Gyurkity Péter

Sokkal korábban jelent meg a modern ember

Egy marokkói lelet 100 ezer évvel előzi meg a Homo sapiens legkorábbi előfordulását.

Az ember eredetével és fejlődésével kapcsolatban több új anyagot is olvashattunk az utóbbi hónapokban, itt többek között az is felmerült, hogy az afrikai eredetről szóló elmélet téves. Most a Homo sapiens megjelenésének hozzávetőleges dátumát vonják kétségbe, mégpedig egy új marokkói lelet kapcsán.

A Nature magazin oldalán közzétett tanulmányban arról írnak, hogy egy kutatócsoport Jebel Irhoud mellett talált további leleteket, ahol 1961-ben egy teljes emberi koponya nyújtott betekintést korai történetünkbe. Ezt eleinte 40 ezer évesre becsülték és a neandervölgyi ember afrikai változatának tartották, később azonban kiderült, hogy a Homo sapiens 160 ezer éves nyomáról beszélhetünk, bár itt bizonyos tekintetben némileg primitívebb vonásokat is megfigyeltek. Német szakemberek most ugyanitt, a bányászati tevékenység által nem háborgatott területen kutattak további leletek után, amelyekből nem is volt hiány – ezek azonban egy 300 ezer évesre becsült rétegből kerültek elő, ami azért érdekes, mert az eddig ismert legkorábbi példányok Etiópiából, 160 és 195 ezer éves múltra visszatekintő rétegből származtak.


Amennyiben beigazolódik, hogy a most előkerült leletek valóban a Homo sapiens maradványai, ez nagyjából 100 ezer évvel korábbra tolná ki az intervallumot. A munkát elvégző kutatók egyelőre annyit állítanak, hogy a modern ember nem Kelet-Afrikában, hanem az afrikai kontinens több pontján jelent meg, ez tehát egy jóval bonyolultabb és összetettebb folyamat volt. A 2004 óta tartó ásatások során több koponyacsont is előkerült, ezeket pedig egyszerűbb eszközök, így például lándzsára emlékeztető fegyverek egészítették ki, amelyek némelyike megégett, ez pedig a tűz használatára utal. Az anatómiai jellemzők alapján nem sok eltérés látszik a ma élő emberekhez képest, az agy azonban hosszúkás formát öltött, ami primitívebb vonás, és a korábban élt fajokra emlékeztet.

Más munkákban – így például egy részletes DNS-vizsgálatban - arra utaló jelek mutatkoztak, hogy a Homo sapiens legalább 260 ezer éves, a különböző csoportok szétválása nagyjából ekkor indulhatott el. Dél-Afrikában előkerült egy szintén 260 ezer évesre becsült koponya, ezt azonban a Homo heidelbergensis fajba sorolták be, a dátumot pedig nem mindenki fogadja el. A Max Planck Intézet egy másik kutatócsoportja szerint a spanyol Sima de los Huesos környékén előkerült leletek azt mutatják, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember szétválása 500 ezer évvel ezelőtt ment végbe, vagyis itt még rábukkanhatunk korábbi leletekre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #55
    Sajnos ez nem így van. A legjobbak, a lovagi erények megtestesítői az elsők között halnak főleg napjainkban. A nemesi kiválóságokat pedig egyszerűen mára kiirtották, maradt a csőcselék, ami mindinkább csak züllik.
    Özönvíz már nem jön, hanem az Armageddon.
  • emberz #53
    Nem éppen rövid a kollektív emlékezett, mert például az özönvíz sem mostanában volt. Az, hogy '48-ból te mire emlékszel, nem oszt nem szoroz.
  • emberz #52
    Egyszerre nem jelenhettek meg több helyen, hanem akkorra már szétvándoroltak. Vagyis a cikk végi félmillió év (mármint, hogy legalább akkorra már megjelent a modern ember) egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak.
  • Kara kán #51
    Jogos az ellenvetésed, és helyt is adnék neki, mert a kollektív emlékezet valóban rövid, arra sem emlékszünk már rendesen, ami alig kb. 150 éve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején történt.
  • Irasidus #50
    Off.: Bármennyire logikus, de erre nincs bizonyíték, viszont sokkal logikusabb, hogy csupán valamelyik közeli folyó - számukra - nagy áradást írják le, minthogy valószínűtlenül hosszú időn keresztül - 9-10 ezer éves szájhagyomány fennmaradjon, főleg, hogy ezek a népcsoportok még nem létezek. A kutatók-e mellet vannak. Utoljára az ókori görögök kérkedtek azzal, hogy háromszázezer éves történelmi jegyzeteik vannak. Persze... De nem szeretnék beleszólni az alattam lévő érdekfeszítő (ásít) hitvitába, csak úgy mellékesen megjegyeztem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 19:58:22
  • Kara kán #49
    A bibliai özönvíz logikusan az utolsó jégkorszak utáni hirtelen felmelegedés korát írja le (i.e. kb. 10k), amikor megnőtt a csapadékmennyiség is, és az akkor partmenti, sekély fekvésű területeket elöntötte a víz. Nem tudom neked megmondani pontosan, de talán 70 m-t emelkedett az óceánok vízszintje, ami nagy szó. Az ember – mármint a szervezettebb társadalmak – a folyódelták vidékére koncentrálódtak akkoriban, mert ott volt sok erőforrás. 70 méteres vízszint-emelkedés mindent vitt.

    Van még egy olyan elmélet is, mely szerint az özönvíz azt a rövid kort (3 hónap - 1-2 év) írja le, amikor a Boszporusznál a Földközi-tenger vize áttörte a Fekete-tótól elválasztó földnyelvet, és a Niagaránál sokszorta nagyobb vízesés formájában öntötte el azt a tavat, és alakította ki a Fekete-tengert. Én, szívem szerint, erre szavaznék, mint olyan eseményre, amelyet a Biblia megörökít, ugyanis ez csak i.e. 5000 körül történt, tehát halovány emlékként fennmaradhatott az emberiség egy részének kollektív memóriájában, hogy aztán az írástudók lejegyezzék, és kiszínezzék.
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.26. 18:51:37
  • TokraFan #48
    Tobb ponton gond van az elmeleteddel. Egyrészt Noé történetének leginkabb problémás része az, hogy semmilyen szinten nem veszi figyelembe a vízi élővilágot. Egy árvíz/szökőár NEM ALKALMAS a bibliaban említett pusztítása, mert a Földi élővilág kb. 70%-át adó vízi létformákra semmiféle pusztító hatással nincsen! Tehat az egesz történet es a hozza kapcsolódó események légből kapottak, ertelmetlenek. Csak akkor lett volna hitelesebb es akkor töltötte volna be a szerepét a sztori, ha pl. özönvíz helyett a teljes bolygóra kiterjedő szárazságot vizionál, ahol az utolsó cspp víz is eltűnik pár évre, beleértve a felszín alatti területeket is. Bar meg ebben az esetben sem lenne teljes a kép, hiszen ma mar tudjuk, hogy bizonyos egyszerű életformák akar évezredeken keresztül is képesek túlélni extrém körülmények kozott is. De árvízzel ez az egesz a teljes marhaság kategória, megis a hívok 99%-kanak eszébe sem jut, hogy pl. egy kagylo rohadtul nem fog kíhalni egy ozonviztol, csak benyeli kérdés es gondolkodás nelkul a hülyeséget.
    A masik probléma, hogy a biblia részletesen tárgyalja a történetet, amiben konkrétan leírja, hogy elo állatok 1-1 példányát gyűjti be az ipse, tehat genetikai minták tárolásának lehetoseget ki lehet zárni.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.06.25. 15:07:25
  • Kara kán #47
    Kb. a bulvár szintet hozod. Galaktika folyóirat ilyenek.
    Csak egy pont: paleocivilizáció (így hívják).
    Voltak fejlettebb és fejletlenebb civilizációk, egymást váltogatva, de bizonyos határokon belül.
    Ipari civilizáció biztosan nem volt, mert annak nyoma lenne.
  • Szuna #46
    Nem vagyok vallásos és a bibliát sem olvastam, de ha tudományosabban akarjuk a dolgot megválaszolni, akkor valószínűbb, hogy Noé bárkája úgy lehetséges, mint a Titan A. E. című rajzfilmben, hogy Noé bárkája tulajdonképpen egy űrhajó volt és ott nem kifejlett élőlények voltak eltárolva, hanem az élőlényeknek a DNS-ét tárolták el rajta és a hajó rendelkezett egy fejlett klónozási illetve tenyésztési rendszerrel, amivel újra lehetett teremteni az életformákat. Miután a bolygót elárasztotta a víz és a szárazföld zöme víz alá került, nem volt lehetőség egy darabig az életformák visszatelepítésére, ezért megvárták azt az időt és miután a vízből előbukkant újra a szárazföld, utána elkezdődhetett az újratelepítési folyamat. Ezzel magyarázható lenne pár dolog, pl hogy miért nem találtak bárkát. Ez kicsit ancient alienesnek hangzik, de ez egy lehetséges megoldás lenne, mivel nem tudjuk se cáfolni se bizonyítani teljes mértékben az idegen civilizációk létét és azt sem, hogy mi valaha voltunk e olyan szinten, hogy kimerészkedhettünk e már a világűrbe és esetleg kolonizáltunk már pár bolygót.

    Többetek kiemelte, hogy azért nem fejlődtek az emberek, mert nem voltak olyan kiváltó okok, amik miatt fejlődhettek volna, de valóban így volt e, vagy pedig csak hiányosak az ismereteink?

    Vannak olyan elméletek, mely szerint a civilizáció a Földön már több ízben megjelent és fejlődött egy pontig, de mindig összeomlott és visszasüllyedt egy primitívebb szintre. Igazából a tudomány leginkább még csak saccolni tud, mivel bizonyító erővel csak az rendelkezne, akik egy időben több helyen már ott volt és tapasztalta a dolgokat, jelenleg csak tippelnek és a meglévő adatokat tudják elemezni, amiből az derül ki, hogy még mindig nem tudunk sokat a múltról.

    A vallás próbál magyarázatot találni a dolgokra, de a vallás általában csak kijelenti, hogy bizonyos dolgok és események már adottak voltak és pl a teremtést egy nem megfogható személyhez köti Istenhez. Igazából ha boncolgatni akarjuk a dolgot, akkor felmerülhet a tyúk és a tojás esete, mert ha valaki vagy valami létezett, akkor azt is kellett, hogy valami alkossa és végül ugyanoda térünk vissza, ahonnét elindultunk.

    Érdekelnek ezek a kérdések, remélhetőleg idővel többet fogunk tudni, de bizonyos kérdésekre nem kapunk választ.
  • TokraFan #45
    Nem tudok egzakt bizonyitekrol, egyelőre csak tudományos teóriák léteznek. Tehat nem tudja! De ha mutatsz hiteles forrást az állításod alátámasztására, az erdekelne....