Informatika és tudomány

Hunter

Cáfolják az arzénalapú életet

2010 decemberében számoltunk be egy nagy vihart kavaró felfedezésről, egy baktériumról, ami a foszfort képes mérgező arzénre cserélni a zord körülmények közötti életben maradás érdekében. Felisa Wolfe-Simon, az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) munkatársának megdöbbentő eredménye nem hagyta nyugodni a tudományos társadalmat, melynek eredményeként most két cáfolat is napvilágot látott

Az élet kémiáját alapvetően hat elem határozza meg, ezek közül a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén a leggyakoribbak, majd következik a foszfor és a kén. A legtöbb biológus szerint ezek, az úgynevezett elsődleges biogén elemek nélkül képtelen létezni az élet. Az arzén, bár kémiailag nagyon hasonló a foszforhoz, alaposan megbolygatta a biológia alapszabályait, a visszavágás nem is maradt el, a Svájci Szövetségi Műszaki Intézet és az amerikai Princeton Egyetem kutatói egyaránt az eredeti cikket is megjelentető Science-ben publikálták cáfolataikat.

Az eredeti kutatás főszereplője a GFAJ-1 baktérium, amit Wolfe-Simon és munkatársai a kaliforniai Mono-tó partjának üledékéből tenyésztettek ki. A Mono rendkívüli sótartalommal rendelkezik, emellett erősen lúgos és a világ egyik legmagasabb természetes arzén koncentrációjával büszkélkedhet. Az élet fáján a pálcika alakú GFAJ-1 a sókedvelő Halomonas nemzetség baktériumai között helyezkedik el. A nemzetség tagjainak többségéről tudják, hogy képesek magas arzén szintek elviselésére is, azonban Wolfe-Simon felfedezése szerint a GFAJ-1 egy lépéssel társai előtt jár, foszfor híján képes arzént beépíteni a DNS-ébe, majd folytatni fejlődését, mintha misem történt volna. Wolfe-Simon és munkatársai már akkor elismerték mintáikban egy nagyon alacsony foszfor szint jelenlétét, ezt azonban szennyeződésként értékelték, ami nem elegendő a GFAJ-1 fejlődéséhez.

Az új tanulmányok szerint, bár az organizmus képes megélni erősen arzénos és alacsony foszfor tartalmú közegben, a fejlődéshez továbbra is a foszforra van szüksége. A Tobias Erb által vezetett svájci, és a Marshall Reaves és munkatársai által levezényelt amerikai tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a Wolfe-Simon mintáiban található foszfor mennyiség valójában elégséges a GFAJ-1 fenntartásához. A kutatók véleménye szerint a tó arzénban gazdag közegéhez alkalmazkodott baktérium rendkívül takarékossá vált, elsajátítva a példátlanul szűkös foszfor források kiaknázását. Ez megmagyarázná, miért képes akkor is növekedni, amikor az arzén jelen van a sejtjein belül. Az új tanulmányok arra sem találtak bizonyítékot, hogy az arzén beépülne a mikroba DNS-ébe.

Az eredeti tanulmányt számos kritika érte az elmúlt bő másfél év során, ennek ellenére a Science mind a mai napig nem vonta vissza Wolfe-Simon és munkatársai publikációját. Most a szaklap szerkesztősége a két új tanulmány mellé elhelyezte állásfoglalását, mely szerint "az új kutatás szerint a GFAJ-1 nem hágja át az élet régóta fennálló szabályait, ellentmondva annak, ahogy Wolfe-Simon értelmezte csapata adatait. A tudományos folyamat természeténél fogva önmagát korrigálja, ahogy a tudósok megkísérlik megismételni a közzétett eredményeket".


A baktériumnak otthont adó Mono tó

Az eredeti felfedezés egy NASA sajtótájékoztató témája volt, mivel egy teljesen új utat nyithatott volna meg a földi és más bolygók életformáinak kutatása előtt. "Egy organizmus, ami képes az arzén alkalmazásával felépíteni sejtjeinek alkotóelemeit, azt jelezheti, hogy az élet képes kialakulni nagyobb mennyiségű foszfor nélkül is, ezáltal növelve az esélyt, hogy máshol is találhatunk életet" - nyilatkozott akkor Michael New, a NASA asztrobiológusa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zero 7th #153
    Onnantól kezdve, hogy olyan dolgokat adsz a számba, amit soha nem mondtam, be is kaphatod a pöcsöm, ott részemről véget ért a normális hangnem. Anyáddal játssz ilyeneket.
  • senki687 #152
    Nincs kedvem ilyen stílusú hozzászólásra válaszolni.
    Fogalmazd át, ha akarod, hogy reagáljak rá.
  • Zero 7th #151
    "(franc.: bigot), kegyeskedő, szenteskedő, vakbuzgó, olyan ember, aki nagy gondot fordít a vallásos szokások külső gyakorlására, anélkül azonban, hogy amellett a komolyabb vallásos életre és a szigoruan erkölcsi magatartásra nagy súlyt helyezne."

    "Megszállottan rajongó, vakbuzgó."

    --Kislexikon. Csak hogy tudd, mit jelentenek a szavak, amiket használsz.

    Úgyhogy szimplán hülyeséget beszélsz. Sem bigott nem vagyok, sem fanatikus. Érvekkel meggyőzhető vagyok. Kár, hogy neked nincs egy sem.
    Ez a tömény személyeskedés nem teljesen értem, mire volt jó. Igen, szerencsém van, hogy a szüleim nem ostobák, ez tény. Ha belém nevelték volna a vallásosságot, az az ő _hibájuk_ lenne. Meghagyták nekem a döntés szabadságát, ez tényleg elismerendő. Sokan nem kapják meg ezt a lehetőséget.

    Légy szíves ne adj szavakat a számba, mert pofán rúglak. Soha nem állítottam, hogy a tudomány mindenható, és elmész a picsába már, a tudományban nem kell hinni. Az egy módszer, az egyetlen, amivel információkat szerezhetünk a világról. Soha, semmilyen más módszer nem működött erre. Már bőven a ~200 évvel ezelőtti megfogalmazásáig is ez volt az egyetlen működő módszer. A "kipróbálom, aztán megnézem, hogy tényleg úgy van-e".

    És akkor mi van, ha nem vizsgálhatjuk, hm? Akkor nem vizsgáljuk. És nem teszünk róla állításokat. Na bumm.
    Ez valami vallásos agyi stikli lehet, hogy azt hiszitek, hogy mindenről kell mondani valamit. Na persze, mert így abban az illúzióban élhetsz, hogy mindent tudsz.
    De nem, nem kell mindenről mondani valamit. A "nem tudom" is egy válasz, és sokkal korrektebb, mintha seggedből előrántasz egy hamis választ. És a vallás ezt csinálja, a megalkotása idejében létező tudományos ismeretek hézagait tölti ki szimpatikus estimesével. Csak hogy eljátszhassa, hogy mindent tud. És ez a hozzáállás az, ami megvetendő.

    A modellben sem kell hinni. Senki nem _hiszi_, hogy a modell illeszkedik a valósághoz. Én meg ezt nem hiszem el, hogy ennyire hülye pöcs vagy, hogy ezt nem sikerül felfognod harmadik napja. És anyádnak hazudj a szemébe, én soha nem mondtam olyat, hogy szerintem a modell tökéletes. Faszfej.*
    Ha a modellről kibukik, hogy nem illeszkedik a valósághoz, akkor megjegyezzük a körülményeket, meghúzzuk a határt a modell érvényességében, és vadul elkezdünk keresni egy másikat, ami az előző modell eredményeit hozza, de az előző modell határain kívül is működik. És egy rohadt csepp hit nem kell ehhez.

    És itt jön be az, hogy látványosan hülyeségre vezet, amit pofázol, mégis erőlteted. Nem, kurvára nem HISZEK. Egy vállrándítással intézem el, ha az aktuális modell hibás. Már csak azért is, mert eleve két aktuális modell van ma, és némileg ellentmondanak egymásnak. A hit meg kizárólagos, nem tűr variációkat. Pontosan amiatt, mert azt az illúziót kergeti, hogy mindent tudsz. Már csak ezért sem lehet az "aktuális tudományban" hinni.

    *Ha ennyire semmibe veszed a kulturált vita szabályait, akkor én is.
  • senki687 #150
    Te egyszerűen egy bigott fanatikus vagy, aki a tudomány mindenhatóságában hisz. Ez teljesen ugyan az a tulajdonság, ami a vallási fanatizmushoz szükséges. A különbség mindössze annyi, hogy más környezetben nőttél fel és szerencsére nem a vallásban hiszel, hanem a tudományban, de ez nem a Te érdemed, hanem a környezeted hozta magával.

    Egyébként az Univerzum korától a fényévben mérve távolabbi pontját az Univerzumnak nem vizsgálhatjuk a jelenlegi ismereteink szerint, ugyanis információ nem terjed a fénynél gyorsabban, így az Univerzum tőlünk távolabbi oldalán a példában szereplő 18 milliárd fényévre lévő anyagot nem csak én nem vizsgálhatom, de még Te sem és mások sem.

    Igen, a modellben lévő számításokban nem kell hinni, ez nem is volt téma, de a modellben már igen. A modell egy olyan rendszer, amiben nem az Univerzum szabályai, hanem az általunk kitalált szabályok szerint lehet dolgozni. De ki hiszi el, hogy a modell tökéletesen illeszkedik a valósághoz? Rajtad, meg még néhány hasonló fanatikuson kívűl senki sem állít ilyet. Higy benne ha akarsz, de 100 év múlva már biztosan másik modell lesz általánosan elfogadott. Ha akkor élnél, akkor azt fogadnád el ugyan vakon. Mert Te az aktuális tudományban hiszel.
  • Zero 7th #149
    Ja, persze, a tudomány egyik legegyszerűbb és legjobban, legtöbbször igazolt elmélete "likas". Vagy inkább a te tájékozottságod...
  • Sir Ny #148
    ,,Egy kifejezés erre. Kognitív disszonancia redukció. A logikai ellentmondás figyelmen kívül hagyása. Egy elvakult jogvédő soha nem fogja belátni, hogy az általa védett csoport adott esetben visszaél az általa védelmezett jogokkal, és egy neonáci soha nem fogja észrevenni, hogy az ő nézetei ugyanúgy károsak."

    Tovább. Egy evolúcionista sohasem fogja belátni, hogy likas az elmélete, a kognitív disszonancia hívõk soha nem fogják belátni hogy...

    Ezzel nem jutottunk elõrébb az igazság megismerésében, hogy az evolúciótagadókat lenácizzuk. Egyszerûen nem lehet érv egy vitában azt állítani, hogy a másik figyelmen kívül veszi az érvet, mikor az nem valós érv, vagy akár de.
  • Sir Ny #147
    Nono. Ott van a maradványhal, amibõl megtudhatjuk, hogy miért volt életképesebb a lábbal rendelkezõ hal a láb nélülinél. Ja nem, mégse. De legalább ott a maradványhal, szóval nem tûntek el az átmeneti fajok.
  • Sir Ny #146
    ,,És azért nincs értelme "evolúció-hívőkről" beszélni, mert az evolúcióbiológia egy tudomány. Nem hit, és nem kitaláció. Nem is tudom, hányszor írtam már le itt az sg-n, hogy mi az a tudomány... És azt, hogy a vallást ne akarjuk már párhuzamba vagy szembeállítani a tudománnyal, mert nem lehet. Más a lényegük és a funkciójuk..."

    Néhány szinten más a lényegük és a funkciójuk. Más szinteken meg ugyanaz a lényegük és a funkciójuk. Miért ne lehetne õket ellentétes párhuzamba vonni?
  • Zero 7th #145
    1. De, a 2-es állításoddal pont ezt teszed. Itt a gond, hogy azt sem érted, amit te mondasz, nemhogy azt, amit én. Azt állítod, hogy ha mindent 100% le tudnánk mérni, nem kellene hit, de így meg kell. Én meg azt, hogy akkor sem kell, meg úgy egyáltalán soha.

    Mert a tudomány egész egyszerűen nem így működik.

    Itt van ez az írás, OLVASD EL, ennél jobban én sem tudom összeszedni.

    2.b Bunkó, de jogos. Ugyanis te értelmezed önkényesen a hit szót. Ne is reagálj rá, csak használd jól a továbbiakban, ha egy mód van rá. Ha nem teszed, befejezem veled a kommunikációt, mert teljesen értelmetlen. Ha más nyelvet beszélsz, ami pont úgy néz ki, mintha magyar lenne de nem az, akkor nem fogjuk megérteni egymást.

    4. "Éppen ez a lényeg, hogy nem tudják leelenőrizni. Honnan tudod, hogy pl. 18 milliárd fényév távolságban is pontosan ugyan azok a fizikai állandó értékei, nem térnek-e el pl. 10^135 hatványon??"
    Nem tudjuk ellenőrizni (egyébként lehet, csak te nem tudod hogy), de nem is kell. Szimplán úgy számolunk, mintha megegyeznének, egészen addig, amíg erre más bizonyíték nem lesz. Nem kell ide hit sehová. Ha nem stimmelnek a számítások eredményei a megfigyelésekkel, akkor nyilván rossz a modell. De a modellel számoláshoz nem kell hit. A matematika nem hit alapú.
    Továbbá a tudomány mindennél jobban tudja kezelni a tévedéseit, így az sem okoz hitet.

    3. Fasz fiktív példákkal nem jutunk sehová.
  • senki687 #144
    1, Azt mondod, nem kell minden egyes esetet ellenőrizni. Én is azt állítottam, hogy nem kell. Minden hozzászólásomban ezt állítottam. Soha sem állítottam ennek az ellenkezőjét.
    Nincs 100% és nincs 0%-os eset, ilyen csak elméletben létezik. Ezekhez az értékekhez csak konvergálnak. Mint ahogyan két pontosan egyforma mérés sem létezik. Nem tudom, hogy miért hozod fel ezt az almás esetet, de az alma sem esik minden esetben a fáról a földre. Elfogyaszthatja egy majom, felkaphatja egy tornádó és szétszórja 5 km^2-es területen, stb. De ha engem megkérdez valaki, akkor azt válaszolom, valószínűleg leesik. Egyszerűen nincs 100% valószínűségű eset, ezt értsd meg. Ebből viszont tévedések adódhatnak és adódnak is. Ismered a pillangóhatásnak nevezett jelenséget? Gondolj arra és megérted, miért fontos az, hogy a 100% csak elméletben létezik. A nemlineáris folyamatok érzékenyek a kezdeti feltételekre. Egy kicsi bizonytalanság látványos eltérést idézhet elő.

    2, Pontosan ez van a tudománnyal kapcsolatban is. Elfogadod az állítást 99.999998%-os bizonyossággal, de azt a maradék 0.000001% bizonytalanságot csak úgy elhiszed. Ehhez 0.000001%-hoz kell a hit. A valláshoz viszont 100% hit kell. Tehát nem összekeverendő!
    Nem tudnád mellőzni a "vergődsz" meg egyéb sérő kifejezések amikor már elfogytak az érveid?
    Éppen ez a lényeg, hogy nem tudják leelenőrizni. Honnan tudod, hogy pl. 18 milliárd fényév távolságban is pontosan ugyan azok a fizikai állandó értékei, nem térnek-e el pl. 10^135 hatványon?? Nem tudod. Csak speciális eseteket tudsz nézni, abból is véges sokat, nem ismerve az összes bizonytalansági tényezőt.

    2b, Ez szimplán csak bunkóság, így erre nem válaszolok.

    3, Értem. Szóval tegyük fel, hogy 3000 évvel ezelőtt élsz. Jön egy "elmebeteg", aki azt állítja, hogy a Föld gömb alakú. A tudósok összeűlnek, elvégzik a koruknak, technikájuknak megfelelő kísérletet, és megállíptják, hogy ez lehetetlen, az "elmebeteg" bizonyítása süket fülekre talál. Szavazásra bocsájtják, hogy mi legyen az "elmebeteggel". "Zero 7th" megszavazza, hogy a tudomány nem hit kérdés, így az elmebeteget felakasztják.
További bejegyzések a fórumban...