58
-
bundasjezus #1 Látszik, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta nem volt háború és nélkülözés a fejlett országokban. Azok az emberek már nem élnek, akik a II. vh alatt szenvedtek és jegyre adták nekik az élelmet. Az ő gyerekeik már jólétben nőttek fel, az unokáik/dédunokáik pedig kidobják a szemétbe az élelmiszert.
"A nemleges választ megfogalmazók nem látják a pocsékolás problematikáját, illetve úgy vélik, hogy nincs semmiféle ráhatásuk a folyamatra, amit az „apátia” szóval lehet a legjobban jellemezni."
Gyakorlatilag a jó dolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal. Meg lesz ám a böjtje ennek a nagy pazarlásnak. -
TokraFan #3 A pocsékolás valós probléma, de hülyeség ezt az éhezéssel összevetni. Aki az élelmet kidobja, az korábban meg is vette, vagyis már a tulajdona, amivel azt csinál amit akar. Attól, hogy nem dobja ki, még nem fog eljutni az éhezőkhöz, mert ezt már csak logisztikailag is képtelenség lenne megoldani. A kidobott élelmiszerek jelentős része vagy maradék (amit meg senki nem tud mindig belőni, hogy pont aznap mennyi fog fogyni), egy másik része pedig a még el nem fogyasztott, de közben lejárt szavatosságú élelmiszer. Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer, de ezekkel már egyébként sem lehet mit kezdeni. -
overseer-7 #4 azt a dinnyét nem kellett volna kidobni.. azt én még megettem volna =( -
Cat #5 "Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer"
Dehogy is. A zöme egyszerű esztétikai problémák miatt nem kerül a boltba/nem veszi át a kereskedő. Ha a zöldség/gyümölcs foltos, formátlan, vagy bármilyen egyéb okból kicsit is hibás, máris nem fogják azt választani a boltban, ahol a rekeszben egymás mellett állnak a termékek. -
#6
Ott a pont! Ha az uborka görbe,már nem megy ki a piacra,mert hibás... Ez a pazarlás,mert az előállítása annyiba kerül,mint a hibátlannak. -
kvp #7 Normalis profitorientalt iparagakban, mint pl. a legtobb nem tamogatott mezogazdasag, a termest kategoriak szerint csoportositjak. A legjobbakbol lesznek a premium termekek (A), az atlagosbol az alap termek (B), a kisse hibasbol az olcso kategoria (C) es a maradek megy a gyarakba feldolgozasra, mert apritva vagy daralva mar nem zavaro az esztetikum. Sok helyen ami mar ez alatt van, az megy allateledelnek, ami mar arra sem jo pedig ipari felhasznalasra, pl. ipari alkohol vagy ecet gyartasahoz.
Csak az ujsagirok sugalmazzak, hogy kulalak miatt menne termes a kukaba. Valojaban ez csak akkor tortenik meg, ha anyagilag jobban megeri a foldon hagyni es karkent leirni a termest, mint betakaritani es eladni. Ennek fo oka a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszer. Profitorientalt kornyezetben a sikertelen termelok csodbe mennek es kialakul egy tokeeros, optimalizalt nagyipari elelmiszergyartasi struktura, ahol meg a tenyleges szemetet is hasznositjak.
A pazarlas jellemzoen ott van, hogy az emberek tobbet vasarolnak mint amire szukseguk van, tehat a gazdasagot ugyan porgetik, de az foloslegesen termel, azaz ha kisebb lenne a fogyasztas, akkor kevesebbet kellene termelni. Ettol persze nem jutna az ehezoknek tobb, mert finanszirozas hijan meg se termelnek, viszont csokkenhetne a termeles, ami kevesebb eroforrast hasznalna fel. Kornyezetvedelemi szempontbol idealis esetben a Fold eltartokepessegeig kellene lemenni, mikozben a szegenyek ehen halnanak. A gazdagabbak (felso 1%) meg se ereznek, mikozben a kozeposztaly (a 95-99% kozti nyugati lakossag) pedig kevesebbet pazarolna.
A fenti megoldas legnagyobb akadalya egyebkent a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszerek fenntartasa es a fejlett vilag elelmiszer pazarlasa. (az ehezok megsegitesere egyebkent nem nagyon tesz senki, de csak azert mert a tapasztalatok alapjan az csak meg tobb uj ehezot eredmenyezne) -
dyra #8 "profit orientált" tehát kizsákmányoló. Mert profitot vagy a beszerzési vagy a munkaerő árakon tudnak fogni. Az élelmiszeriparban is mindkettő megvan.
És pont a profit orientált cégek miatt keletkezik a szemét. Mert mindent felhasználnak így 20 millió keksz van a polcokon, hogy csak egy példát mondjak. De mondhatjuk az áruházi pékségeket is.
A "profit orientált" cégeket kellene kiiktatni és nagyban csökkenne a kidobott élelmiszer mennyisége miközben növekedne a minőség.
De ebben a "profit orientált" világban ez kizárt.
-
#9
"Mégis, a válaszokból kirajzolódik a probléma lényege, miszerint a fiatalabb generáció tagjai nem látnak problémát a pocsékolásban. Arra már több különböző tanulmányban rámutattak, hogy az Egyesült Államokban nagyjából a megvásárolt élelmiszerek egyharmada megy veszendőbe (31 és 40 százalék közötti arányban), amivel jócskán megelőzik a többi országot – egy főre vetítve pedig napi 1200 kalóriára rúg a pontos adat, miközben 12 millió gyermek van híján megbízható, állandó beszerzési forrásnak, vagyis ennyien még az Egyesült Államokban sincsenek elfogadható helyzetben. "
Namost itt több probléma is felmerül. Gyak megvizsgálva a mondatokat a rendszer alapvető önellentmondásossága jön ki:
1. Mi lenne, ha a takarékosság jegyében nem vennék meg az emberek azt a 30-40%-ot, amit kidobnak? A földeken maradna, a termelők nyakán, extra költség, és elmaradott bevétel lenne, ami miatt felmennének az élelmiszer árak, vagy is a legszegényebb rétegek amcsiban is szívóágra kerülnének.
2. Amikor ilyen nagy túltermelés van, hiszen ha jól tudom még mindíg Amerika a világ legnagyobb mezőgazdasági termék exportőre, akkor van-e értelme az ilyen mondatoknak: "Mégis, a válaszokból kirajzolódik a probléma lényege, miszerint a fiatalabb generáció tagjai nem látnak problémát a pocsékolásban." A probléma lényege az, hogy a termelési és elosztási rendszer még mindíg a hiánygazdaságra épül, az embereket pszichológiai nyomás alatt tartja egy burkolt szinten, ezzel extra fogyasztásra is készteti őket. Ennek fontos tényezője az állandó szajkózás, hogy ne pocsékolj!!!!? Miért ne pocsékoljunk, mert kevésvan a..... miből is? De idáig soha nem jutunk el. Csak az érzésig, hogy valamiből kevés van, vagy is fel kell halmozni.
Kb 30-40éve olyan túltermelés van nyugaton, hogy már rég meg kellett volna változni az emberek gondolkodásának, a gazdagságról, szegénységről, ezeknek el kellett volna tűnnie. Még is fenn maradtak. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért is? -
kvp #10 "A probléma lényege az, hogy a termelési és elosztási rendszer még mindíg a hiánygazdaságra épül, az embereket pszichológiai nyomás alatt tartja egy burkolt szinten, ezzel extra fogyasztásra is készteti őket. Ennek fontos tényezője az állandó szajkózás, hogy ne pocsékolj!!!!? Miért ne pocsékoljunk, mert kevésvan a..... miből is? De idáig soha nem jutunk el. Csak az érzésig, hogy valamiből kevés van, vagy is fel kell halmozni.
Kb 30-40éve olyan túltermelés van nyugaton, hogy már rég meg kellett volna változni az emberek gondolkodásának, a gazdagságról, szegénységről, ezeknek el kellett volna tűnnie. Még is fenn maradtak. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért is?"
Nem feltetlen. A ne pazaroljunk eseteben most a termeszeti eroforrasokrol van szo, amibol tenyleg hiany van. Ha kevesebbet fogyasztanank, akkor kevesebbet is termelnenek, ami nem feltetlen vezetne dragulashoz, mert ugyanakkora foldteruleten kisebb termeshozammal is hozhato lenne az igeny, ami akar olcsobb is lehetne, ami profit formajaban visszahozna a kisebb forgalom miatti veszteseg egy reszet.
Miert nem ez tortenik megis? Mert gazdasagilag jobban megeri pazarolni. A fiatalabb generaciot meg nem erdekli, sem a gazdasag, sem a termeszeti eroforrasok, semmi hasonlo. Mondjuk ez nem megepo. Itthon sem erdekel senkit az ivovizzel valo sporolas, amikor jelenleg bosegesen rendelkezesre all es minimalis koltseggel termelheto ki, tovabba a tisztitasra sem forditanak tul sokat. Ahol mindez jelentosen dragabb, ott jellemzoen nagyobb az ivoviz erteke. Amerikaban az elelmiszerek nagyreszenek az erteke alacsony, mert olcsoak es bosegesen rendelkezesre all, ezert senkit nem erdekel ha pazaroljak, mint pesten a folyovizzel mosogatasnal a viz. A fiatalok egyebkent annyira nem is tevednek nagyot amikor a sajat vilagukban kb. a helyen kezelik a problemat. -
ostoros #11 Nem az a kérdés, hogy az ember nem eszi meg a maradékot! Hanem az, hogy a maradékkal mit csinálunk!
Régen a maradéknak megvolt a helye. Megette a kutya, macska, disznó, baromfi. Ma nem.
Arról, hogy a házi-kedvencnek mit meg nem vesz az agymosott fogyasztó nem kívánok beszélni.
Ellenben az, hogy ma tilos az élelmiszert megetetni a sertéssel, az egyik legnagyobb ostobaságnak tartom, amit az EU kitalált. A napjainkban kidobott maradékon hazánkban több százezer sertés tudna megnőni. És az egésznek végül is egyedül a tápszergyártók látták hasznát, különösen a szójások, mert a gabona önmagában kevés fehérjetartalmú.
Azt már gondolom nem kell bemutatnom, hogy ha a maradék oda kerülne ahová való, ahelyett, hogy a szeméttelepen a PATKÁNYOKAT hizlalná, akkor kevesebb gabona fogyna, ami csökkentené a gabona árát, ami a szegény országok lakosságának IGENCSAK jól jönne. -
ostoros #12 Ez nem igaz. Ha nem pocsékolunk, kevesebb élelmiszer fogy, akkor LEMENNEK az árak, nem fel... -
TokraFan #13 Látom, nem sok fogalmad van az élelmiszeriparról. Ami esztétikailag nem felel meg, az valóban nem megy a zöldségeshez, de NEM is dobják ki! Az ilyen élelmiszerek egyéb termékekbe kerülnek, feldolgozott állapotban. Pl. az önmagában nem eladható gyümölcsből lesz a gyümolcslé, vagy készítenek belőle sűrítményt, esetleg szárítval használják fel. Zöldségek esetében megy a különböző készételekbe, darálva konzervekbe, vagy ami szárítható, abból por készül. Aminek felhasználható festékanyag tartalma van, abból ételfestéket készítenek. Ami pedig az ég világon semmire nem használható már, az megy a kutya és egyéb állatok tápjába! Kukába az ipar semmit nem dob ki.Sőt, éppen az a cél, hogy a maradék maradékát is el tudja adni, nem véletlenül van szinte minden nagyobb multi élelmiszergyártónak saját pl. kutyatápos cége, ahol minden megmaradt sz*rt még el tudnak adni...
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.30. 22:39:11 -
TokraFan #14 Ezt az ősi komcsi dumát honnan szedted így hirtelen? Ha nincs profitorientáltság, akkor mi legyen helyette? A két szép szemedért fog dolgozni bárki szerinted? Mert ugye amíg te is azért dolgozol, hogy pénzt keress (hopp, profitorientált vagy), addig másoktól meg elvárod, hogy csak úgy dolgozzanak ingyen a világba. Lehet újat mondok, de a cégeket is emberek működtetik, akik pont úgy pénzt szeretnének látni a munkájukért, mint ahogy te a munkádért fizetést vársz cserébe.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.30. 22:45:02 -
TokraFan #15 Csak erről egy fotelből okoskodni egyszerű, de más a gyakorlat!
Tessék, holnaptól ne internetezz, ne nézz TV-t, ne moss/mosogass mosógéppel, ne vasalj, ne használj semmilyen elektromos szerszámot (fúrógép, csiszoló stb.), a füvet se elektromos fűnyíróval nyírd, számítógépet/telefont dobd ki, satöbbi...
Ugyanis ezek mindegyikének használata pocsékolás, pocsékolod a drága energiát!
annak ellenére, hogy fentiek semmiben nem különböznek az élelmiszer pocsékolástól, kétlem, hogy holnap azonnal leállna bárki is az elektromos eszközök használatáról. Pont úgy nem fog érdekelni senkit, hogy este kidobja a maradékot.
A sertéses példa meg hülyeség. Ma már nagyon sok városban/faluban nem is tartható sertés (pl. nálunk sem, pedig 3000fős településen élek), de ha tartható lenne, akkor sem tartana senki, maximum csak aki nagyon ráér vagy kifejezetten ebből akar megélni.
Nem akarjátok felfogni, hogy megváltozott a világ. Nem a 60-as években vagyunk, ma már más minden, egy átlag család férfi/nő tagja is dolgozik, aztán gyerekekkel rohangálnak különórákra, nincs arra idő, hogy sertéseket b*sztasson, meg reggel 5-kor csak azért keljen fel, hogy a moslékot odatolja a disznó elé. Aztán meg vegye fel az öltönyt és irány a munka? Vagy hogy gondoljátok ezt egészen pontosan?
Eszembe nem jutna sertést tartani, mi a fenének? Azért van az ipar/mezőgazdaság, hogy ott oldják meg ezt a munkát, az emberek zömének más dolga van. -
kiralysanyi #16 Már bocsánat, de a Te sertéses példád a butaság. Egyrészt helyi rendeletben nem korlátozható a haszonállat tartása, másrészt régen sem az "öltönyösök" voltak a sertéstartók. "Csupán" annyi történt, hogy a háztáji állattartás nem tud árban versenyezni a nagyüzemivel (az előállított termék beltartalmi értékét mindenki leszarja...), meg aztán sokkal kényelmesebb bemenni a boltba fél kiló tarjáért, mint másfél-két éven át babusgatni a jószágot. -
bundasjezus #17 Leírtál egy kulcsgondolatot:
"az előállított termék beltartalmi értékét mindenki leszarja..."
Ez sajnos pontosan így van. Vásárlásnál, főleg a szegényebb társadalmi rétegeknél mindig az ár lesz az érzékeny pont. Az anyagi lehetőségek sajnos felülírják az egészségügyi és a minőségi szempontokat. A háztáji termékek ezért csak a városi és falusi piacokon, a jól bejáratott megrögzött vásárlóknál vagy a prémium termékek piacán eladhatók. Mindenki más megy a szupermarketekbe olcsón szemetet venni/enni. -
TokraFan #18 Értelmezzük már a kronológiai sorrendet...Arról volt szó, hogy az elpocsékolt élelmiszerekkel sertéseket lehetne etetni! Ez pedig NEM igaz! A háztartásokban elpocsékolt élelmiszerek jelentős része olyan embereknél keletkezik, akik életükben nem tartanának sertéseket, vagyis nem lenne kinek odaadni a moslékot sem. A begyűjtés pedig fizikai és logisztikai képtelenség, nem beszélve a teljes ráfizetésről, ami vele járna (munkaerő+rezsi+szálíltási költségek).
Ha tehát a városi emberek, vagy a vidéki, de már modern életvitelű emberek nem tartanának sertést, az ipari sertéstenyésztőkhöz pedig nem tudod eljuttatni a háztartásokban maradt és kidobásra ítélt élelmiszert, akkor már hogy a fenébe lehetne ezzel bármit megoldani? Ez megint csak ilyen fotel nosztalgiázás volt az eredeti hozzászóló részéről, ami minden gyakorlati realitást nélkülözött...Én csupán erre reagáltam.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.31. 14:33:57 -
TokraFan #19 Ez is erős ferdítés. Miért gondolja mindenki azt, hogy a házi termelő terméke _minden esetben_ jobb, mint az ipari? Ez megint a nosztalgiázás miatt van, mert régen ez még igaz volt talán, de ma már számos házi kotyvasztó is pont úgy tápokon neveli a jószágot, mint az ipari telepeken. A különbség pusztán a volumenben van. Miért gondolja mindenki, hogy egy őstermelő tisztán kukoricán neveli a csirkét, és nem zsákos csirketápon, amibe esetleg kever egy kis festékanyagot amitől sárgább lesz (ezt az ipar is csinálja, csak ott tudsz is róla, mert kötelező feltüntetni). A istermelőnél meg csak örvendsz, hogy milyen szép sárga, ez aztán az igazi minőség, de valójában fogalmad nincs, mit művel az öreg Gazsi bácsi a garázsában, ahol a termékek készülnek. Most nem beszélve a higiéniás körülményekről, amit egy komoly ipari gyártónál nagyon szigorú előírások alapján határoznak meg és ellenőriznek, míg mondjuk Mari néni sajtüzemében a fene tudja, mi rothad a sarokban évek óta. Sajnos ez sem ilyen egyszerű, nem fekete-fehér, hogy az ipari az szemét, Mari néni lekvárja meg a csúcs. Lehet előbb kapsz szalmonella fertőzést Mari néni lekvárjától, mint egy iparitól.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.31. 14:44:01 -
dyra #20 Miért kell összemosni a dolgokat? Azért mert leírod, hogy működik a gazdaság komcsi vagy? A Profit abból keletkezik, hogy vagy megspórolják a munkaerőn vagy a beszerezésen és ezt általában monopóliumok tudják megcsinálni vagy nagyobb cégek. A kicsik árversenyeznek gyorsan kimúlnak.
Most azok dolgoznak a legtöbbet akik a legkevesebbet keresik. Egyszerű matematika. Kicsit hozzáadott értékű a munkájuk vagyis, hogy legyen elég pénzük sokkal többet kell dolgozniuk.
Nem lehet megoldani az emberiség problémáit ebben a gazdasági rendszerben. Az iparnak nem érdeke visszafogni a termelést. Sőt az embereknek sem érdeke. Nekem se.
A többi személyes hülyeségedre nem reagálok, egyszerűen leírtam, hogy most a túlzott profit elvárás miatt még az olyan maradék nyesdék húsból is virsli lesz amit a régi emberek még az állataiknak sem adták volna oda, vagy a gumicukor csontból készül a teheneket kizsigerelik, stb..
Ez mind azért van, mert nekik is egyre többet és egyre jobban kell gyártaniuk, hogy a profitjuk szinten legyen vagy növekedjen. Ami igazából senkinek nem jó, mert a föld pusztul, a lakosság szemetet eszik és plusz sokkal több szemét keletkezik. De ezek a cégek mind azokat a kistermelőket szorították ki a piacról akik évszázadokig évezredekig látták el kajával az embereket.
Szóval van a piac működése meg van a társadalmi érdek. Hosszútávon a kettő nem fog tudni együtt mozogni. -
TokraFan #21 "A Profit abból keletkezik, hogy vagy megspórolják a munkaerőn vagy a beszerezésen"
Ezt azon kívül, hogy te így gondolod, valami konkrét kutatási eredménnyel, hiteles statisztikai adatokkal is alá tudod támasztani, vagy csak megint beszélsz bele a világba, és a saját légből kapott gondolataidat adod elő úgy. mintha egyetemes igazságok volnának?
"Most azok dolgoznak a legtöbbet akik a legkevesebbet keresik."
Van ilyen is, de szabad világban élünk. Alapíthatsz te is céget, aztán majd meglátjuk, mire jutsz. Vagy válthatsz munkahelyet, esetleg tanulhatsz, hogy a magasabb képzettséggel jobb fizetést kapj. További opció, hogy kimész külföldre, ahol rendesen megfizetik a munkádat (hopp, ott is a csúnya profitorientált cégektől kapsz fizetést). Csak szólok, hogy Ausztriában egy szimpla kőműves évi 7 millió körül megkeres jelenleg. A felségem diplomával és két felsőfokú nyelvvizsgával nem keres ennyit...Miről beszélünk?
"a lakosság szemetet eszik"
Valóban, csak azt is be kéne kalkulálni a rendszerbe, hogy ha bio táplálékon élne mindenki, akkor már régen éhezés lenne. Ha tanultál történelmet, feltűnhetett volna, hogy az iparosodás előtt lényegesen kevesebb embert sem tudott eltartani a Föld, egy rossz év, rossz időjárással konkrétan éhezéshez vezetett. Az, hogy ma nem éhezel, az iparnak és a technológiának köszönheted, kizárólag!
Akinek pedig nem tetszik az ipari minőség, senki nem akadályozza meg abban, hogy vegyen egy tanyát vagy egy kertes házat, és maga tartson állatokat és termeljen zöldséget/gyümölcsöt. Az Bio lesz, cserébe a fél életed rámegy a házimunkára. De a döntés a tiéd.
"Szóval van a piac működése meg van a társadalmi érdek. Hosszútávon a kettő nem fog tudni együtt mozogni. "
Ja, olyannyora nem, hogy nagyjából amióta világ a világ, a kettő együtt mozog. A kistermelő is profitorientált...vagy szerinted miért dolgozik? És ők is már ipari eljárásokat alkalmaznak, sok esetben tápozzák a jószágot, mint az iparban. De szép dolog a nosztalgia, ezt értem...
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.31. 15:16:49 -
dyra #22 Jó akkor szerinted hol keletkezik a "profit" és mi annak az "ára"? Tők jó, hogy engem oltasz, de te meg egyszerűen azt hiszed, hogy a profit csak "úgy" keletkezik. Nem. Azért valakinek dolgoznia kell. És ha a megtermelt javakat az elvégzett munkának a fejében osztanék szét egyszerűen nem keletkezne "profit". Ezt belátni kb egyszerű paraszt logika. Tehát valakinek valakitől el kell vennie. Na de mind1 nem linkelgetnek neked keress rá magad. Meg gondolkodj rajta aztán majd belátod, hogy ez így van.
"Van ilyen is, de szabad világban élünk"
Nem élünk szabad világban.
"Alapíthatsz te is céget, aztán majd meglátjuk, mire jutsz."
Vállalkozó vagyok kb annyi az éves bevételem mint Tiborcz-nak volt vagy nagyon régen Mészárosnak. Aztán ők továbbfejlődtek nyilván mert rohadt tehetségesek voltak.
"Valóban, csak azt is be kéne kalkulálni a rendszerbe, hogy ha bio táplálékon élne mindenki, akkor már régen éhezés lenne."
Miért lenne? Szerinted most kik termelik meg a nagy élelmiszeripari cégeknek a kaják többségét. Kis és közepes gazdaságok ezrei. BIO kajáról nem beszéltem.
"Ja, olyannyora nem, hogy nagyjából amióta világ a világ, a kettő együtt mozog."
Dehogy mozog.
Nem is foglalkozom veled úgyis csak személyeskedni tudsz.
-
bundasjezus #23 Nem minden esetben jobb, de ha ettél már életedben tápos tojást, meg rendes házi tojást, akkor tudod, hogy mi a különbség. Aki világ életében tápos tojást evett, annak fogalma sincs, hogy mennyivel táplálóbb és finomabb a házi tojás, mert sosem kóstolta, tehát neki a tápos tojás az etalon. Én tartok tyúkokat, változó létszámmal kertesházi körülmények között, tehát van számukra biztosítva nagy, szabad, zöld kapirgálós terület is. Konyhai zöldség maradékon, kukoricán, búzán, zöld növényeken, bogarakon vígan eléldegélnek. Cserébe sokszor annyi a tojás, hogy nem tudom mire felhasználni. Viszont ettem már bolti tápos tojást és az a véleményem, hogy aki hosszú távon olyat eszik, az meg is érdemli. Ugyanígy vagyok az ipari felvágottakkal is.
De hozhatnám példának a házi pálinkát, a házi bort is. Persze, vannak tróger termelők, nem állítottam, hogy nincsenek. De aki lelkiismeretesen termel, az olyan minőségben csinálja, mintha saját fogyasztásra termelne.
A háztáji sertéstartás visszaszorulásának pedig csak egyik oka a városiasodott és felgyorsult életmód. Nagyapám, dédnagyapám kiköpte volna a falatot a szájából, ha a szupermarketben vásárolt sertés- vagy marhahúsba haraphatott volna, mert azonnal érezte volna a különbséget. (Egyébként ki is köpték a falatot, mert életük végéig baromfit és sertéseket tartottak.) Nekünk fiatalabb generációknak, akiknek nem sok közünk van a háztáji termeléshez, számunkra bőven megfelel az ipari szemét is, meg a Marokkóból hozott paprika, paradicsom. És ezt a véleményemet fenntartom: a boltban kapható élelmiszerek nagy része emberi fogyasztásra alkalmatlan szemét. Dehát erre van igény, kereslet és pénztárca, ezért ez kapható. Csak akkor nem szabad sírni és méltatlankodni, hogy miért van ennyi szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés. "Az vagy, amit megeszel." -
bundasjezus #24 A profit olyan, mint az atomenergia. Lehet jóra és rosszra is használni.
Az a profit, ami magas hozzáadott értékből és know-how-ból keletkezik és ezért jut bőven a dolgozók fizetésére is, az jó profit. Ezt nevezik fejlődő életszínvonalnak. Ez win-win szituáció.
Az a profit, ami nem abból keletkezik, hogy a termék hozzáadott értékét növelik, hanem abból, hogy minél többet spóroljanak a minőségen és a bérköltségeken, munkakörülményeken, az a rossz profit. Ezt nevezik kizsákmányolásnak. Ez lose-lose szituáció. Itt a Balkánon sajnos utóbbit ismerjük. Tehát a profit minősége (nem mennyisége!) alapvetően a gyártulajdonos hozzáállásának függvénye. Ha tróger a góré, akkor neki mindig az lesz az első, hogy legyen della vadiúj X5-ös BMW-re, a termelésen, a terméken és a dolgozókon meg annyit spórol, amilyen vastag bőr van a képén. Ha a góré társadalmilag felelős ember, akkor neki elősorban az a fontos, hogy olyan terméket állítson elő, ami előre viszi a társadalmat, hozzájárul annak fejlődéséhez, életszínvonalának növekedéséhez, az X5-ös BMW pedig huszadrangú szempont (telni fog rá így is). Ő tudja, hogy ez csak akkor fog menni, ha nem spórol az emberein, az erőforrásain.
Összegezve: ha tróger a gyáros, akkor számára a rövid távú jólét elérése lesz a szempont, ezért kizsákmányolja az erőforrásait. Ha pedig felelős ember a gyáros, akkor számára a hosszú távon is elérhető és fenntartható jólét a cél, ezt pedig csak a dolgozói megbecsülésével érheti el, tehát nem kizsákmányolja, hanem motiválja őket.
Hosszú távon egy cég vagy vállalat sem maradhat fenn, nem lehet versenyképes, ha kizsákmányolja a dolgozóit vagy a társadalmat. Ez a balkáni tempó és vállalkozói kultúra, amit mi ismerünk, nem véletlenül nem képes cégbirodalommá nőni és nem véletlenül nem élnek az ilyen cégek évtizedekig. -
ostoros #25 Ostobaságot dumálsz.
Olyan nincs, hogy nem tartható. Olyan van, hogy a település közepén nem lehet. Na de a település szélén például önkormányzati tulajdonban bőven lehetne. Nem kettőt, hanem kétszázat. Tudod, hatékonyság. És még össze is tudják gyűjteni a maradékot.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.08.31. 18:13:22 -
dyra #26 Nem! A profit nem a magas hozzáadott értékből keletkezik. Az vagy ki nem fizetett béreken vagy monopóliumból (gyakran mindkettő egyszerre). PL az Apple megmondja a beszállítóknak mennyit fizet a cuccért. Azok meg remegve viszik ki olyan országba a termelést ahol még a bérköltséget letudják nyomni. Az extraprofit meg az Apple-nél jelentkezik. 1000 milliárdos cég (dollárban). A profitja két tényezőből áll össze gyakorlatilag monopólium bizonyos területeken, és fillirekért dolgoztat meg gyerekekkel (volt is belőle botrány nem egy.)
Autóipar dettó. Mezőgazdaság dettó, csak az Apple más cégek helyettesítik.
És hogy jön ez ide? Hát úgy , hogy a profit hajszolása miatt kell egyre és egyre többet fogyasztani és termelni. Tönkreb*sszuk a földet.
Nekem ez amúgy nem okoz problémát. Elfogadtam. Ez ellen nincs mit tenni. Itt se tudunk semmilyen intézkedést csinálni ami ne látszatintézkedés lenne és bármi komolyabb hatása lenne.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.08.31. 20:45:47 -
TokraFan #27 "ha ettél már életedben tápos tojást, meg rendes házi tojást, akkor tudod, hogy mi a különbség."
Persze, hogy ettem, nagyszüleim is tartottak még csirkéket. De itt nem ez a kérdés, hanem az, hogy mitől gondoljuk a kistermelőt szentnek? Mert rohadtul nem azok ők sem, és ők is a profitmaximalizálásban érdekeltek. Nem tudjuk, mit és hogyan csinálnak valójában, mert tized annyi szabály nem köti őket, mint egy ipari szereplőt. Ami szabály meg van, azt sokszor le is sz*rják. Nem azt vitatom, hogy a hagyományos úton előállított élelmiszer táplálóbb, finomabb, stb., hanem azt, hogy amit ma kistermelőnél kapható, arról nagyjából semmit nem tudok. Csak sokan összemossák a szépemlékű nagymamával aki valóban pedáns és tiszta volt, aztán ezt vetítik ki a tök idegen kistermelőre, akiről konkrétan semmit nem tudnak. Simán tápozhatja az állatokat, használhat trükköket, ha rossz napja van meg este veszekedett az asszonnyal, akkor hopp, kicsit többet löttyint a tartósítószerből és már mérgezőbb is a terméke, mint ahol a robot adagolja hibátlan mennyiségben (igen, ők is használnak tartósítószereket, sőt, náluk szinte elengedhetetlen, lévén egyéb ipari eljárások és csomagolástechnika híján nem tudnak egyéb módon biztonságosan tartósítani).
Úgyhogy elbeszélünk egymás mellett...Persze, hogy ízre és tápanyag mennyiségre jobb a házi, de csak akkor, ha én magam állítom elő, mert csak akkor lehetek biztos abban, hogy az a házi cucc valóban megfelelő körülmények között készült. Azt meg nem tudom ellenőrizni, hogy mondjuk Marika néni nem-e puszta kézzel, mondjuk egy reflexes takonytörlés után gyurmázza-e kézzel a tésztát. A nagyiról ezt tudtam, abban megbíztam, de az isten tudja honnan jött kistermelőnél a fene se tudja, milyen állapotok vannak.
A borral kapcsolatban viszont stabilan nem értek egyet. A birászat nagyon komoly szakma, már-már művészet. Nagyon komoly felkészültséget és tudást igényel a jó bor előállítása. A házi borok 95%-ka rettenetes, sajnos volt szerencsételnségem elég sokat kóstolni. Az ellenségemnek nem kívánom, ihatatlan szutyok volt mindegyik. Persze a gazda rettentő büszke volt rá, ami az ő szemszögéből érthető is, hiszen rengeteg a meló vele, de fogyasztóként az univerzum mentsen meg az ilyen "boroktól".
Azt viszont nem kétlen, hogy a saját tartású csirkéid és az így keletkezett tojásaid sokkal jobbak, mint az ipari. De itt is az a kulcs, hogy te magad tartod, nem pedig a fene tudja ki hozza neked. Sajnos nekem erre az életvitelem mellett sem időm, saem lehetőségem nincsen. Vagyis nem sajnos, mert meg kell állapítanom (nagymamáméknál közelről megtapasztalva), hogy nekem semmi kedvem nem lenne állatokat tartani, utánuk sz*rt szedni, por van, piszok van stb. Nekem nem való, de ez nyilván személyes szubjektív magánügyem, ettől még a tény, hogy jobb minőségű élelmiszert állít elő aki hajlandó ezzel foglalkozni, nem változik! -
TokraFan #28 Láthatóan te csak a saját életed eléggé beszűkült tapasztalatából általánosítasz, ami egy tipikus érvelési hiba. Attól, hogy te csak ilyen példát láttál életedben, még nem ez lesz az általános. Rengeteg cégnél kifejezetten jól érzik magukat a dolgozók, és komolyan sajnálom, hogy neked ilyenben még nem volt részed, csak kizsákmányolásban! -
dyra #29 Megint személyeskedsz, meg jössz a baromságokkal. Mi köze az én vagy a te életednek ahhoz milyen folyamatok zajlanak a világban? Porszem sem vagy az egészet nézve. -
bundasjezus #30 Az Apple pont egy állatorvosi ló, jó hogy ezt a céget hoztad fel példának.
Véleményem szerint az Apple addig volt innovatív cég, amíg Steve Jobs élt. Jobs vitte magával az Apple-t is a sírba. Ami most működik Apple néven, az valami teljesen más, valami romlott dolog.
Jobs olyan vezető volt, mint akiről írtam lejjebb, hogy csak és kizárólag az innováció és a fejlődés lebegett a szeme előtt. Maradandót alkotott. Motiválta, nem pedig kizsákmányolta az embereit.
Mióta Jobs meghalt, azóta nincs innováció az Apple-nél és teljesen máshogy áll hozzá a cég a világhoz és a jövőhöz. Most a kizsákmányolás és a vagyongyarapítás a legfőbb célja az Apple-nek. Ezt sokan felismerték, sokan érzékelik és el is fordultak az Apple-től. -
#31
Én ettem. Sokat. És nem tudtam különbséget tenni közötte. A tej között igen, mert a házi tej nem volt pasztőrízálva.
A kommentek egy része olyan, naív idealista és világról fogalmatlan képet árasztó, hogy arra szavak nincsenek... -
#32
Az én öreganyám annak idején arra tanított ha leesik egy szelet kenyér azt felkel venni és megcsókolni, mert az az Élet, akkoriban még az egész kenyérre keresztet rajzoltak, felszelés előtt.
Na ilyen háttérrel magam mögött, engem mindig zavartak azon főleg amerikai "prank" videók melyekben, a fiatalok élelemmel játszottak, dobálták egymásra..ect.
A társadalom bizonyos alap élelmiszerek árát direkt tartsa alacsonyabb árszinten, hogy mindenki számára elérhető legyen és ez nem adhatna okot a visszaélésre, ha fiataloknak valaki elmondaná a társadalom lényegét, akkor lehet rend lenne a fejekben.
Tehát a "megvetem az élelmiszert(alap élelmiszert, nem a szarvasgombát) azt csinálok vele amit akarok" ez részben igaz mivel azért tudta megvenni ennyiért, mert a társadalom lehetővé tette.
Az életben van még pár ilyen szolgáltatás aminek az árát próbálják, többé kevésbé sikerrel, alacsonyan tartani, ez főleg a régi állami időkben volt nagyon érzékelhető.
-
TokraFan #33 Egyébként értem amit mondani akarsz, de kis pontosítást tennék: Az Apple soha nem volt innovatív! Gyakorlatilag semmit nem találtak fel...Jobs kiváló marketinges volt, képes volt eladni egy életérzéshez kötött logót, mely mai napig repíti a márkát. Az egyetlen innovatívnak nevezhető eszközük az Apple 2 volt az induláskor, amit viszont számos mérnök alkotott meg, a kiváló szakember és Apple társalapító, Steve Wozniak tervezésével, vezetésével és irányításával.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.09.02. 23:01:22 -
vMvMvMvWvMvMvMv #34 "A fiatalabb generáció tagjai nem látnak problémát a pocsékolásban."
Mert okosabbak és tudják, hogy az élelmiszer nem tárolható örök időkig.
-ha így lenne, nem lehetne megemészteni!-
választanunk kell:
a: átengedjük egy bélcsatornán: elhízást okoz
b: nem: pocséklás
-
ugh #35 Hagyjuk mar ezt a faszsagot.
Az idiota nagyvarosi hugyagyuak hiszik ezt el.
A kistermelo is azt a tojotapot adja nek,i mint a nagy, vagy mari neni(ha van esze).
Az udvaron kapirgalo tyuk alig tojik.
-
#36
Ez olyan, mint az audiofilok sznobizmusa vagy egyes borszakértőké... Rohadtul nem hallja a difit a hangrendszere és füle miatt sem, de azért minden flac...
Az is ilyen, amikor nem tudják a szakértők (?) sem felismerni a borokat. Volt olyan, hogy ételfestékezett fehérbort vörösnek simán benyalta. A sok bio és házi hülyeség is ilyen. Valaki azt hiszi, hogy ő attól több és jobb, hogy olyat fogyaszt?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.09.03. 08:41:03 -
bundasjezus #37 Az a kistermelő, aki a piacon árulja a tojását - beleértve Mari nénit, aki a fölösleget adja el a piacon - nem tápot ad a tyúkjainak.
Az a kistermelő, aki esetében fontos a termelési volumen és boltoknak adja el a tojását, ő biztosan tápot ad a tyúkjainak. De én nem ez utóbbiakról, hanem az előbbiekről beszélek elsősorban.
A szabadtartású, úgynevezett "boldog tyúkok", amik megfelelően nagy zöld területen kapirgálnak, bőséges tojásmennyiséget tojnak. Valóban nem olyan sokat, mint az ipari tojástermelés esetében, de nem is ez a céljuk.
Az alábbi videó, fülbemászóan dallamos zenével illusztálja a csirkeneveldék iparosítottságát.
Csirkekombájn -
bundasjezus #38 Az üzleti életben van egy mondás, ami így szól: "Az ötlet még nem termék, a termék még nem vásárló, a vásárló még nem profit".
Jobs ebben volt tehetséges, hogy maga köré gyűjtötte a jó ötleteket és a jó szakembereket, majd ezekből egy piacképes terméket alkotott, amit aztán el is tudott adni. Ő volt a karmester a zenekarban.
Jobs tette az Apple hitvallásává azt is, hogy ne olcsóbbak vagy jobbak legyenek a termékeik, mint más gyártóké, hanem különbözőek legyenek.
Ugyancsak Jobs ismerte fel azt is, hogy olyan hétköznapi eszközöket kell gyártani, amelyek egyrészt teljes mértékben felhasználóbarátak, másrészt olyan design-nal kell rendelkezzenek, hogy az ember ne csak egy szürke tárgyat lásson bennük, hanem érzelmileg is kötődjön hozzájuk.
Egy sikeres és innovatív cég létrehozásához és működtetéséhez multidiszciplináris tudásra van szükség. Ez a tudás pedig sok ember tudásából adódik össze a cégen belül. Viszont kell a csúcsára egy "agy", aki a rendelkezésére álló tudás alapján döntéseket képes hozni és meghatározza a cég jövőjének irányát.
Ötletekkel tele a padlás. Az ötletek kis százalékából lesz találmány és szabadalom. Még kisebb százalékukból lesz prototípus, majd piaci termék. És elenyésző százalékukból lesz sikeres, eladható, profitot hozó termék. Az ötlettől idáig eljutni nagyon komoly teljesítmény. Ezért teljesen irreleváns, hogy egy ötlet kinek pattant ki először a fejéből. Az a fontos, hogy ki csinált belőle először profitot. Jobs és az akkori Apple ebben volt nagyszerű és innovatív. -
#39
Vidéken nőttem fel és szinte napi szinten kellett háziállatokkal foglalkoznom (és később három műszakos baromfi feldolgozóban is lehúztam pár évet). Teljes tévhit, hogy az udvari, "ridegtartású" csirkék többet tojnak, mint a táppal etetett társaik*. A tojásképződéshez (egyebek mellett) kalcitos-meszes bevitelre van szükségük, amit sima zöld "kapirgálással" egyszerűen nem kapnak meg, így ritkábban is tojnak. Illogikus is: a nem háziasított szárnyasok tömegével potyogtatnák a tojásokat, ha ez így lenne. Nyugodj meg, Mari néni már évtizedek óta ugyanúgy odaadja a tyúkjainak a táppal felütött darát és zöldet (meg az összetört tojáshéjat is), különben nem lenne elég tojása, hogy eladhassa a piacon. (Az extrém bio-mániásokat kivéve, persze.)
* Szintén tévhit, hogy a sárgább bőrű, "otthoni" csirkék jobbak, egészségesebbek, mint a telepeken tenyésztettek. Utóbbiak a teljes kivéreztetés, hőkezelés és vegyszeres mosás miatt fehérebbek (és kevesebb a zsírjuk is), de amúgy semmivel sem rosszabbak (sőt, emellett kevésbé inasak, kemények, mint a háziak). Más kérdés, milyen eü-i megfelelőséggel voltak nevelve, azaz milyen gyógyszerekkel tömték őket, de az EU-ban ez nem jellemző. -
bundasjezus #40 Én csak a saját és a közvetlen környezetemben lévő tyúktartásról tudok beszámolni. Természetesen nem csak zöldet kapnak a tyúkjaim, hanem kukoricát, búzát és olyan konyhai maradékot, apróra tört tojáshéjat, amit meg tudnak enni és szeretik is. De tápot, gyógyszereket és mesterséges dolgokat nem kapnak. Azt egy percig sem állítottam, hogy többet tojnának mint egy iparilag nevelt tyúk, de a családom szükségleteit bőven fedezi a tojásmennyiség amit tojnak. Akikre rálátásom van és tudom, hogy tartanak tyúkokat, ők sem táppal etetik őket. Az egész mondandómnak csak annyi a lényege, hogy tudom, hogy az enyémeim mit esznek, ráadásul változatosan esznek és nagyon tápláló, egészséges tojásokat adnak. Ez nekem bőven elég.
Nekem van lehetőségem saját magam által termelt tojást enni, ezért élek is vele. Ha másnak nincs lehetősége, az sem probléma, mert a piacokon, vagy házaknál ugyanúgy hozzá lehet jutni az finom házi tojásokhoz. Persze utána kell járni, mert át tudják verni az embert, de alapvetően ez egy megoldható feladat.
Engem egyszerűen taszít az ipari léptékű állattenyésztés. Nem vagyok fanatikus állatvédő, de nem veszi be a gyomrom azokat a körülményeket, ahogyan ott az állatokat tenyésztik. Ettől függetlenül én is rá vagyok szorulva a szupermarketekben kapható termékekre, mert se időm, se tudásom, se lehetőségem nincs minden élelmiszert magamnak előállítani, de ahol lehet, ott törekszem a lehető legtermészetesebben előállított táplálék elfogyasztására. -
#41
Az ipari mérték a szükséges rossz. Másképpen nem lehetne eltartani azt a rengeteg embert, ebből következik a pazarlás is. És még így is a Föld kb. ötöde napi szinten éhezik a rossz elosztás miatt. Ez nem csak a szegény, elmaradott országok bűne, hanem a fejletteké, így hazánké is: itthon a gyerekek ötöde alultáplált, a kórházba kerülők kétharmada ott lakik jól először.