9010
-
#709
A Kapuvári-Sebők könyv szerint első volt! -
#708
Opppsz, ez bizony baki: A Sheer Heart Attack nem volt első, csak második lett az angol listán. -
#707
A Sheer Heart Attack album:
![]()
1974-ben (tehát még a Queen II megjelenésének évében) adták ki ezt az albumot. Nem véletlenül. A Queen II kiadása és az azt követő lévő európai turné után a Queen elindult meghódítani Amerikát a Mott The Hoople nevű, akkoriban viszonylag ismert, banda előzenekaraként. A turné az első pár langyosabb alkalom után a Queent kedzte volna a magasba emelni amikor Brian fertőző májgyulladást kapott és az egész csapat hamar hazarohant Londonba. Ám nem álltak le, hanem elkezdték a következő albumot, mitöbb a felvételekkel is szinte teljesen kész voltak, csak Brianre vártak, hogy feljátsza rá a gitárszólókat, a többi mind már meg volt keverve. Brian pár hét után jobban lett és még javában nyomta az ágyat, de máris komponált, írt és előre tervezett. A sors fintora, hogy ez a kb. féléves szünet amolyan étvágygerjesztés volt. Miután visszatértek, többé nem volt megállás! A Queen innentől vált azzá, ami a további 15 éven lett. Az album első lett az angol listákon. A Killer Queen 2. lett az angol slágerlisták élén, ezzel azonnal megszerezte a világhínevet a zenészeknek. A Now I'm Here szintén ott volt az elitben és az együttes első két albuma is visszakerült a top 50-be. A kritikusok ezt az albumot vegyesen fogadták, viszont a mai általános nézet, hogy ez az album is benne van a Queen Top3-ban.
A Brighton Rock nem lett akkora sláger, viszont a Queen koncertek legalább annyira elengedhetetlen része lett, mint az angol himnusz. Brian nagyot gitározik benne és ezt a koncerteken el is nyújtotta és az évek során tovább fejlesztette és még virtuózabb elemekkel gazdagította. Végül egy hatalamas instrumentális művé alakult át.
A Killer Queen az album "fő dala". A később sorra alakulók meleg-szervezetek egyértelmű himnuszává vált. A szokásos Mercury-s pikáns és bohém szöveg jellemzi, remek gitárjátékkal és fülbemászó ritmussal. Ez már egy Seven Seas Of Rhye-szerű siker volt. Tulajdonképpen ez volt az első olyan dal, amelyben a Queen el tudta adni igazi stílusát, magyarán ízig vérig Queen dal volt, de emellett vitathatatlanul nagy slágerré is vált.
A Tenement Funsterben ismét Taylor csillogtatja sokoldalúságát. A dal remek, de ezen a csodálatos albumon "nem elég erős" a slágerre váláshoz.
A Flick Of The Wristtel ugyanez a helyzet, emellett viszont remek kontrasztot alkot a következő dallal feszes ritmusa és vad szöveg végett.
A Lily Of The Valley a szokásos líra, gyönyörű világával és hatásaival méltó folytatása a Nevermore-nak.
A Now I'm Here Brian szerzeménye, amelyben elmeséli tulajdonképpen az utóbbi fél év hányattatásait, az amerikai turnétól a betegségen keresztül egészen a visszatérésig. Erre utal a címe is: (megint) itt vagyok.
Az In The Lap Of The Gods egy vallás-kifigurázás. Az istenek szeszélyeiről szól, naív mondanivalója mellett olyan érzése van az embernek, mintha még folytatódna, nincs még vége...
A Stone Cold Crazy nem lett listás dal, emellett igencsak ismert a Queen rajongókon kívül is. Rendkívül dinamikus, gyors és vad. Akkoriban csodálták, hogy Mercury, hogy képes ilyen gyorsan elénekelni ezt a szöveget amellett, hogy teljesen érthető marad. A későbbi koncertek állandó dalává vált a 70-es években.
A Dear Friends egy apróbb líra az 5. dal mellett. Rövid, amolyan sanzon ízű mű, címe ellenére szerelmi bánatról szól.
A Misfire egy kicsit kilóg a sorból. Nemcsak azért, mert John kínozza a szólógitár húrjait is, hanem mert teljesen elérő stílus. Slágerdalnak lett szánva, remek is a dallam, talán túlzott rövidsége miatt nem "vált be".
A Bring Back That Leroy Brown volt az első olyan dal, ami megmutatta a Queen talán legbravúrosabb oldalát, mégpedig azt, hogyan tudták az akkori modern rockot keverni az századelő zenéjével. Egy borzasztóan jó ragtime-rock keveredett ki ebben az esetben ebből, a cselló már csak a hab a tortán. A koncerteken is rendszeresen eljátszották és egyenesen megőrjítették vele a közönséget. Ehhez az ezközhöz, később még hozzányúlnak, de sajnos kissé későn, mert a pár év múltán bekövetkező újhullám-váltás elűzi.
A She Makes Me egy nagyon őszinte szerelmi vallomás, akkoriban teljesen elképesztőnek számító hanghatásokkal. És ami méginkább nagy dolog: szintetizátor nélkül!
Az In The Lap Of The Gonds...Revisited a 7. szám "folytatása" mind zenében, mind szövegben. Valójában levezetése mind az első résznek, mind az albumnak. Érdekessége, hogy a 80-as években rendszeres szereplője a koncerteknek. -
#706
Nem erre gondoltam :) -
#705
Hát, azt tudom, hogy vannak bizonyos szakadár Queen rasjongó csoportok, akik szerint minden albumon megjelenik egy vonat. Komoly. És ők örömtáncot jártak, állítólag a klip láttán. De nem hiszem, hogy erre gondoltál... 
Azt tudom, hogy a szőke csaj Roger második felesége volt (vagy még az?). -
#704
A Breakthru videoklipp miről lett nevezetes amikor elkészült? Miben lett első? -
#703
Tegnap egész nap futkázotam a cégen belül, de talán ma sikerül -
#702
A Barcelona az 1992-es olimpia hivatalos dalának indult, ezért amikor 1987-ben elkezdődtek az olimpiai előkészületek egy nagy nyitóünnepséget rendeztek, amin Freddie és Caballé elénekelték (igaz playbackről). Nem sok telt el (tán egy év) és visszavonták a dolgot. -
#701
Nyert! Őszintén szólva nem hittem volna, hogy valaki tudni fogja :)
Grat! -
#700
Egy kérdés: A Barcelona tényleg a '92-es barcelonai olimpia hivatalos dala volt?
Tudtommal először igen, aztán visszavonták. De én 10 éves voltam 92-ben, és most úgy rémlik, mintha naon ismerős Barcelonázást hallottam volna akkor.
Érdekes videót találtam neten, egy 1977-es koncerten Freddie énekli a ~39-et.
Ja, és B0B0, mintha te elmaradtál volna valamivel. Várjuk a Sheer Heart Attack-ot! -
#699
hm...ha vki ismeri May játékát, akkor annyira nem nehéz. csakhát megismerni...:D -
#698
Hi!
Tudtommal a Sheer Heart Attack albumon a Misfire - ben. De ez nem biztos, csak vhol olvastam....Után a nézni sem könnyűűűűűűű
-
#697
:) -
#696
Hát ezen most gondolkodni fogok egy darabig (könnyebb lett volna ha Freddie-t kérdezed :) -
#695
A hét első kérdése:
Melyik számban vállalta el a szólógitározást John Deacon? (Ha nagyon nem megy, akkor melyik album?) -
#694
Queen - Freddy Mercury tribute (bithumenen) -
#693
Leszedtem a remixeket es sikerult kiis csoagolni. Tehat semmi gond a rarral -
#692
Helyes! Wreckage (roncs)
A következő kérdés és album hétfőn!
Mindenkinek Queen-been teli hétvégét! -
#691
Wreckege vagy Wreckage -
#690
Ahha -
#689
Nem probaltam mert nekem megvan vagy 10 eve
bocsi ha nem menne, de neha van ugy, hogy nem eleg Total commanderral kicsomagolni hanem a winrar legutolso verzioja kell hozza -
#688
Hát nekem nem akarja kicsomagolni akkor sem -
#687
Pasw: Stefan-skf
az azt jeleni password az utánnam következő Stefan-skf -
#686
Milyen utolsó sor??? -
#685
ott van az utolso sor -
#684
Ez jelszót kér!!! -
#683
regi cucc, de lehet hogy valakit erdekel
Freddy Mercury - The Remixes
![]()
Living On My Own (No More Brothers extended mix) (Mercury)
Time (Nile Rodgers 1992 remix) (Dave Clark/John Christie)
Love Kills (Wolf Euro mix) (Mercury/Giorgio Moroder)
The Great Pretender (Malouf mix) (Buck Ram)
My Love Is Dangerous (Jeff Lord-Alge mix) (Mercury)
Living On My Own (Roger S mix) (Mercury)
http://rapidshare.de/files/19060957/FreMerRem.rar
Pasw: Stefan-skf
-
#682
A Queen II album:
![]()
Még ki sem adták az első albumukat, amikor már dolgozni kezdtek a másodikon, amelyenk a kettes számú nevet adták. Óriási könnyebbség volt, hogy most már normális időben és teljes felszereltségében használhatták a stúdiót. A dalokon érződött is ez és 1974 tavaszán már készen is volt az LP és a boltokba került. A kritikusok (a Queenhez hűen) savanyúan fogadták, ennek ellenére gyorsabban fogyott, mint elődje, aminek az lehetett a legfőbb oka, hogy a Trident sok pénzt költött a Queen felszereléseire, kinézetére és a "fazonigazított" együttes sorra járta az angol klubokat, aminek az lett az eredménye, hogy, ha kicsi is, de rajongótáboruk toborzódott. A Queent jegyezni kezdték a szűkebb berkeken belül, így amikor a második album kijött, a név nem volt teljesen ismeretlen. A mai nézet és a rajongók között egyértelmű tény, hogy talán ez minden idők legjobb Queen-LP-je. Fél éven belül platinalemez lett (nem sokkal később követte az egyes számú is), de valami sokkal fontosabb momentumot idézett elő. Történt ugyanis, hogy az akkori legnépszerűbb és legnézettem angol zeneműsorba, a Top Of The Popsba, David Bowie nem tudott elmenni és lemondta, így a Queent kérték föl a helyettesítésre. Óriási kiugrási lehetőség! - mondták és mindent beleadtak. Szükség is volt rá, aminek folyománya az album utolsó dalának sorsa...
Az akkori koncertek nyitánya lett a Procession című szerzemény, amely az albumon is a nyitány szerepét töltötte be és Brian már azelőtt célzatosan megírta mielőtt a Queen I a boltokba került volna.
A Father To Son egy tipikus, akkori, zeneileg rendkívül színes Queen szerzemény, minden ízével a végletekig kidolgozott mű, mondanivalója elgondolkodtató.
A White Queen egy remekmű. Ha az ember egy jobb fejhallgatón odafigyelve végighallgatja, rádöbben mennyire harmóniában van Mercury tökéletes hangja (amely a remegő, halk lírikus énekből csodásan vált át a keménnyé és vissza) a dal minden porcikájával, amiben a hangszerek rendkívül összetett elegye illeszkedik össze. A különös gitárszóló egy "folk-segítség" ami méginkább szinesíti a dal és egy ezköz, amihez az együttes mind sűrűbben nyúl.
Az első három dal összefűzve található a lemezen, egyikből fut át a másikba, akkoriban egy gyakori volt, de a Queen meg merte tenni, hogy csak ennél a három dalnál tegye meg.
A Some Day One Day egy kicsit monotonabbnak tűnik a White Queen után, ennek ellenére egy remek összetett ritmus jellemzi.
A Loser In The End Taylor szokásos szaját száma az albumon, és bizonyítva sokrétüségét, maga gitározik rajta.
Az eredeti LP-n ez volt az első oldal. És, hogy ez miért fontos? Először is a második oldalon csak Freddie-dalok szerepelnek, másodszor ez megmagyarázza az Ogre Battle szokatlan kezdetét. Amolyan mini-nyitány a második oldalra. Az Ogre Battle egy mese, amely Mercury egyéniségét tökéletesen tükrözi bohém szövegével, ritmusváltásaival és feszes dinamizmusával.
A The Fairy Fellers Master-stroke szintén ízig vérig Mercury mű, trillákkal bohémiával. A dal egy régi festményről szól, ami valóban létezik és annak egyfajta leírása - a lá Freddie
A Nevermore mindössze 1 perc hosszú, mégis ez az első igazi Queen líra. Szintén tökéletesre csiszolt darab, az ember sajnálja is, hogy ilyen rövidke, szívesen hallgatná tovább.
A March Of The Black Queen a tagok véleménye szerint a csúcs az albumon. Amolyan pre-Bohemian Rhapsody - opera nélkül. Tele-tele ritmus- és hangulatváltásokkal, sokrétű zajhatásokkal. A szövege nagyon sejtelmes, már itt is elrejtette a homoszexualitást. A dal valóban kiemelkedik a többi dalból, hosszúságával és összetettségével és egyúttal felvezeti a Queen rendkívül összetett dalkreálását.
A Funny How Love Is egy kedves kis dalocska, az örök téma, a szerelemről való egyfajta hitvallás.
És a végére hagyták a javát!!!
Seves Seas Of Rhye. Az első albumon is szerepelt, de az egy rövidebb, instrumentális változat volt. A mostani egy komplett dal. Ez volt az a dal, amit a Queen a slágerlistákra szánt. Nem annyira összetett, bonyolult mint a többi, viszont slágerzene. És az eredmény nem maradt el. A dal egészen a 10. helyig kúszik fel az angol slágerlistákon és egy csapásra ismertté teszi a zenakart országosan. Mindenki ezt tartja a Queen életében a világhírnév felé az elindulást. Queen nem is feledkezett meg erről: a dal felkerül a későbbi válogatás-albumra.
A Queen II egy egész. A dalok "simulnak" egymáshoz. A Queen stílust teremtett vele, de nem iskolát! -
#681
Mi volt a neve annak a zenekarnak, amit Freddie alakított, miután kivált a Hectics-ből? -
#680
Le a kalappal! Ez így van! :) Te győztél most! -
#679
persze persze -
#678
Jó alapanyag. Pár napon belül fel is rakom, majd skubizd meg. Sajna kevés időm van, délután 18:15-kor érek haza, napközben épphogy egy-két hozzászólásra van időm. De természetesen várom a többi albumot is... mint ahogy gondolom a többiek is... 
-
#677
A Queen album:
![]()
Az akkor még ismeretlen Queen lehetőséget kapott arra, hogy a vadiúj De Lane Lea stúdió bemérésekor ők adják a zajt, ennek fejében amikor a stúdiót senki sem használta (jobbjára éjszaka) demofelvételeket készíthessenek. Természetesen a Queenre már akkor is jellemző maximalizmus és precizítás végett a felvételek rendkívül jól sikerültek, mert a fiúk addig-addig csiszolgatták őket, mígnem a eljutottak a sztereo technika addigi határára. Nem kisebb szerencséjükre Trident cég (az övéké volt a stúdió) egyik producere (Roy Thomas Baker, későbbi Queen albumok elengedhetetlen producere) hallotta a felvételek egy részét és addig-addig rágta a főnökei fülét, amíg a Queen-t úm. leszerződtedték. Eddigre 1973-at írunk, az album mégsem ment ki a piacra, pedig már 1972 év tavaszán kész volt. A Trident annyira félt a bukástól, tett egy próbát. Kiadott egy kislemezt egy Larry Lurex nevű elóadóval fémjelezve két számmal. A titokzatos énekes (akinek arca nem látható a borítón) valójában Freddie volt, Brian és Roger pedig a hangszeresek. A kislemez totális bukás lett, akinek ma megvan, óriási kincsnek számít.
Ezek után a Trident mégis kiadta az LP-t. A lemez sikeressége egyedülálló a rock történetében. Az albumot a kritikusok eléggé lehúzták, emellett azonban mérsékelt mértékben fogyott. Igazi sláger nem lett rajta semmi. Akkor! Ma már nagy klaszikusnak számít és ezt jól bizonyítja, hogy eléggé későn, 2 év múlva platina lett.
Ma sokan nem értik, miért is nem lett siker rögtön ez az album. Pedig az összes Queen-jellegzetesség megtalálható rajta, az elnyújtott gitár effeketek, a tökéletesen illeszkedő virtuóz gitárszólók, Mercury rendkívül képzett hangja, villámgyors basszusgitár-ritmusok, metronóm pontosságú dobolás, stb.
Az album első darabja a Keep Yourself Alive, amely afféle "későn érő típus" módján mára klasszikussá vált. Egy afféle rock-paródia ez a dal. Rendkívül feszes és gyors ritmusa mellett amolyan össze-vissza beszélt szöveg társul, de emellett mégsem lehet egy hard-rock szerzeménynek tekinteni.
A Doing All Right egy kakukktojás, ezt a számot még Brian May írta a Queen előtt egy bizonyos Tim Staffellel (aki később bemutatta neki Freddie-t). Korszakalkotó mű. Óriási ellentétek közepette változik teljesen váratlan módon benne az elhaló lágy lírikus óda és a kemény, gyors rock.
A Great King Rat egy olyan gitárjáték, ami akkoriban talán a csúcsot is jelenthette volna, ha ismert lett volna. May rendkívül sokoldalúan használja mind a hangszert, mind a torzítót.
A My Fairy King már itt is utal a rendszeresen jelentkező Queen-lírákra, bár itt még jelentősen benne van a korai kemény-rockkos Queen szájíze.
A Liar, ami szintén egy Queen előtti szerzemény, Brian mnkája volt és eredetileg Lover volt a címe, de Freddie átírta kissé, vitathatatlanul az album legjobb szerzeménye. Tökéletes ének, gitár, dob, basszus... A dal felépítése nagyon bonyolult, a szöveg mögött többféle értelmezés bújik meg, mintha csak rejtély lenne, melyiket kell komolyan venni. Hat és fél perc hosszú, ami akkoriban nagyon hosszúnak számított és részben emiatt és stílusa miatt kezdték a Queent amolyan második Led Zeppelinként emlegetni, de a fiúk hamar bebizonyították, hogy többek ők, az amúgy szintén rendkívül elismert és nagy kortársnál.
A The Night Comes Down egy sejtelmes esti történet, A Modern Times Rock And Roll Taylor zeneiségét prezentálja, ő is énekel benne és a későbbi szerzeményei felvezetése is lehetne.
A Son @ Daughter egy borzalmasan nagy rejtvény. Feszes, kemély lassú ritmussal, fülbemászó hangszerhasználattal.
A Jesusban jelenik meg először a folk felhasználása oly csodálatosan beleépítve a rockba, hogy első hallgatáskor tán fel sem tűnik. -
#676
Azt hiszem a helyes válasz a Crazy Little Thing Called Love. Bár 1980-ban jelent meg, de úgy emléxek valamelyik tag ezt nyilatkozta róla: "ez nem igazi rockabilly...úgy hallottam John Lennon ennek a dalnak a hatására kezdett újra zenét írni, már ezért megérte". Bár lehet, hogy rosszul emléxem, és nem erről a számról beszélt. -
#675
Hoppsz, pedig a Wikiben 19-et írtam! -
#674
A mai kérdés:
A legenda szerint melyik daluk hatására kezdett el John Lennon újra zenét írni? -
#673
Nos te voltál a legközelebb a helyes válaszhoz, mert a helyes válasz: 17!! -
#672
Ehhez még annyit hozzáfűznék, hogy 9 nagylemezük lett No.1 Angliában -
#671
A Queen legnagyobb teljesítményei:
Legsikeresebb kislemezei:
*Bohemian Rhapsody - kétszer volt angliában karácsonyi No. 1 (1975/1991). Csak angliában 2,13 millió példányban kel el, helyi viszonylatban tehát minden idők harmadik legkeresettebb lemeze.
*Another One Bites The Dust - világszerte a legkelendőbb kislemezük, 8 millió eladott példányban. Amerikában 4,5 milliós kereslet volt rá, ezzel az amerikai kislemezek eladási listájának élbolyában szerepel. Egyedülálló módon az R'n'B és diszkó listákat is vezett, ahogy írták: a "feketék himnusza" volt.
Legsikeresebb albumok:
*Greatest Hits (1981) - világszerte 26 millió példányban fogyott, Amerikában is ez a legkelendőbb lemezük, 7x platina.
*News Of The World (1977) - Tulajdonképpen ezzel a lemezzel törtek be az amerikai piacra, ott 5x platina lett.
*The Game (1980) - az egyetlen Queen lemez, amely az óceán mindkét partján No. 1 lett. Amerikába ez a legnagyobb sikerük (ugyancsak 5x platina), ezenkívül ott nem volt No. 1 albumuk.
*The Works (1984) - Ezen albumról a négy kislemezt mind más tag írta, és mind benne volt a Top 20-ban.
Radio Ga Ga - Roger Taylor - #2
I Want To Break Free - John Deacon - #3
It's A Hard Life - Freddie Mercury - #6
Hammer To Fall - Brian May - #13
-
#670
Köszi!
