Balázs Richárd
Életképes ökoszisztémát találtak az Antarktisz jege alatt
A nyugat-antarktiszi jégtakaró alatt 800 méter mélyen meghúzódó Whillans-tó vízmintáinak elemzése sokszínű és egzotikus mikrobiális ökoszisztémát tárt a tudósok elé.
Ez az első egyértelmű bizonyíték az Antarktisz jege alatt működő ökorendszerekre, ami több mint egy évtizednyi találgatásra tett pontot. A felfedezésből kiderülhet, hogyan képes az élet a legszélsőségesebb körülményekhez is alkalmazkodni, legyen az a Földön, vagy bárhol a Naprendszerben. "Félmérföldnyi jégpáncél alatt a bioszféránk egy felfedezetlen része rejtőzik. A WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) betekintést adott annak a mikrobiális életnek a természetébe, ami a több mint 5 millió négyzetmérföldes jégtakaró alatt létezhet" - nyilatkozott a Nature magazinban megjelent tanulmány szerzője, Brent C. Christner, a Louisiana Állami Egyetem kutatója.
Mivel ismereteink szerint több mint 400 tó, számos folyó és áramlat létezik a jégréteg alatt, gyakoriak lehetnek a Whillans-tóéhoz hasonló ökoszisztémák, ezáltal hatással lehetnek a kontinenst körülölelő, biológiailag aktív Déli-óceán kémiai és biológiai összetételére.
A WISSARD csapat a Whillans érintetlen vizéből és üledékéből gyűjtötte be a mintákat tiszta, melegvizes fúrási technológia alkalmazásával. Christner szerint ez létfontosságú volt, mivel a tó maga évezredek óta teljesen el van szigetelve a légkörtől. A szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni az idegen anyagok bejutását a mintákba, vagyis a felfedezést nem árnyékolják be olyan problémák, mint amik a Vosztok-tó 1999-ben kinyert mintáinál felmerültek.
A Whillans-tó egy nagyobb szubglaciális rendszer része, ami azt jelenti, hogy gyakoriak lehetnek a jég alatti mikrobiális közösségek. A tó három nagy vízgyűjtőből álló hálózat tagja, melyek a víz eljutását szabályozzák egy jég alatti tölcsértorkolatba, ahol az édes és a sós víz keveredik. A WISSARD mintáiban 130.000 sejtet találtak milliméterenként, ami a mély óceánok sűrűségéhez hasonló. A DNS szekvenálás összesen 3.931 baktérium faj jeleit azonosította, többségük ismert mikrobákkal rokonítható, melyek ásványok lebontásából szerzik energiájukat.
A genetikai elemzések szerint a tóban élő mikrobák többsége ammóniát oxidál, ami az ősi szerves anyagokból álló üledékből származhat, ami még a jégtakaró kialakulása előtt halmozódhatott fel. Bár az elemzések csak egysejtű baktériumokat mutattak ki a mintákban, az eddig alkalmazott DNS tesztek ennél többre nem is lennének alkalmasak, így nem zárhatók ki az összetettebb életformák sem – igaz a tápanyagok szűkössége erősen megkérdőjelezi.
Ez az első egyértelmű bizonyíték az Antarktisz jege alatt működő ökorendszerekre, ami több mint egy évtizednyi találgatásra tett pontot. A felfedezésből kiderülhet, hogyan képes az élet a legszélsőségesebb körülményekhez is alkalmazkodni, legyen az a Földön, vagy bárhol a Naprendszerben. "Félmérföldnyi jégpáncél alatt a bioszféránk egy felfedezetlen része rejtőzik. A WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) betekintést adott annak a mikrobiális életnek a természetébe, ami a több mint 5 millió négyzetmérföldes jégtakaró alatt létezhet" - nyilatkozott a Nature magazinban megjelent tanulmány szerzője, Brent C. Christner, a Louisiana Állami Egyetem kutatója.
Mivel ismereteink szerint több mint 400 tó, számos folyó és áramlat létezik a jégréteg alatt, gyakoriak lehetnek a Whillans-tóéhoz hasonló ökoszisztémák, ezáltal hatással lehetnek a kontinenst körülölelő, biológiailag aktív Déli-óceán kémiai és biológiai összetételére.
A WISSARD csapat a Whillans érintetlen vizéből és üledékéből gyűjtötte be a mintákat tiszta, melegvizes fúrási technológia alkalmazásával. Christner szerint ez létfontosságú volt, mivel a tó maga évezredek óta teljesen el van szigetelve a légkörtől. A szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni az idegen anyagok bejutását a mintákba, vagyis a felfedezést nem árnyékolják be olyan problémák, mint amik a Vosztok-tó 1999-ben kinyert mintáinál felmerültek.
A Whillans-tó egy nagyobb szubglaciális rendszer része, ami azt jelenti, hogy gyakoriak lehetnek a jég alatti mikrobiális közösségek. A tó három nagy vízgyűjtőből álló hálózat tagja, melyek a víz eljutását szabályozzák egy jég alatti tölcsértorkolatba, ahol az édes és a sós víz keveredik. A WISSARD mintáiban 130.000 sejtet találtak milliméterenként, ami a mély óceánok sűrűségéhez hasonló. A DNS szekvenálás összesen 3.931 baktérium faj jeleit azonosította, többségük ismert mikrobákkal rokonítható, melyek ásványok lebontásából szerzik energiájukat.
A genetikai elemzések szerint a tóban élő mikrobák többsége ammóniát oxidál, ami az ősi szerves anyagokból álló üledékből származhat, ami még a jégtakaró kialakulása előtt halmozódhatott fel. Bár az elemzések csak egysejtű baktériumokat mutattak ki a mintákban, az eddig alkalmazott DNS tesztek ennél többre nem is lennének alkalmasak, így nem zárhatók ki az összetettebb életformák sem – igaz a tápanyagok szűkössége erősen megkérdőjelezi.