Gyurkity Péter

Hatalmas tó volt a Marson

A NASA szerint ásványok vannak a mai medence mélyén, itt az élet is jelen lehetett.

A NASA JPL a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) megfigyeléseire hivatkozva számolt be arról, hogy a Mars felszínén egykoron egy hatalmas tó lehetett, amely akár az életnek is otthont adhatott. Ezzel egy újabb jel mutat az élet egykori jelenlétére, vagyis egyre közelebb kerülünk a konkrét válaszhoz.

A közleményből kiderül, hogy a szonda az Eridania-medencét figyelte meg, itt ugyanis a felszín alatt fontos ásványok bújnak meg. Ezen ásványok a vízfelszín alatti vulkánkitörések, kiömlések maradványai, amelyek a jelenlegi becslések szerint mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt mentek végbe – azóta persze az aktív vulkánok eltűntek, a tó pedig kiszáradt, így ma már csak ennek egykori medencéje tárul elénk, ha a szonda segítségével közelebbről is szemügyre vesszük a tájat. Érdekesség, hogy a tó egykoron a Nagy-tavakhoz képest is tízszer több vizet tartalmazott, vagyis meglehetősen méretes példányról volt szó.


Egykoron így nézhetett ki a marsi tó

A NASA illetékesei szerint meggyőző eredményeket kaptak, itt komolyan felmerül a vízalatti élet jelenlétének lehetősége, amely meglehetősen hosszú ideig fennmaradhatott. Ez annál is inkább vonzó alternatíva számukra, mert az ehhez hasonló környezetben létrejött életnek nincs különösebben szüksége a mienkéhez hasonló, „szép” légkörre, vagy akár a Földhöz közeli hőmérsékletet mutató felszínre, itt „mindössze” a helyi kőzet, a nagy forróság, valamint a víz játszik szerepet, mint fontos alkotóelem. Az Eridania-medence tehát kiemelt figyelmet kaphat a jövőben, és amennyiben valóban rábukkanunk az egykori élet maradványaira, ez egyben azt is megmutathatja majd nekünk, hogy ez miként festett a Földön, amikor itt a korai stádiumban szintén hasonló körülmények uralkodtak.

A tó méretét, az általa tartalmazott viz mennyiségét egyébként 210 ezer köbkilométerre teszik, ez nagyjából az észak-amerikai Nagy-tavak együttesének kilencszeresét jelenti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #12
    Bocs, varsz valami valaszra tolem?:)
  • Kara kán #11
    Na, jól elhúzott Sequoyah. Behúzta fülét-farkát. :-D
  • G22 #10
    Balaton formájú
  • Kara kán #9
    Wéjtelünk. :-)
  • bunny #8
    a holdon? Ahol eleve nincs légkör? Oh wait ...
  • gforce9 #7
    Igaz kicsit sci-fis lehet az ötlet, de a barlang falát be lehetne vonni valami gumiszerű nem légáteresztő festékkel vagy ilyesmi. Van olyan festék ami a mobiltelefon jelét nem engedi ki, van olyan ami a korróziót gátolja. Gondolom olyan is van ami jó légzáró.
  • Irasidus #6
    Úgy, hogy építkeznek. Régebbi elképzelésben még hagyományos fém modulok szerepelnek, ma már felfújhatók. Tehát így. Egyébként nem ismerjük a szerkezetüket ezeknek a barlangoknak, az viszont tény, hogy az ottan bazalt szerkezete eltérő a földitől, ezt az a Apollo küldetésekből tudjuk. Mellesleg elve vákuum van benne.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.20. 06:01:09
  • Sequoyah #5
    Es hogy fogjak fenntartani a vakumot egy lyukacsos kozetalagutban? Oh wait...
  • NAGYmenET #4
    Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.
    A szakemberek szerint egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben.

    http://kephost.com/images/2017/10/19/20171018hold-barlang.jpg

    A barlang, amelyről úgy vélik, hogy egy nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett lávacsatorna lehet, a vulkanikus Marius Hills-régió alatt található.
    Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, és miután alóla kifolyik a még olvadt anyag, hosszú alagút marad mögötte - ez a lávacsatorna vagy lávacső.
    Az akár több kilométer hosszú lávacsatornák idővel kihűlnek, helyenként felszakadoznak, ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai. A japán szonda eredetileg egy nagyjából 50 méter átmérőjű és 50 méter mély üreget talált, és a területen végzett további vizsgálatok vezettek végül a lávacsatorna felfedezéséhez.
  • Kara kán #3
    Köszi!
    Oda már lehetne HyperLoop-vonatot építeni.