55
-
#55
Sajnos ez nem így van. A legjobbak, a lovagi erények megtestesítői az elsők között halnak főleg napjainkban. A nemesi kiválóságokat pedig egyszerűen mára kiirtották, maradt a csőcselék, ami mindinkább csak züllik.
Özönvíz már nem jön, hanem az Armageddon. -
emberz #53 Nem éppen rövid a kollektív emlékezett, mert például az özönvíz sem mostanában volt. Az, hogy '48-ból te mire emlékszel, nem oszt nem szoroz. -
emberz #52 Egyszerre nem jelenhettek meg több helyen, hanem akkorra már szétvándoroltak. Vagyis a cikk végi félmillió év (mármint, hogy legalább akkorra már megjelent a modern ember) egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak. -
#51
Jogos az ellenvetésed, és helyt is adnék neki, mert a kollektív emlékezet valóban rövid, arra sem emlékszünk már rendesen, ami alig kb. 150 éve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején történt. -
Irasidus #50 Off.: Bármennyire logikus, de erre nincs bizonyíték, viszont sokkal logikusabb, hogy csupán valamelyik közeli folyó - számukra - nagy áradást írják le, minthogy valószínűtlenül hosszú időn keresztül - 9-10 ezer éves szájhagyomány fennmaradjon, főleg, hogy ezek a népcsoportok még nem létezek. A kutatók-e mellet vannak. Utoljára az ókori görögök kérkedtek azzal, hogy háromszázezer éves történelmi jegyzeteik vannak. Persze... De nem szeretnék beleszólni az alattam lévő érdekfeszítő (ásít) hitvitába, csak úgy mellékesen megjegyeztem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.26. 19:58:22 -
#49
A bibliai özönvíz logikusan az utolsó jégkorszak utáni hirtelen felmelegedés korát írja le (i.e. kb. 10k), amikor megnőtt a csapadékmennyiség is, és az akkor partmenti, sekély fekvésű területeket elöntötte a víz. Nem tudom neked megmondani pontosan, de talán 70 m-t emelkedett az óceánok vízszintje, ami nagy szó. Az ember – mármint a szervezettebb társadalmak – a folyódelták vidékére koncentrálódtak akkoriban, mert ott volt sok erőforrás. 70 méteres vízszint-emelkedés mindent vitt.
Van még egy olyan elmélet is, mely szerint az özönvíz azt a rövid kort (3 hónap - 1-2 év) írja le, amikor a Boszporusznál a Földközi-tenger vize áttörte a Fekete-tótól elválasztó földnyelvet, és a Niagaránál sokszorta nagyobb vízesés formájában öntötte el azt a tavat, és alakította ki a Fekete-tengert. Én, szívem szerint, erre szavaznék, mint olyan eseményre, amelyet a Biblia megörökít, ugyanis ez csak i.e. 5000 körül történt, tehát halovány emlékként fennmaradhatott az emberiség egy részének kollektív memóriájában, hogy aztán az írástudók lejegyezzék, és kiszínezzék.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.26. 18:51:37 -
TokraFan #48 Tobb ponton gond van az elmeleteddel. Egyrészt Noé történetének leginkabb problémás része az, hogy semmilyen szinten nem veszi figyelembe a vízi élővilágot. Egy árvíz/szökőár NEM ALKALMAS a bibliaban említett pusztítása, mert a Földi élővilág kb. 70%-át adó vízi létformákra semmiféle pusztító hatással nincsen! Tehat az egesz történet es a hozza kapcsolódó események légből kapottak, ertelmetlenek. Csak akkor lett volna hitelesebb es akkor töltötte volna be a szerepét a sztori, ha pl. özönvíz helyett a teljes bolygóra kiterjedő szárazságot vizionál, ahol az utolsó cspp víz is eltűnik pár évre, beleértve a felszín alatti területeket is. Bar meg ebben az esetben sem lenne teljes a kép, hiszen ma mar tudjuk, hogy bizonyos egyszerű életformák akar évezredeken keresztül is képesek túlélni extrém körülmények kozott is. De árvízzel ez az egesz a teljes marhaság kategória, megis a hívok 99%-kanak eszébe sem jut, hogy pl. egy kagylo rohadtul nem fog kíhalni egy ozonviztol, csak benyeli kérdés es gondolkodás nelkul a hülyeséget.
A masik probléma, hogy a biblia részletesen tárgyalja a történetet, amiben konkrétan leírja, hogy elo állatok 1-1 példányát gyűjti be az ipse, tehat genetikai minták tárolásának lehetoseget ki lehet zárni.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.06.25. 15:07:25 -
#47
Kb. a bulvár szintet hozod. Galaktika folyóirat ilyenek.
Csak egy pont: paleocivilizáció (így hívják).
Voltak fejlettebb és fejletlenebb civilizációk, egymást váltogatva, de bizonyos határokon belül.
Ipari civilizáció biztosan nem volt, mert annak nyoma lenne. -
#46
Nem vagyok vallásos és a bibliát sem olvastam, de ha tudományosabban akarjuk a dolgot megválaszolni, akkor valószínűbb, hogy Noé bárkája úgy lehetséges, mint a Titan A. E. című rajzfilmben, hogy Noé bárkája tulajdonképpen egy űrhajó volt és ott nem kifejlett élőlények voltak eltárolva, hanem az élőlényeknek a DNS-ét tárolták el rajta és a hajó rendelkezett egy fejlett klónozási illetve tenyésztési rendszerrel, amivel újra lehetett teremteni az életformákat. Miután a bolygót elárasztotta a víz és a szárazföld zöme víz alá került, nem volt lehetőség egy darabig az életformák visszatelepítésére, ezért megvárták azt az időt és miután a vízből előbukkant újra a szárazföld, utána elkezdődhetett az újratelepítési folyamat. Ezzel magyarázható lenne pár dolog, pl hogy miért nem találtak bárkát. Ez kicsit ancient alienesnek hangzik, de ez egy lehetséges megoldás lenne, mivel nem tudjuk se cáfolni se bizonyítani teljes mértékben az idegen civilizációk létét és azt sem, hogy mi valaha voltunk e olyan szinten, hogy kimerészkedhettünk e már a világűrbe és esetleg kolonizáltunk már pár bolygót.
Többetek kiemelte, hogy azért nem fejlődtek az emberek, mert nem voltak olyan kiváltó okok, amik miatt fejlődhettek volna, de valóban így volt e, vagy pedig csak hiányosak az ismereteink?
Vannak olyan elméletek, mely szerint a civilizáció a Földön már több ízben megjelent és fejlődött egy pontig, de mindig összeomlott és visszasüllyedt egy primitívebb szintre. Igazából a tudomány leginkább még csak saccolni tud, mivel bizonyító erővel csak az rendelkezne, akik egy időben több helyen már ott volt és tapasztalta a dolgokat, jelenleg csak tippelnek és a meglévő adatokat tudják elemezni, amiből az derül ki, hogy még mindig nem tudunk sokat a múltról.
A vallás próbál magyarázatot találni a dolgokra, de a vallás általában csak kijelenti, hogy bizonyos dolgok és események már adottak voltak és pl a teremtést egy nem megfogható személyhez köti Istenhez. Igazából ha boncolgatni akarjuk a dolgot, akkor felmerülhet a tyúk és a tojás esete, mert ha valaki vagy valami létezett, akkor azt is kellett, hogy valami alkossa és végül ugyanoda térünk vissza, ahonnét elindultunk.
Érdekelnek ezek a kérdések, remélhetőleg idővel többet fogunk tudni, de bizonyos kérdésekre nem kapunk választ. -
TokraFan #45 Nem tudok egzakt bizonyitekrol, egyelőre csak tudományos teóriák léteznek. Tehat nem tudja! De ha mutatsz hiteles forrást az állításod alátámasztására, az erdekelne.... -
ostoros #44 Nem tudja. A tudomány semmit nem "tud", amit nem tud bizonyítani. -
mizar1 #43 "A lélek mibenlétéről pedig egészen eltérő vélemények léteznek, melyek közös jellemzője, hogy mindenki csak találgat...Beleérte vallásokat és jelenleg még a tudományt is." - A tudomány nem találgatja. Tudja, hogy az agy működésének következménye. -
ostoros #42 Liberalizmus a 16. században nem létezett. -
#41
Egyébként Noé ugyanazt tette, amit ma tesz Stephen Hawking: figyelmeztetett a katasztrófákra. Itt van a szomszéd topikban. -
#40
Ki kell ábrándítsalak, nem vagyok nagy hívő. Ha komolyan beszélek, akkor talán a buddhizmus állna hozzám a legközelebb, életszemléletileg és -vitelileg, de a kereszténységet egy nagyon értékes eszmerendszernek, hitvilágnak tartom, a maga korlátaival, természetesen.
Igazából, veled az a hiba, hogy ha teszem azt én lennék a munkatársad, vagy valami ilyesmi, állandóan kritizálnál, nem látnád meg a pozitívumait, és így nehéz lenne együttműködni. Én mindenben próbálom megtalálni a jót, bár az iszlámhoz inkább negatívan, és a zsidó valláshoz kritikusan viszonyulok (sok kárt tettek a kiválasztottság eszméjének bevezetésével és nyomatásával, ami vissza is ütött rájuk sokszor). Az ateizmussal kapcsolatban, ha szigorúan vett tudományról van szó, ott én is ateista vagyok, nem próbálom ráerőltetni pl. a teremtéselméletet a biológiára. Akkor el is jutottunk Noéhoz és az özönvízhez: ez egy allegorikus történet, tudod, mint a versek, az eposzok (Gilgames eposza megvan? azon is röhögsz?). Ezek az akkori ember (tanult emberek) felfogását tükrözik. A törvényekkel (pl. Mózes törvényei, Bírák könyve) már más a helyzet, erkölcsi parancsolatokat tartalmaznak, azok többsége ma is megállja a helyét, Btk. tétel.
Ne légy ilyen betokosodott merev, nem jó az! -
TokraFan #39 Olvastam a Bibliát ;-) Éppen erre alapozom a véleményemet. Nehéz lenne úgy véleményezni, hogy nem olvastam. Csak mivel az átlag hívő a tizedik oldal után már képetelen összevetni a később olvasottakat a korábbiakkal, képtelen lesz annak felismerésére is, hogy milyen szinten van tele ez az iromány ellentmondások sokaságával (meg nyilván minden más vallásé is)! Egészen más módon olvassa a Bibliát egy tudományos szemléletű ember és egy hívő, mert ez utóbbi számára ez a szent könyv, ami már előre predesztinálja számára, hogy minden igaz ami abban olvasható, hiszen Istentől származik. Tehát nem olvassa azt kritikusan, elgondolkodva, hanem egyfajta csodálattal teli érzelemviharban, amibe tudat alatt is bele akarja látni a saját igazát, és mindent amit olvas, önigazolásra is használja. Nem csoda, hogy alapvető ellentmondásokra nem figyelnek fel. Nyugodtan fussad csak át a Noé-s fejezetet, szó nincs benne a vizi élővilágról, de az egész mese ezer sebből vérzik, pl. hogyan táplálta a kimentett szárazföldi fajokat hónapokon át, amikor azok közül sok egymást ette azelőtt, tehát gabonával aligha éltek volna túl (de a gabona sem tartott volna ki eddig, nem beszélve arról, hogy városnyi méretű hajó kellett volna a tároláshoz).
Mielőtt azzal jönnél, hogy ez csak egy anekdota és nem kell komolyan venni, nos, ez is a Biblia része, ráadásul egy jelentős fejezet épül a történet köré, amit mai napig olyannyira komolyan vesz néhány ember, hogy keresni kezdték a bárkát (állítólag meg is találták, ami persze hülyeség). Tehát mindig akkor jön elő a "nem kell mindent elhinni amit a Biblia ír", amikor nincs már értelmes ellenérv, amikor recseg a talapzat. Ráadásul ha ezeket az ellentmondásos részeket nem kell komolyan venni, akkor a többit miért kéne? Innentől ugyanis az egész nem hiteles.
Ezt a zsidózást meg sokadszorra veszed elő, szokásos értelmetlen beszűkült látókör. Nemhogy zsidó nem vagyok, de minden vallást messzire elkerülök, de ezt is már leírtam, csak neked hiába, mert a te beszűkült és kimosott agyadban mindenki, aki érveket fogalmaz meg a valláűsoddal szemben, az automatikusan zsidó. És te tartod magad, ezzel a gondolkodásmóddal a "szeretet egyhéz hű hívánek". Valójában meg tele vagy gyűlöletttel! ;-) Még ezt az apró ellentmondást sem vagy képes felismerni...Parádés! -
#38
Felesleges az ilyen tokrafanoknak bármit is kifejteni.
Ő olvasott néhány elnagyolt dolgot a vallásról, de főleg a kereszténységről, de főleg a katolicizmusról az indexen, meg ilyeneken, meg a szűk baráti körében hallott pár poént, aztán kifújt!
Soha semmi alaposabb könyvet, vagy ne adj isten, magát a Bibliát el nem olvasta, legfeljebb kivonatokat adtak a szájába.
Megjegyzem amúgy, hogy a kereszténységet, de különösen a katolicizmust érő támadások legtöbbször zsidó alapkultúrájú emberektől jönnek, akik érdekes módon a zsidó vallást nem támadják. Furcsa, mi?
Amúgy, természetesen a zsidó vallásnak sem ismerik semmilyen előírását, vagy csak úgy elnagyoltan, mert ha ismernék, rájönnének, hogy a zsidó, a muszlim és a keresztény vallás közül épp a keresztény a legmodernebb, a leginkább tudománybarátibb, már csak amiatt is, hogy rengeteg irányzata van, sokkal több, mint a másik kettőnek. (Ami egyébként azt mutatja, hogy toleránsabb, az eretnekséget nem irtotta ki olyan hatékonysággal, mint a másik kettő. Ugyanis a másik kettőnél is volt Inkvizíció, sőt, annál durvább is volt és ma is van.) Mennyi furcsaság... -
Sequoyah #37 Azon mondjuk sokaig vitatkozhatunk, hogy a tyuk volt elobb, vagy a tojas. Nem is feltetlenul eldontheto szerintem, hogy barmelyik is elofeltetele a masiknak. Nekem gyanus, hogy egyutt fontosak, hogy pont akkor tortentek ezek a technikai felfedezesek, amikor a tarsadalmi taptalaj eppen alkalmas volt a kiaknazasukra.
Olajat es szenet talaltak mar regebben is, de nem mentek vele sokra. A tarsadalom is volt mar alkalmas korabban is az innovaciora, de a kornyezeti eroforrasok nem voltak alkalmasak. Vagy pl Kinaban megvolt minden, de nem volt cel, nem volt versenges ami hajtotta volna oket. -
#36
Persze, ez összetett de például az olaj vagy a szén felhasználása nélkül nem lenne áram, internet és valószínűleg liberalizmus sem.
-
Sequoyah #35 Ezzel szemben a mai modern civilizacio nem egy konkret technologianak, anyagnak vagy eroforrasnak koszonheto, hanem annak az elegynek, ami jellemezte a 16. szazadi europat. A hatalmas versenges a relative kis europai nemzetek kozott, a liberalizmus elterjedese amit az egyen szabadsaga, es szabad vallalkozasa jellemzett, valamint a frissen felfedezett oriasi foldterulet, mint konkret elerheto cel amiert kuzdhetnek.
Egy-egy uj technologia megdobhatja egy-egy korszag GDP-jet, mint pl ahogy ma az informacios forradalom zajlik epp, de ez messze nem olyan gyokeres valtozas mar, mint a fenti. -
#34
A hivatalos álláspont szerint ugrásszerű civilizációs "fejlődés" akkor (az után) következik be, amikor elterjed egy új energiaforrás vagy egy "anyag", illetve annak egy praktikus használati módja.
Ez érthető is, hiszen emiatt könyebbség keletkezik, az életmód megváltozik, még inkább "jut idő" másra és a több felhasznált energia hatására nagyobb lesz az elérhető világ, vagyis újabb területek (szó szerint és átvitt értelemben), nyersanyagok, eszközök, találmányok sora jön létre.
Például a kőkor, bronzkor, vaskor elnevezés nem csak az adott anyaghasználatot és a tárgyi fejlettséget jellemzi, hanem abszolút eltérő világnézetet, habitust, morált - ami az előbbiből következett.
-
Sequoyah #33 Ugyanazert, amiert utana tobb ezer evig (Egyiptomi okor -> 15. szazad) kvazi kozepkori szinten elt az emberiseg, ugrasszeru fejlodes nelkul, aztan bumm, ipari forradalom.
Vannak bizonyos katalizator-jellegu korulmenyek, amik ritkan allnak rendelkezesre. Ezek lehetnek megfelelo esemenyek es korulmenyek szerencses egyuttalasa, de lehet egy fordulopont is egy hosszu es lassu folyamatban.
Peldaul az ember kommunikacioja hosszu, lassu fejlodesen ment keresztul. De volt benne egy pont, amikor mar elegsegesse valt a tudas atadasahoz, majd es akkumlaciojahoz. Onnantol, hogy a tudas elkezd halmozodni, sot a kommunikacio fejlettsegere is visszahat ez, beindul egy exponencialis fejlodes, mindenfele elojel nelkul.
Vagy lehet ez egy kornyezeti, eghajlatoi valtozas is. Az emberiseg evezredekig elvolt, jol megelt gyujtogetesbol, mindenfele fejlodes nelkul, de aztan egy eghajlatvaltozas miatt el kellett kezdeniuk gondolkozni, eszkozt kezelni, gazdalkodni.
Szoval lehetseges magyarazatoknak nem vagyunk hijjan, de hogy konkretan hogyan is zajlott, azt nem tudom hogy tudjuk-e mar. -
Sequoyah #32 Mivel a modern ember megjelenese nem egy esemeny, hanem egy folyamat, ezert a "megjelenes" ideje nagyban fugg attol, hogy hogyan is definialjuk a modern embert.
Ettol persze a cikk es maga a kutatas az valid es fontos, de az ertelmezesehez fontos lehet a fenti informacio. -
#31
Nehogy azt hidd, hogy én készpénznek veszem, ami a Bibliában le van írva, vagy amit bármely egyház állít.
De ezt neked úgy is hiába írom, mert nem értesz úgysem semmit. -
ostoros #30 Pfff. Kifejtettem bővebben, de elvitte az ötperces limit. Mindegy. -
ostoros #29 Tévedés. -
TokraFan #28 A katolikus egyház azt is tanítja, hogy Áditól meg Évitől származunk (ami tényszerűen hülyeség), meg mesél Noéról is egy teljesen értelmetlen hülyeséget, hiszen eleve kihagyja a történetből a vízi élővilágot, ami köszöni szépen, de kiválóan elvan egy világméretű áradásban is, mellesleg csak a Földi élet 70%-át adja, tehát parádés baromságok gyűjteményét imádod.
A lélek mibenlétéről pedig egészen eltérő vélemények léteznek, melyek közös jellemzője, hogy mindenki csak találgat...Beleérte vallásokat és jelenleg még a tudományt is. Ugyanakkor ez utóbbi nem is állít semmit tényként, ellentétben a szintén csak képzelgésekkel operáló egyházakkal! Azt meg végképp honnan tudod, hogy az állatoknak nincsen lelke? Számos tény mutatja, hogy emocionális képességekkel rendelkeznek, ami a "lélek" működésének egy szelete. De ezt neked úgyis hiába mondom...nem értesz belőle semmit.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.06.22. 13:57:47 -
#27
Bolcsó D
-
#26
Na, látod ez az, hogy ha az állatoknak lenne lelkük, akkor náluk is lenne bűn és az erény, illetve büntetés (10 parancsolat) és jutalom, de nincs, mert az állat nyugodtan ölhet, anélkül, hogy emiatt a pokolra kerülne. Legfeljebb az ember leöli őt is (bizonyos feltételek teljesülése esetén), de emiatt az ember sem kerül pokolra.
Szóval, nem is értem, hogy pár jelenkori pápa miért okoskodik annyit ezen.
Ja, és el ne felejtsem:
A robotokra is egy ideig ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a kedvenc állatokra. De ez már inkább Bolcsó Daninak szól: http://index.hu/tech/2017/06/21/mesterseges_intelligencia_vallas_keresztenyseg_tudatfeltoltes_szingularitas/
:-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.06.22. 10:37:10 -
#25
Aquinói Szent Tamás és Assisi Szent Ferenc középkori keresztény misztikusok szerint az állatoknak is van lelkük, pontosabban szellemük - ugyanis a pneuma és pszihé nem azonos. Sajnos a legtöbb Biblia-fordítás (ahogy a Károli is) összekeveri a kettőt a Vienne-i zsinat óta - így sokan nincsenek tisztában a szellem és lélek különbözőségével, jelentésével.
A klasszikus kereszténység és a Biblia szerint bár minden Isten részeként teremtetett, így mindent átjár a Szent Szellem (de nem egyforma mértékben), az ember és az angyalok kaptak szabad akaratot, ami után elítélhetőek.
A többi élőlény egyszerűen meghal és így megsemmisül.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.06.21. 20:50:33 -
#24
A legegyszerűbb, ha az ember elfogadja a római katolikus egyház klasszikus (nem az újabban habozó) értelmezését, és a lelket teszi meg alapnak. A lélek a lényeg, és az állatoknak – bár lehetnek aranyosak, okosak is, meg minden, de – nincs lelkük. -
Mohan #23 A tudatosságnak is van több lépcsőfoka, hol húznád meg a határt?
Az éntudatnál? Majmok és delfinek között is akad jónéhány, mely felismeri a tükörképét.
Tanulási képesség? Semmi sem idomítható, ha nincs meg ez neki, és ezzel az emlősök közül is kiléptünk!
Nagyjából semmivel se vagyunk tudatosabbak, mint negyedmillió éve élt őseink, max többet tudunk. -
TokraFan #22 A példád ferdítés. Az ősember -vagy előember- még alig rendelkezett öntudattal, csak az állatoknál már valamivel intelligensebb ösztönlény volt. Képessége kimerült a túlélésért folytatott "harc" egy kicsit már tudatosabb módjában, de a túlélés és fajfenntartás képességével az állatvilág kvázi minden tagja rendelkezik. Különbség csak annyi volt, hogy az ősember valamivel tudatosabb feladatok elvégzésére már képes volt (bár nem feltétlen nevezhetjük a gyűjtögetést sokkal tudatosabbnak, mert az állatvilágban is találunk példát erre bőven).
Ezzel szemben a mai ember fejlettségi szintjéhez képest az ős/előember egyértelműen primitívnek számít, mert SEMMIBEN nem volt jobb, fejletlenségénél fogva nem is lehetett jobb semmiben! Tehát összehasonlítva a mai emberrel, egyértelműen primitív volt.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.06.21. 12:59:42 -
#21
Téged honnan szalajtottak? -
ostoros #20 Ostobaság. A primitív mint minőségi fogalom, azt sugallja, hogy valamiben jobb egyik, mint a másik. Akkor a kérdés már csak az, hogy milyen kritérium szerint?
Példa:
Van olyan izomtípus, ami gyorsabban húzódik össze, de hamar kifárad. Van, amelyik lassan, de kitartó. És van még egyéb típus is, egész más tulajdonságokkal.
Melyik a primitív? A válasz az, hogy semelyik, mindegyik másban jó.
Ja, és ráadásul ezeket, hogy egyik jobb, mint a másik, vagy rosszabb, még csak le sem tudjuk mérni a leletek alapján. Nincs információnk ilyen kijelentések MEGALAPOZOTT megtételére.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.06.21. 10:58:26 -
TokraFan #19 Kán barát az SG helyi szittyája, ennek megfelelő minden megnyilvánulása... -
TokraFan #18 Ősi, és egyben primitív... -
#17
Nem ismerték az írást, ezért a megszerzett ismeretek nem terjedtek és nem őrzödtek meg. N+1 ok van a kezdeti lassú fejlődésre. Mások nagyjából leírták, amit én akartam. Az idő nagy részét a túlélés és nem a fejlődés vitte el...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.20. 22:57:42 -
ostoros #16 A primitív szó használatát kifogásolnám a cikkben. Nem primitív, hanem ősi. Sokkal helytállóbb megnevezés. -
Irasidus #15 Az evolúciónak a sebessége változó, van gyors és lassú is, amit az evolúciós tényezők befolyásolnak. Például a mezőgazdasági forradalom elindította az embert a mai útjára. Nexus megmagyarázza a saját kérdését, és utána újra felteszi, figyelmenkívűl hagyva a saját, és a többiek válaszát - persze, mert a szentem szinte mindig trollkodik, de ettől függetlenül érdemesnek tartottam válaszolni rá. Ellenben te nem igazán figyeltél a kérdésére, és valami egészen elképesztő ideológiai választ adsz egy természettudományos folyamatra. Ilyet még Nexus sem tett...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.06.20. 20:09:49