Gyurkity Péter
Hatalmas csáp van az Enceladus felszínén
A Cassini a fotózás közben csillagközi port észlelt, útját pedig nem befolyásolja a kilencedik bolygó.
Az elmúlt napokban a NASA több érdekes bejegyzéssel egészítette ki a Cassini űrszonda tevékenységére fókuszáló oldalt, amelyek alapján bizonyos következtetéseket is levonhatunk. Ezek közé tartozik, hogy a Cassini útját 2004 óta egyszer sem befolyásolta egy esetleges kilencedik bolygó, vagyis bár ennek létezését nem zárhatjuk ki, a Szaturnusz körül szolgálatot teljesítő szonda nem utal erre.
A szonda az évek során természetesen több alkalommal is mintát vett a helyszínen található porból, amelynek túlnyomó része a geológiailag aktív Enceladus holdról származott. A szakemberek azonban most közölték, hogy egy apró rész jó eséllyel csillagközi por, aminek felbukkanása ugyan nem teljesen váratlan, mégis említésre méltó fejlemény.
A kilencvenes években, az ESA és a NASA közös Ulysses-küldetése során találtak először ilyen anyagot, azóta remélték, hogy a Szaturnusz környékén is találnak majd néhány részecskét, ez pedig évről-évre így is történt - dacára annak, hogy ezen részecskék óránként 72 ezer kilométeres sebességgel száguldanak át a Naprendszeren. Ez a kozmikus por a csillagok halála során keletkezik, ennek nyomai (egymástól igencsak eltérő példányok révén) egyes meteoritokban is megtalálhatók, a Cassini által elfogott példányok azonban formájukban egységesnek tűnnek, ami egy ezeket formáló, csillagközi térben lévő folyamat jelenlétére utal.
Ami az Enceladus felszínét illeti, erről újabb kép készült, mégpedig ezúttal 100 ezer kilométeres távolságból, 580 méter/pixel felbontással. Ezen a déli-sarkról észak felé nyúló hatalmas csáp látható, amely a felszíni rétegek vándorlására utal, ahogy ennek során az itt lévő jég felgyülemlik, illetve lecserélődik. Ez szintén a geológiai aktivitás egyértelmű bizonyítéka, mégpedig egy viszonylag fiatal kiadásban, hiszen itt nem találjuk becsapódások nyomait.
* A február 15-én készült képet további példányok követik majd, ezek szintén segíthetnek az itteni folyamatok megértésében.
Az elmúlt napokban a NASA több érdekes bejegyzéssel egészítette ki a Cassini űrszonda tevékenységére fókuszáló oldalt, amelyek alapján bizonyos következtetéseket is levonhatunk. Ezek közé tartozik, hogy a Cassini útját 2004 óta egyszer sem befolyásolta egy esetleges kilencedik bolygó, vagyis bár ennek létezését nem zárhatjuk ki, a Szaturnusz körül szolgálatot teljesítő szonda nem utal erre.
A szonda az évek során természetesen több alkalommal is mintát vett a helyszínen található porból, amelynek túlnyomó része a geológiailag aktív Enceladus holdról származott. A szakemberek azonban most közölték, hogy egy apró rész jó eséllyel csillagközi por, aminek felbukkanása ugyan nem teljesen váratlan, mégis említésre méltó fejlemény.
A kilencvenes években, az ESA és a NASA közös Ulysses-küldetése során találtak először ilyen anyagot, azóta remélték, hogy a Szaturnusz környékén is találnak majd néhány részecskét, ez pedig évről-évre így is történt - dacára annak, hogy ezen részecskék óránként 72 ezer kilométeres sebességgel száguldanak át a Naprendszeren. Ez a kozmikus por a csillagok halála során keletkezik, ennek nyomai (egymástól igencsak eltérő példányok révén) egyes meteoritokban is megtalálhatók, a Cassini által elfogott példányok azonban formájukban egységesnek tűnnek, ami egy ezeket formáló, csillagközi térben lévő folyamat jelenlétére utal.
Ami az Enceladus felszínét illeti, erről újabb kép készült, mégpedig ezúttal 100 ezer kilométeres távolságból, 580 méter/pixel felbontással. Ezen a déli-sarkról észak felé nyúló hatalmas csáp látható, amely a felszíni rétegek vándorlására utal, ahogy ennek során az itt lévő jég felgyülemlik, illetve lecserélődik. Ez szintén a geológiai aktivitás egyértelmű bizonyítéka, mégpedig egy viszonylag fiatal kiadásban, hiszen itt nem találjuk becsapódások nyomait.
* A február 15-én készült képet további példányok követik majd, ezek szintén segíthetnek az itteni folyamatok megértésében.