Hunter
Hatalmas hullámok fenyegetik az Atlanti-Óceán partjait
Tavaly Simon Day a University College London kutatója és munkatársai jelentése szerint a Kanári szigetcsoport egyik szigetén, La Palma-n az ott található vulkán egyik széle elég labilis képet mutat. Ha ez a rész összeomlik, tegyük fel egy vulkán kitörés alkalmával, akkor több milliárd tonnányi szikla zúdulna az Atlanti-óceánba néhány perc alatt.
Day számításai szerint nagy valószínűséggel hatalmas szökőár kerekedne a földmozgás hatására, ami egyenesen az amerikai kontinens keleti partjait venné célba, azonban a természeti katasztrófa minden bizonnyal nem ebben a században fog bekövetkezni. A vulkán nyugati oldalának összeomlásához nem elegendő egyetlen kitörés és a folyamat csak napokkal vagy akár hetekkel a szeizmikus tevékenység lezajlása után következik be.
Day pillanatnyilag a Berkley Egyetem egyik hullám szakértőjével, Steven Ward-dal karöltve igyekszik kikalkulálni a szökőár méretét és terjedését. Ward kifejlesztett egy földalatti földrengés keltett hullám-modellt, mellyel levezethetik a kisebb 6,5-ös erejű földrengések által keltett alig 8 centiméter magas hullámzástól a több méter magas szökőárakig. Amikor La Palma vulkánja összeomlik, Ward elmondása szerint az 10 hullám sorozatot gerjeszt, melyek 100 kilométeres távolságból követik egymást. Amint elérik Észak Amerika partvonalát körülbelül 50 méteres magasságig tornyozódnak fel, ami többkilométernyi területet tehet még meg a szárazföld belseje felé. "meglehetősen széles a veszély zóna" - tette hozzá Day.
Annak ellenére, hogy a vulkán labilis oldala egyenesen Észak Amerikára néz, nem csak az ott lakóknak kell aggódniuk. Day eredeti számításai szerint akkor érné csak a keleti partot, azaz terjedne nyílegyenesen, ha a földcsuszamlás sebessége nagyobb lenne, mint a tengermélyi hullámzás sebessége. A modell azonban azt mutatja, hogy a földmozgás a hullámzás sebességének csupán kétharmadát éri el, ez azt jelenti, hogy a szökőár ívesen terjed. Így az áramlatoknak köszönhetően Észak Afrika és Észak Európa is kapna a méretes hullámokból, bár az amerikai partokat ostromló 40-50 méteres hullámok helyett itt "csak" 10-12 méteresek várhatók, sőt még a sziget mögött fekvő spanyol partok sem menekülnének meg teljesen.
Gary McMurly, aki szintén földmozgásokat tanulmányoz a Hawaii Egyetemen, úgy tartja, hogy korai még az aggodalom. "Ezek az események rendkívül ritkák és senkinek sincs oka aggodalomra, aki 100 évnél rövidebb életre rendezkedett be". Day is azt tartja, hogy spontán összeomlásról szó sem lehet, azonban azt szeretné, ha ezek az eredmények felráznák a geológusokat.
Day számításai szerint nagy valószínűséggel hatalmas szökőár kerekedne a földmozgás hatására, ami egyenesen az amerikai kontinens keleti partjait venné célba, azonban a természeti katasztrófa minden bizonnyal nem ebben a században fog bekövetkezni. A vulkán nyugati oldalának összeomlásához nem elegendő egyetlen kitörés és a folyamat csak napokkal vagy akár hetekkel a szeizmikus tevékenység lezajlása után következik be.Day pillanatnyilag a Berkley Egyetem egyik hullám szakértőjével, Steven Ward-dal karöltve igyekszik kikalkulálni a szökőár méretét és terjedését. Ward kifejlesztett egy földalatti földrengés keltett hullám-modellt, mellyel levezethetik a kisebb 6,5-ös erejű földrengések által keltett alig 8 centiméter magas hullámzástól a több méter magas szökőárakig. Amikor La Palma vulkánja összeomlik, Ward elmondása szerint az 10 hullám sorozatot gerjeszt, melyek 100 kilométeres távolságból követik egymást. Amint elérik Észak Amerika partvonalát körülbelül 50 méteres magasságig tornyozódnak fel, ami többkilométernyi területet tehet még meg a szárazföld belseje felé. "meglehetősen széles a veszély zóna" - tette hozzá Day.
Annak ellenére, hogy a vulkán labilis oldala egyenesen Észak Amerikára néz, nem csak az ott lakóknak kell aggódniuk. Day eredeti számításai szerint akkor érné csak a keleti partot, azaz terjedne nyílegyenesen, ha a földcsuszamlás sebessége nagyobb lenne, mint a tengermélyi hullámzás sebessége. A modell azonban azt mutatja, hogy a földmozgás a hullámzás sebességének csupán kétharmadát éri el, ez azt jelenti, hogy a szökőár ívesen terjed. Így az áramlatoknak köszönhetően Észak Afrika és Észak Európa is kapna a méretes hullámokból, bár az amerikai partokat ostromló 40-50 méteres hullámok helyett itt "csak" 10-12 méteresek várhatók, sőt még a sziget mögött fekvő spanyol partok sem menekülnének meg teljesen.
Gary McMurly, aki szintén földmozgásokat tanulmányoz a Hawaii Egyetemen, úgy tartja, hogy korai még az aggodalom. "Ezek az események rendkívül ritkák és senkinek sincs oka aggodalomra, aki 100 évnél rövidebb életre rendezkedett be". Day is azt tartja, hogy spontán összeomlásról szó sem lehet, azonban azt szeretné, ha ezek az eredmények felráznák a geológusokat.