Balázs Richárd
DNS-ért gyilkol a kolera baktériuma
Egy svájci laboratórium leleplezte a kolera baktériumának gyilkoló mechanizmusát, amivel legyőzi a környező baktériumokkal, ellopva DNS-üket.
Ez a molekuláris eszköz egy rugós lándzsához hasonlítható, "VI. típusú szekréciós rendszernek" (T6SS) nevezik és számos baktériumtípusnál ismert. Amikor a Vibrio cholerae baktérium megközelít egy másik baktériumot, a lándzsa kilökődik és lyukat ütve végzetes sérülést okoz, amin keresztül a ragadozó magához húzhatja áldozatának genetikai anyagát.
Ezt a gyilkos, ragadozó magatartást a baktérium környezete váltja ki. A V. cholerae baktérium természetes élőhelye a víz, például a tengerek, melyekben parányi planktonokat támad meg, vázuk fő összetevőjéből, a kitinből, egy poliszacharidból táplálkozva. A kitin közelsége agresszív túlélési magatartást vált ki a kolera baktériumából, megtámadva a környező baktériumokat, még akkor is, ha fajtársakról van szó.
Egy kitin felülethez csatlakozott V. cholerae baktérium
Blokesch, a svájci EPFL (Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne) kutatója elhatározta, kideríti, hogyan használja fel a V. cholerae ezt a viselkedést a túlélés érdekében. Laboratóriumában a baktérium különböző törzseit tesztelték a világ különböző tájairól. Legtöbbjük hozzájárult a 7. kolera járványhoz, ami Indonéziából indult az 1960-as években, majd gyorsan terjedni kezdett Ázsiában, Európában és Latin Amerikában. Mind a mai napig aktív.
A kutatók kitin felületeken tenyésztették a baktériumokat, szimulálva természetes élőhelyeiket. Eredményeik szerint a parányi lándzsa nem csupán része a kolera természetes túlélési rendszerének, de hozzájárul a gének átviteléhez is, ami ellenállóbbá teheti a baktériumot akár az antibiotikumokkal szemben is. A kutatók genetikai és biológiai képalkotó eljárásokat alkalmaztak az úgynevezett "horizontális géntranszferben" közreműködő mechanizmusok valós idejű azonosításához. "A DNS megszerzés e módjának alkalmazásával egy V. cholerae sejt képes egy másik baktériumtól származó, több mint 40 gént tartalmazó töredékek elnyelésére" - mondta Blokesch. "Ez elképesztő mennyiségű új genetikai információ"
A tanulmány jelentősége azon a tényen alapul, hogy a horizontális géntranszfer széles körben elterjedt a baktériumoknál, és hozzájárul a fertőzőképesség, valamint az ellenálló képesség fokozásához. Ezen felül a lándzsás támadó eszköz kitinhez kötődő aktiválása veszélyesebbé teszi a baktériumokat a páciensekre nézve, amikor lenyelik, mivel a molekuláris lándzsa megölheti az emberi bélrendszer védelmet nyújtó baktériumait.
A kutatók kiterjesztik vizsgálataikat a kitin indukálta tevékenység és a horizontális génátvitel közötti kölcsönös hatásra. "Ennek az összjátéknak a tanulmányozásával jobban megérthetjük az emberi kórokozókat formáló evolúciós erőket és talán a kolera átadását is" - tette hozzá Blokesch.
Ez a molekuláris eszköz egy rugós lándzsához hasonlítható, "VI. típusú szekréciós rendszernek" (T6SS) nevezik és számos baktériumtípusnál ismert. Amikor a Vibrio cholerae baktérium megközelít egy másik baktériumot, a lándzsa kilökődik és lyukat ütve végzetes sérülést okoz, amin keresztül a ragadozó magához húzhatja áldozatának genetikai anyagát.
Ezt a gyilkos, ragadozó magatartást a baktérium környezete váltja ki. A V. cholerae baktérium természetes élőhelye a víz, például a tengerek, melyekben parányi planktonokat támad meg, vázuk fő összetevőjéből, a kitinből, egy poliszacharidból táplálkozva. A kitin közelsége agresszív túlélési magatartást vált ki a kolera baktériumából, megtámadva a környező baktériumokat, még akkor is, ha fajtársakról van szó.
Egy kitin felülethez csatlakozott V. cholerae baktérium
Blokesch, a svájci EPFL (Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne) kutatója elhatározta, kideríti, hogyan használja fel a V. cholerae ezt a viselkedést a túlélés érdekében. Laboratóriumában a baktérium különböző törzseit tesztelték a világ különböző tájairól. Legtöbbjük hozzájárult a 7. kolera járványhoz, ami Indonéziából indult az 1960-as években, majd gyorsan terjedni kezdett Ázsiában, Európában és Latin Amerikában. Mind a mai napig aktív.
A kutatók kitin felületeken tenyésztették a baktériumokat, szimulálva természetes élőhelyeiket. Eredményeik szerint a parányi lándzsa nem csupán része a kolera természetes túlélési rendszerének, de hozzájárul a gének átviteléhez is, ami ellenállóbbá teheti a baktériumot akár az antibiotikumokkal szemben is. A kutatók genetikai és biológiai képalkotó eljárásokat alkalmaztak az úgynevezett "horizontális géntranszferben" közreműködő mechanizmusok valós idejű azonosításához. "A DNS megszerzés e módjának alkalmazásával egy V. cholerae sejt képes egy másik baktériumtól származó, több mint 40 gént tartalmazó töredékek elnyelésére" - mondta Blokesch. "Ez elképesztő mennyiségű új genetikai információ"
A tanulmány jelentősége azon a tényen alapul, hogy a horizontális géntranszfer széles körben elterjedt a baktériumoknál, és hozzájárul a fertőzőképesség, valamint az ellenálló képesség fokozásához. Ezen felül a lándzsás támadó eszköz kitinhez kötődő aktiválása veszélyesebbé teszi a baktériumokat a páciensekre nézve, amikor lenyelik, mivel a molekuláris lándzsa megölheti az emberi bélrendszer védelmet nyújtó baktériumait.
A kutatók kiterjesztik vizsgálataikat a kitin indukálta tevékenység és a horizontális génátvitel közötti kölcsönös hatásra. "Ennek az összjátéknak a tanulmányozásával jobban megérthetjük az emberi kórokozókat formáló evolúciós erőket és talán a kolera átadását is" - tette hozzá Blokesch.