Hunter
A világ figyelmének középpontjában a cunami
A tavalyi év akárcsak az idei egy hatalmas segélyakcióval kezdődött, bár akkor nem egy cunami okozta a pusztítást. 2003 karácsonyát követő napon erős földrengés rázta meg Iránt, 30 000 áldozatot követelve, miközben Bam ősi városának 70 százaléka pusztult el.
A földrengés, a hurrikánok és tornádók soha nem látott magas száma és most a cunami hatására sok ember úgy érzi, emelkedőben van a természeti katasztrófák száma. Heidi Cullen, a Weather Channel meteorológusa és a természeti katasztrófák szakértője szerint az elmúlt esztendő eseményei között nincs összefüggés. "Annyi a közös bennük hogy ugyanazon periódus alatt zajlottak le, az események azonban nincsenek kapcsolatban egymással" - magyarázta Cullen. "Az elmúlt év eseményei kapcsán három különálló dologról kell beszélnünk - időjárásról, éghajlatról és geológiáról. Ezek mindegyike teljesen eltérő időskálával rendelkezik a másikhoz képest."
"Az időjárási sémák nagyon gyorsan kialakulnak" - emelte ki. "Az éghajlatváltozások sokkal lassabban fejlődnek ki, míg a geológiai eltolódások nagyon hosszú időt vesznek igénybe. Így bár a Föld egy kölcsönösen összekapcsolt entitás, a múlt év eseményei nincsenek egymással kapcsolatban."
A szökőár szimulálása hullámgéppel
A hatalmas, pusztító tengervíz hullámokat, melyek betörtek Ázsia és Kelet-Afrika partvidéki városaiba általában szökőárnak nevezik, a tudósok szerint azonban ez a megfogalmazás nem teljesen helyes, ők inkább a "cunami" szót részesítik előnyben. A Sri Lanka, India, Indonézia, Tájföld és a régióban található egyéb országokba betörő vízfalakat az India-óceán mélyén fekvő tektonikus lemezek elmozdulása, egy "tengerrengés" okozta és nem a Hold vonzása, ami az árapály jelenséget hozza létre, hangzott a magyarázat a különbségekről. A japánból kölcsönzött "cunami" szó a tudósok szerint találóbb erre a természeti csapásra, bár szószerinti jelentése, ami "kikötői hullám", nem teljesen tükrözi a december végén kialakult pusztítás kiterjedését.
Az Egyesült Államok Geológiai Felügyelete szerint - ami része a Csendes-óceánt figyelő nemzetközi Cunami Figyelmeztető Rendszernek - a cunami "egy hullám, vagy hullámsorozat, amit egy váratlan zavar hoz létre a víz kiszorításával", hozzátéve, hogy ezt a zavart általában földrengések vagy földcsuszamlások idézik elő a tengerparti területeken. Egy ilyen rendszer életek ezreit menthette volna meg a december végi katasztrófában is.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az ENSZ képviselőinek bejelentése szerint egy éven belül ki fognak építeni egy korai figyelmeztetésre alkalmas hálózatot Dél- és Dél-kelet Ázsiában. "Azt szeretném, ha Dél-Ázsia és Dél-kelet Ázsia minden partvidéki országa legalább egy alapvető, ám hatékony cunami figyelmeztető rendszerrel rendelkezne az év végére" - mondta Salvano Briceno, az ENSZ katasztrófavédelmi hivatalának vezetője. Szerinte szükség van egy országok közötti kommunikációs hálózatra is a szeizmikus események megosztása és a veszélyben lévő közösségek gyors figyelmeztetése érdekében.
"Nem látom okát, miért ne lehetne ezt megvalósítani. Rendelkezésünkre áll a szükséges tudásbeli, technikai és együttműködési bázis és a hajlandóság a cselekvésre. A gond nem is a technikai rendszerrel, sokkal inkább a kommunikációs hálózattal van. Sokat kell még dolgoznunk a partvidéki közösségek tájékozottságának növelésén" - nyilatkozott egy sajtókonferencián. A hatalmas hullámok 1-6 óra alatt érték el a szárazföldeket. Ha egy ilyen eset a szeizmikusan legaktívabb vízterületen, a Csendes-óceánon alakult volna ki, ez az idő elég lett volna egy megelőző akcióhoz, mivel mind az Egyesült Államok, mind Japán felkészültsége kiváló az ilyen katasztrófákra, tette hozzá Briceno. Japán már fel is ajánlotta technológiáját és tapasztalatait az ázsiai országoknak.
Az India-óceán - ahol az utóbbi 100 évben nem volt nagyobb cunami - nem az egyetlen sebezhető terület. A kutatók szerint a karibi térség és a Földközi-tenger vidékei is veszélyeztetettek. Az ENSZ 2005-ös első konferenciáján a katasztrófa megelőzési előkészületekről szólnak majd a tárgyalások. A múltban nehéz volt felkelteni a politikusok érdeklődését az ilyen jellegű kockázatok csökkentésével kapcsolatban, mondta Briceno. Bár a konferencián elsősorban nem döntéshozó miniszterek, hanem a hivatalos szervek képviselői és a szakértők vesznek részt, Briceno reméli az India-óceánon bekövetkezett katasztrófa, és más nem régiben tomboló természeti csapások felkeltik a kormányok figyelmét. "Remélem hogy a tragédiák - nem csak a mostanira, de az év során bekövetkezettekre is gondolok - nagyobb mérvű részvételre fogja ösztönözni a nemzeteket" - hangoztatta. "A kormányoknak a kockázat csökkentésére is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, nem csupán a helyreállításokra."
A brit kormány tudományos főtanácsadója szerint az Atlanti-óceán peremén elhelyezkedő országok sem ülhetnek karba tett kézzel, ezek a területek is ki vannak téve a cunami veszélyeinek egészen az elkövetkező 10 000 évig. Sir David King szerint a veszély a Kanári-szigetek egyik tagjának, Cumbre Vieja összeomlásának lehetőségében rejlik. "A La Palma partjaitól nem messze fekvő sziklatömeg óceánba zúdulása eláraszthatja a Kanári-szigeteket és elérheti Afrika, Európa és Amerika partjait" - mondta King, hozzá téve, hogy a Brit-szigeteket hat óra alatt, míg az Egyesült Államok észak-keleti partvidékét kilenc óra alatt érné el az így keletkezett cunami.
King figyelmeztetését egy 2001-ben publikált kutatásra alapozza, mely szerint egy vulkán kitörés a Cumbre Vieján katasztrofális következményekkel járna, a nyugati oldal leomlása egy órán belül 100 méter magas hullámokat zúdítana Afrikára, míg Spanyolország és Anglia partjait 5-7 méteres hullámok támadnák meg. Ezek lennének a legenyhébbek, az amerikai kontinenst, különösen a déli partokat akár 20-25 méteres hullámok is ostromolhatják, Cumbre Vieja összeomlására a kutatók szerint az elkövetkező 10 000 évben bármikor sor kerülhet, ezért King az Atlanti-óceánon is egy cunami figyelmeztető rendszer kiépítését sürgeti.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
2004 a hurrikánok egyik legpusztítóbb éve volt. 15 nevesített trópusi vihar tombolt, ami ötszöröse a megszokottnak. Floridán ebből négy söpört végig, szerverek százait kapcsolva ki. Legutóbb 118 évvel ezelőtt Texas államot látogatta meg ennyi szélvihar, ráirányítva a figyelmet a katasztrófák szimulálására. A legnagyobb és a legkülönösebb meglepetést a Caterina okozta. Márciusban elérte Brazíliát, megrendítve hitükben a tudósokat, akik szerint lehetetlen, hogy hurrikán képződjön az Atlanti-óceán déli részén.
A hurrikánok rekord mennyiségű tornádót eredményeztek, szám szerint 1700-ról számoltak be az Egyesült Államokban, ami háromszázzal több, mint az 1998-as korábbi rekord. A Csendes-óceánon 10 tájfun pusztított, földcsuszamlásokat okozva Japánban és felülírva a korábbi rekordot, ami "mindössze" hat volt. A katasztrófák 100 milliárd dollár kárt okoztak, ami minden eddigi évet felülmúlt, az emberéletekről nem is beszélve.
A tudósok szerint 2004 volt a negyedik legmelegebb év, amiből sokan arra következtettek, hogy a globális felmelegedés is szerepet játszott ezekben a természeti katasztrófákban. A hőmérsékleti csúcsok Afrikától Alaszkáig rengeteg terményt pusztítottak el, több millió hektárnyi terület égett ki és rengeteg erdőtűz tombolt. Cullen elmondása szerint a Föld átlaghőmérséklete 1-1,5 fokot emelkedett az elmúlt száz évben. "Az emberi tevékenység többsége közvetlenül hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz. A gépjárművek, az elektromosság használata mind széndioxidot juttat a légkörbe" - mondta. "Alapvetően rövidre zárjuk a természet körforgását, azzal hogy aránytalanul nagy mennyiségű kőolajszármazékot pumpálunk ki a Föld mélyéből, majd mindezt a levegőbe juttatjuk."
A földrengés, a hurrikánok és tornádók soha nem látott magas száma és most a cunami hatására sok ember úgy érzi, emelkedőben van a természeti katasztrófák száma. Heidi Cullen, a Weather Channel meteorológusa és a természeti katasztrófák szakértője szerint az elmúlt esztendő eseményei között nincs összefüggés. "Annyi a közös bennük hogy ugyanazon periódus alatt zajlottak le, az események azonban nincsenek kapcsolatban egymással" - magyarázta Cullen. "Az elmúlt év eseményei kapcsán három különálló dologról kell beszélnünk - időjárásról, éghajlatról és geológiáról. Ezek mindegyike teljesen eltérő időskálával rendelkezik a másikhoz képest."
"Az időjárási sémák nagyon gyorsan kialakulnak" - emelte ki. "Az éghajlatváltozások sokkal lassabban fejlődnek ki, míg a geológiai eltolódások nagyon hosszú időt vesznek igénybe. Így bár a Föld egy kölcsönösen összekapcsolt entitás, a múlt év eseményei nincsenek egymással kapcsolatban."
A szökőár szimulálása hullámgéppel
A hatalmas, pusztító tengervíz hullámokat, melyek betörtek Ázsia és Kelet-Afrika partvidéki városaiba általában szökőárnak nevezik, a tudósok szerint azonban ez a megfogalmazás nem teljesen helyes, ők inkább a "cunami" szót részesítik előnyben. A Sri Lanka, India, Indonézia, Tájföld és a régióban található egyéb országokba betörő vízfalakat az India-óceán mélyén fekvő tektonikus lemezek elmozdulása, egy "tengerrengés" okozta és nem a Hold vonzása, ami az árapály jelenséget hozza létre, hangzott a magyarázat a különbségekről. A japánból kölcsönzött "cunami" szó a tudósok szerint találóbb erre a természeti csapásra, bár szószerinti jelentése, ami "kikötői hullám", nem teljesen tükrözi a december végén kialakult pusztítás kiterjedését.
Az Egyesült Államok Geológiai Felügyelete szerint - ami része a Csendes-óceánt figyelő nemzetközi Cunami Figyelmeztető Rendszernek - a cunami "egy hullám, vagy hullámsorozat, amit egy váratlan zavar hoz létre a víz kiszorításával", hozzátéve, hogy ezt a zavart általában földrengések vagy földcsuszamlások idézik elő a tengerparti területeken. Egy ilyen rendszer életek ezreit menthette volna meg a december végi katasztrófában is.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az ENSZ képviselőinek bejelentése szerint egy éven belül ki fognak építeni egy korai figyelmeztetésre alkalmas hálózatot Dél- és Dél-kelet Ázsiában. "Azt szeretném, ha Dél-Ázsia és Dél-kelet Ázsia minden partvidéki országa legalább egy alapvető, ám hatékony cunami figyelmeztető rendszerrel rendelkezne az év végére" - mondta Salvano Briceno, az ENSZ katasztrófavédelmi hivatalának vezetője. Szerinte szükség van egy országok közötti kommunikációs hálózatra is a szeizmikus események megosztása és a veszélyben lévő közösségek gyors figyelmeztetése érdekében.
"Nem látom okát, miért ne lehetne ezt megvalósítani. Rendelkezésünkre áll a szükséges tudásbeli, technikai és együttműködési bázis és a hajlandóság a cselekvésre. A gond nem is a technikai rendszerrel, sokkal inkább a kommunikációs hálózattal van. Sokat kell még dolgoznunk a partvidéki közösségek tájékozottságának növelésén" - nyilatkozott egy sajtókonferencián. A hatalmas hullámok 1-6 óra alatt érték el a szárazföldeket. Ha egy ilyen eset a szeizmikusan legaktívabb vízterületen, a Csendes-óceánon alakult volna ki, ez az idő elég lett volna egy megelőző akcióhoz, mivel mind az Egyesült Államok, mind Japán felkészültsége kiváló az ilyen katasztrófákra, tette hozzá Briceno. Japán már fel is ajánlotta technológiáját és tapasztalatait az ázsiai országoknak.
Az India-óceán - ahol az utóbbi 100 évben nem volt nagyobb cunami - nem az egyetlen sebezhető terület. A kutatók szerint a karibi térség és a Földközi-tenger vidékei is veszélyeztetettek. Az ENSZ 2005-ös első konferenciáján a katasztrófa megelőzési előkészületekről szólnak majd a tárgyalások. A múltban nehéz volt felkelteni a politikusok érdeklődését az ilyen jellegű kockázatok csökkentésével kapcsolatban, mondta Briceno. Bár a konferencián elsősorban nem döntéshozó miniszterek, hanem a hivatalos szervek képviselői és a szakértők vesznek részt, Briceno reméli az India-óceánon bekövetkezett katasztrófa, és más nem régiben tomboló természeti csapások felkeltik a kormányok figyelmét. "Remélem hogy a tragédiák - nem csak a mostanira, de az év során bekövetkezettekre is gondolok - nagyobb mérvű részvételre fogja ösztönözni a nemzeteket" - hangoztatta. "A kormányoknak a kockázat csökkentésére is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, nem csupán a helyreállításokra."
A brit kormány tudományos főtanácsadója szerint az Atlanti-óceán peremén elhelyezkedő országok sem ülhetnek karba tett kézzel, ezek a területek is ki vannak téve a cunami veszélyeinek egészen az elkövetkező 10 000 évig. Sir David King szerint a veszély a Kanári-szigetek egyik tagjának, Cumbre Vieja összeomlásának lehetőségében rejlik. "A La Palma partjaitól nem messze fekvő sziklatömeg óceánba zúdulása eláraszthatja a Kanári-szigeteket és elérheti Afrika, Európa és Amerika partjait" - mondta King, hozzá téve, hogy a Brit-szigeteket hat óra alatt, míg az Egyesült Államok észak-keleti partvidékét kilenc óra alatt érné el az így keletkezett cunami.
King figyelmeztetését egy 2001-ben publikált kutatásra alapozza, mely szerint egy vulkán kitörés a Cumbre Vieján katasztrofális következményekkel járna, a nyugati oldal leomlása egy órán belül 100 méter magas hullámokat zúdítana Afrikára, míg Spanyolország és Anglia partjait 5-7 méteres hullámok támadnák meg. Ezek lennének a legenyhébbek, az amerikai kontinenst, különösen a déli partokat akár 20-25 méteres hullámok is ostromolhatják, Cumbre Vieja összeomlására a kutatók szerint az elkövetkező 10 000 évben bármikor sor kerülhet, ezért King az Atlanti-óceánon is egy cunami figyelmeztető rendszer kiépítését sürgeti.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
2004 a hurrikánok egyik legpusztítóbb éve volt. 15 nevesített trópusi vihar tombolt, ami ötszöröse a megszokottnak. Floridán ebből négy söpört végig, szerverek százait kapcsolva ki. Legutóbb 118 évvel ezelőtt Texas államot látogatta meg ennyi szélvihar, ráirányítva a figyelmet a katasztrófák szimulálására. A legnagyobb és a legkülönösebb meglepetést a Caterina okozta. Márciusban elérte Brazíliát, megrendítve hitükben a tudósokat, akik szerint lehetetlen, hogy hurrikán képződjön az Atlanti-óceán déli részén.
A hurrikánok rekord mennyiségű tornádót eredményeztek, szám szerint 1700-ról számoltak be az Egyesült Államokban, ami háromszázzal több, mint az 1998-as korábbi rekord. A Csendes-óceánon 10 tájfun pusztított, földcsuszamlásokat okozva Japánban és felülírva a korábbi rekordot, ami "mindössze" hat volt. A katasztrófák 100 milliárd dollár kárt okoztak, ami minden eddigi évet felülmúlt, az emberéletekről nem is beszélve.
A tudósok szerint 2004 volt a negyedik legmelegebb év, amiből sokan arra következtettek, hogy a globális felmelegedés is szerepet játszott ezekben a természeti katasztrófákban. A hőmérsékleti csúcsok Afrikától Alaszkáig rengeteg terményt pusztítottak el, több millió hektárnyi terület égett ki és rengeteg erdőtűz tombolt. Cullen elmondása szerint a Föld átlaghőmérséklete 1-1,5 fokot emelkedett az elmúlt száz évben. "Az emberi tevékenység többsége közvetlenül hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz. A gépjárművek, az elektromosság használata mind széndioxidot juttat a légkörbe" - mondta. "Alapvetően rövidre zárjuk a természet körforgását, azzal hogy aránytalanul nagy mennyiségű kőolajszármazékot pumpálunk ki a Föld mélyéből, majd mindezt a levegőbe juttatjuk."