, mindennek az alapjai megismerhetőek és megérthetőek. És ez akár igaz is lehetne. A múlt század elejéig szentül hitték ezt a fizikusok. De pár évtizede (relativitás-elmélet, és főleg vkantum-mechanika megjelenése) "kezd kiderülni", hogy vannak dolgok, amit egyre nehezebb beleilleszteni az emberi logikába (a gépibe főleg).
  • HUmanEmber41st #92
    Szóval mindennek a működése (működési törvényei) olyan bonyolultak, és olyan sokrétű egymásrahatásuk van, hogy emberi ésszel nehéz elképzelni, hogy mindez a véletlen műve, vagy az anyag törvényszerűsége.
    A fizika és vele karöltve a matematika megpróbálja ezt az egész Világegyetemet és működését valami szuper módon leegyszerűsített egyenletbe bezsúfolni, mely választ adna az emberi létezés egy-két alapkérdésére (mint D. Adams mondja: Az élet a Világmindenség, meg minden..)
    Hát sok sikert kívánok nekik, de kétlem, hogy ennek a munkának valaha is a végére érnének...
    Egyszer gondoljatok bele, hogy mégis mekkora, és milyen bonyesz ez az egész a vírusoktól a galaxisokig...
    na jó egyszerűsítést, és elméletgyártást...
  • dez #91
    Ezt most nem így értettem. Hanem úgy, hogy "kiderülhet még", hogy vannak olyan jelenségek, amiket a mai fizikai modellek nem magyaráznak meg, azokba nem fér bele - miközben sok "hétköznapibb", legalábbis ismertebb jelenség belefér, így egészen más modelleket kell kreálni. Arról nem is beszélve, hogy nem is létezik még egyesített térelmélet, stb.

    "A Newtoni fizika nincs megcáfolva. A tágyak ma is leesnek."

    Csak épp már tudjuk, hogy a világegyetem nem csak egy nagy billiárdasztal... Hanem annál sokkal kevésbé felfogható működésű.
  • BiroAndras #90
    dez:
    "A kísérletek nem szolgáltatnak 100%-os bizonyosságot, mivel előfordulhat, hogy csak látszatra igazolódik egy állítás."
    Épp ezért szoktak bizonyos szabályokat betartani a tudományos kísérleteknél.
    Ha meg azt mondod, hogy az egész fizika mindenestől csak látszat, és az is csak látszat, hogy az előttem levő számítógép működik, akkor már megint a Mátrixhoz jutottunk.
    A lényeg szerintem az, hogy a fizikai elméletek és kísérletek alapján készült termékek jól láthatóan működnek. Innentől kezdve pedig az hogy a fizika a z igazi valóságot írja le, vagy egy illúzió valóságot, már csak filozófiai kérdés. Másképpen fogalmazva : Olyan tudományt szeretnél, ami az igazi valóságot írja le, vagy olyat, amely a mindennapi életben használható termékek előállítását teszi lehetővé ?

    jozze:
    "Egyébként a Mátrix-filozófia csak annak tűnik hihetetlennek aki nem értette meg.Feltételezem, a hadikutatásban már régóta értik....."
    Ezt kifejthetnéd bővebben.
  • jozzee #89
    A világmindenség létezése, egy adott komplex hullámfüggvény létezése.Végülis a múlt, jelen, jövő csak a négy egyetemes energiamező kölcsönhatásaként létezik.Pl.a foton kölcsönhatás nélküli állapotában(szuperponált)téridő-független.Tehát a mindenség csak akkor valóságosan létező, ha tartózkodik benne megfigyelő.
    Egyébként a Mátrix-filozófia csak annak tűnik hihetetlennek aki nem értette meg.Feltételezem, a hadikutatásban már régóta értik.....
  • dez #88
    Azért írtam így, mert most még nem hiszik el... ;)