Balázs Richárd
Új életformát találtak a nyálban
Először fedeztek fel egy baktériumokon élősködő baktériumot, ami teljes mértékben függ a megtámadott organizmustól. A parazita és a gazdafaj az emberi nyálban lakozik.
A parányi sejtek évtizedeken át képesek voltak észrevétlenül maradni, pedig több betegség kialakulásában is szerepet játszanak, ilyen az ínybetegség, a cisztás fibrózis, valamint az antibiotikum-rezisztencia.
Csupán egyetlen másik baktériumtörzs ismert, ami képes baktériumot megfertőzni, a Bdellovibrio, ami azonban szabadon élő sejt, nem függ mástól. Az újonnan felfedezett organizmusnak nagyon kevés génje van és teljes függőségben él a gazdafajjal. A parazita veszélyesebbé teszi a gazda-baktériumot az emberre nézve. Eddigi észrevétlenségét annak köszönhette, hogy nehéz laboratóriumi körülmények között kitenyészteni.
"Egészen parányi baktérium, ami más baktériumok felszínén él" - magyarázta Jeff McLean, a Washington Egyetem fogorvosi karának kutatója, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság éves ülésén.
A felfedezést tevő McLean munkatársaival egyszerűen csak baktérium törzsek után kutatott az emberi nyálban. Az összes faj DNS-ének elemzéséből került elő végül egy rejtélyes genetikai anyagtöredék, egy RNS. A további elemzésekből kiderült, hogy már mások is észlelték, arra azonban még senki nem tudott választ adni, milyen organizmusból származik.
McLean csapata kitartó munkával megállapította, hogy az RNS egy baktériumon élő organizmushoz tartozik. Gazdaként az Actinomyces odontolyticus baktériumot azonosították, melyeket mikroszkóp alatt megvizsgálva kiderült, hogy sok, jóval kisebb baktérium borítja, amik a külső membránon megkapaszkodva tápanyagot szívnak el. "Idővel megtámadják és elpusztítják a gazdabaktériumot" - mondta McLean. A fertőzési folyamat vége felé lyukak alakulnak ki a sejthártyán, és tartalmuk kizúdul. "Megpróbáljuk megfejteni, mi zajlik le"
Támadásban a mikrobák
A parazita baktérium minden eddig ismert fajtól különbözik. Mindössze 700 génje van, és ez az első baktérium törzs, ami képtelen saját aminosavakat termelni, ehelyett a gazdatesttől függ. Összehasonlításként az A. odontolyticus 2200 génnel rendelkezik. Mindez egyben meg is magyarázza, miért nem láttuk korábban ezt a fajt, laboratóriumban ugyanis csak a gazdával együtt tenyészthetők. McLean feltevése szerint az A. odontolyticus nem az egyetlen gazdája a parazitának, illetve nem ez az egyetlen mindeddig észrevétlenül maradt parazita. "Ez a mikroba egyértelműen a jéghegy csúcsa" - fejezte ki egyetértését Roland Hatzenpichler, a Caltech tudósa.
Ugyancsak nagy a valószínűsége, hogy ezek a fajok fontos szerepet játszanak a betegségekben. McLean az új baktérium DNS-ének magas koncentrációira bukkant ínybetegséggel vagy cisztás fibrózissal küzdőknél.
Az Actinomyces baktériumról tudják, hogy szerepe van az ínybetegség kialakulásában, ezt azonban a fehérvérsejtek rendszerint kordában tartják, McLean vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy a parazitával fertőzött baktériumok elkerülik ezt a védvonalat, sőt ellenállóvá teszi a streptomycin antibiotikumra, ami ugyancsak fontos adalék lehet a jelenlegi antibiotikum-rezisztencia válságban.
A parányi sejtek évtizedeken át képesek voltak észrevétlenül maradni, pedig több betegség kialakulásában is szerepet játszanak, ilyen az ínybetegség, a cisztás fibrózis, valamint az antibiotikum-rezisztencia.
Csupán egyetlen másik baktériumtörzs ismert, ami képes baktériumot megfertőzni, a Bdellovibrio, ami azonban szabadon élő sejt, nem függ mástól. Az újonnan felfedezett organizmusnak nagyon kevés génje van és teljes függőségben él a gazdafajjal. A parazita veszélyesebbé teszi a gazda-baktériumot az emberre nézve. Eddigi észrevétlenségét annak köszönhette, hogy nehéz laboratóriumi körülmények között kitenyészteni.
"Egészen parányi baktérium, ami más baktériumok felszínén él" - magyarázta Jeff McLean, a Washington Egyetem fogorvosi karának kutatója, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság éves ülésén.
A felfedezést tevő McLean munkatársaival egyszerűen csak baktérium törzsek után kutatott az emberi nyálban. Az összes faj DNS-ének elemzéséből került elő végül egy rejtélyes genetikai anyagtöredék, egy RNS. A további elemzésekből kiderült, hogy már mások is észlelték, arra azonban még senki nem tudott választ adni, milyen organizmusból származik.
McLean csapata kitartó munkával megállapította, hogy az RNS egy baktériumon élő organizmushoz tartozik. Gazdaként az Actinomyces odontolyticus baktériumot azonosították, melyeket mikroszkóp alatt megvizsgálva kiderült, hogy sok, jóval kisebb baktérium borítja, amik a külső membránon megkapaszkodva tápanyagot szívnak el. "Idővel megtámadják és elpusztítják a gazdabaktériumot" - mondta McLean. A fertőzési folyamat vége felé lyukak alakulnak ki a sejthártyán, és tartalmuk kizúdul. "Megpróbáljuk megfejteni, mi zajlik le"
Támadásban a mikrobák
A parazita baktérium minden eddig ismert fajtól különbözik. Mindössze 700 génje van, és ez az első baktérium törzs, ami képtelen saját aminosavakat termelni, ehelyett a gazdatesttől függ. Összehasonlításként az A. odontolyticus 2200 génnel rendelkezik. Mindez egyben meg is magyarázza, miért nem láttuk korábban ezt a fajt, laboratóriumban ugyanis csak a gazdával együtt tenyészthetők. McLean feltevése szerint az A. odontolyticus nem az egyetlen gazdája a parazitának, illetve nem ez az egyetlen mindeddig észrevétlenül maradt parazita. "Ez a mikroba egyértelműen a jéghegy csúcsa" - fejezte ki egyetértését Roland Hatzenpichler, a Caltech tudósa.
Ugyancsak nagy a valószínűsége, hogy ezek a fajok fontos szerepet játszanak a betegségekben. McLean az új baktérium DNS-ének magas koncentrációira bukkant ínybetegséggel vagy cisztás fibrózissal küzdőknél.
Az Actinomyces baktériumról tudják, hogy szerepe van az ínybetegség kialakulásában, ezt azonban a fehérvérsejtek rendszerint kordában tartják, McLean vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy a parazitával fertőzött baktériumok elkerülik ezt a védvonalat, sőt ellenállóvá teszi a streptomycin antibiotikumra, ami ugyancsak fontos adalék lehet a jelenlegi antibiotikum-rezisztencia válságban.