kvp#7
Normalis profitorientalt iparagakban, mint pl. a legtobb nem tamogatott mezogazdasag, a termest kategoriak szerint csoportositjak. A legjobbakbol lesznek a premium termekek (A), az atlagosbol az alap termek (B), a kisse hibasbol az olcso kategoria (C) es a maradek megy a gyarakba feldolgozasra, mert apritva vagy daralva mar nem zavaro az esztetikum. Sok helyen ami mar ez alatt van, az megy allateledelnek, ami mar arra sem jo pedig ipari felhasznalasra, pl. ipari alkohol vagy ecet gyartasahoz.
Csak az ujsagirok sugalmazzak, hogy kulalak miatt menne termes a kukaba. Valojaban ez csak akkor tortenik meg, ha anyagilag jobban megeri a foldon hagyni es karkent leirni a termest, mint betakaritani es eladni. Ennek fo oka a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszer. Profitorientalt kornyezetben a sikertelen termelok csodbe mennek es kialakul egy tokeeros, optimalizalt nagyipari elelmiszergyartasi struktura, ahol meg a tenyleges szemetet is hasznositjak.
A pazarlas jellemzoen ott van, hogy az emberek tobbet vasarolnak mint amire szukseguk van, tehat a gazdasagot ugyan porgetik, de az foloslegesen termel, azaz ha kisebb lenne a fogyasztas, akkor kevesebbet kellene termelni. Ettol persze nem jutna az ehezoknek tobb, mert finanszirozas hijan meg se termelnek, viszont csokkenhetne a termeles, ami kevesebb eroforrast hasznalna fel. Kornyezetvedelemi szempontbol idealis esetben a Fold eltartokepessegeig kellene lemenni, mikozben a szegenyek ehen halnanak. A gazdagabbak (felso 1%) meg se ereznek, mikozben a kozeposztaly (a 95-99% kozti nyugati lakossag) pedig kevesebbet pazarolna.
A fenti megoldas legnagyobb akadalya egyebkent a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszerek fenntartasa es a fejlett vilag elelmiszer pazarlasa. (az ehezok megsegitesere egyebkent nem nagyon tesz senki, de csak azert mert a tapasztalatok alapjan az csak meg tobb uj ehezot eredmenyezne)