72
-
#72
F1 kocsinál értelemszerűen nem felhajtóerő, hanem leszorítóerő termelődik, bocs. Lényeg hogy a mozgás irányával szöget bezáró légerő, ellenállás+leszorító/felhajtó erő keletkezik.
Aerodinamikailag a legegyszerűbb megoldás szerintem a sima szivar/orsó alak. Nagy sebességnél ez biztosítja a levegő csőfalak felé áramlását és sűrítését. A sűrű levegő biztosítja a légpárnát/air bearinget. 1 atmoszféra már valszeg önmagában elég. Csak akkor ugye az egész kb olyan légellenállást is jelent, mintha a szabadég alatt cső nélkül futna! Márpedig ez a legegyszerűbb és legoptimálisabb alternaítva a porszívóval szemben, mert ehhez képest bármilyen megoldás valamilyen paraméterben xarabb lesz amit technikailag kell kompenzálni.
Ergo ez a rendszer valszeg (szerintem) nem fog semmi technikai előnyt jelenteni ahhoz képest, mintha cső nélkül próbálnánk hangsebességű utazást biztosítani. Leszámítva, hogy nem kell hangrobbanással számolni. Bár egy csőben zajosan végigfutó valami is kelthet egy kisebb hangsebességgel terjedő lökéshullámot. -
#71
"Meddig olvastad a tanulmányt? Csak mindenhol leírja, hogy nem vákuumot hoznak létre, hanem légritka levegőt, vagyis a Földi légnyomás 1/6, ami nem is az egész csőben érvényesül, csak az utazó szakaszokon, a városokhoz/célállomásokhoz közeledve a nyomás nő, így a sebességet csökkenteni kell."
Mármint MARSI légkör! Ami a földi tengerszinti nyomás 0,6%-a. Ennek az 1/6-a az a maximális vákuum, amit a jelenlegi technika gyakorlatilag gazdaságosan biztosítani tud. Ezekszerint te nem olvastad a tanulmányt!
"Az érveim ilyen fajta ignorlása a trollkodás csúcsa. Jól csinálod. Csak engem nem érdekel."
Bocs, bocs, valszeg nem figyeltem, de milyen hasonló technikai megoldásról is tudsz?
"A következőképpen működik, a kabin elején lévő kompresszor beszívja a légritka levegőt, sűríti (tárolja) és LEHŰTIK, két fázisban. Ezt a hideg levegőt fúják ki ami ad egy felhajtóerőt illetve egy kevés impulzust (a többi a maglev rendszer adja)."
Igen lejött, ha nem tűnt fel és írtam, hogy milyen hülyeség technikailag. A bonyolult lebegtetési rendszer helyett talán célszerűbb lenne a mágneses, ha már úgy is egy lineáris motor hajtja és egy csőben közlekedő mágnesvasút. Ha meg nagyon szeretnék a levegőt használni, akkor sima aerodinamikai elemekkel (szárnyakkal) biztosítható. Egy F1 kocsin nagysebességnél annyi felhajtóerő termelődik, hogy fejjel lefelé is mehetne, vagy felmászna egy felhőkarcoló oldalán. Csak ez meg azért nem célszerű mert egy F1 kocsi légellenállása xarabb mint egy Trabié ezáltal, szal én a mágnesre szvazok.
SR-71 igen jó példa arra hogy meg lehet csinálni, konkrétan ahogy írtam a hajtóművénél, ami egy hibrid jet-ramjet hajtómű lehetnek hasznosítható tapasztalatok. És a megvalósíthatóság mellett arra is jó példa, hogy drága, zajos, egy polgári alkalmazásban gazdaságosan, biztonságosan nem üzemeltethető valamit is létre tudunk hozni. -
Irasidus #70 Földrengés biztos építkezés... vagy ott van a Japán Super Express a Sinkanszen ami földrengés- és tájfunbiztos. Ne becsüld le a mérnöki tudást, csodákra képes. :)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.14. 16:16:53 -
endrev #69 Kedves Elon. És a törésvonalakkal mit fog kezdeni a pálya? Ott gumírozott lesz? :) -
Irasidus #68 "Hát ez az! Nincsenek!!!!"
Az érveim ilyen fajta ignorlása a trollkodás csúcsa. Jól csinálod. Csak engem nem érdekel.
"Itt viszont az az alap, hogy vákuumot hozunk létre egy csőben, gondolva, hogy az jó a légellenállásnak (csak kérdezem, az air-bearingnél miért nem számít ez?) ... egy sűrű, forró levegőt akarsz létrehozni, ami ráadásul még meg is van bolondítva a szuperszonikus áramlás szépségeivel, az akkor légritka cső ide,"
Meddig olvastad a tanulmányt? Csak mindenhol leírja, hogy nem vákuumot hoznak létre, hanem légritka levegőt, vagyis a Földi légnyomás 1/6, ami nem is az egész csőben érvényesül, csak az utazó szakaszokon, a városokhoz/célállomásokhoz közeledve a nyomás nő, így a sebességet csökkenteni kell. A következőképpen működik, a kabin elején lévő kompresszor beszívja a légritka levegőt, sűríti (tárolja) és LEHŰTIK, két fázisban. Ezt a hideg levegőt fúják ki ami ad egy felhajtóerőt illetve egy kevés impulzust (a többi a maglev rendszer adja).
SR-71
Tehát az a közös bennük, hogy gyorsan mennek? Értem. Szerintem sincs más közös vonásuk, ami azért vicces ha ezzel azt akarod mondani, hogy nem működhet HP, mivel a SR-71 működik. Ja, hogy nem gazdaságos szerinted? Megint itt tartunk. Leírtam miért nem összehasonlítható a kettő, amit ignoráltál troll módra.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.12. 12:43:26 -
#67
"'Viszont két érvem is van: az egyik, hogy ez a terv nem ütközik egyetlen természettudományos törvénybe sem, illetve, hogy hasonló elven már vannak működő eszközök."
Hát ez az! Nincsenek!!!!
Az amiről az ötletet vehették (air-bearing) meg a tanulmányban levő légritka cső az két különböző, egymással ellentétes körülményt jelentő dolog. Pl. az air-bearingnál, és ahogy a HL tanulmányban a jármű alján levő papucsok körül egy nagynyomású levegő-párnát hoznak létre, amin lebegve gyorsulhat akár hangsebesség fölé is az eszköz. Itt viszont az az alap, hogy vákuumot hozunk létre egy csőben, gondolva, hogy az jó a légellenállásnak (csak kérdezem, az air-bearingnél miért nem számít ez?)
Legegyszerűbb és optimálisabb lenne a megfelelő aerodinamikai kialakítás, ami a cső ritka levegőjét a falak felé tereli és kihasználva jármű nagy sebességét sűríti azt. Csak éppen ez azt jelenti, hogy ha a falaknál egy sűrű, forró levegőt akarsz létrehozni, ami ráadásul még meg is van bolondítva a szuperszonikus áramlás szépségeivel, az akkor légritka cső ide, vagy oda az nagyon nagy tolóerőt, energiát igényel, rengeteg hőt termel és tippem szerint ráadásul kibaszott zajos is lesz (nem kifelé, hanem az utasoknak!).
Ezt az egész katyvaszt, amit ez az elképzelés jelent, akarják a kocsi elejére szerelt villany "propellerrel", meg a levegő hűtésével megoldani.Véleményem szerint ez azért kevés lesz! Az egy dolog, hogy a csőben a levegő 1/10-ed marsi atmoszféra, ha a jármű és a fal között ennél sokkal többet szeretnének, hiszen direkt hozzák létre (de amúgy is összesűrítené a gép a levegőt).
"Az SR-71-nek nem tudom mi köze a Hyperloophoz, szerintem nem analóg példa. Teljesen más elven működő eszköz, és másra használják. Az egyik egy állami pénzből épült katonai felderítő gép, a másik egy magántőkéből fejlesztett közlekedés eszköz. Ráadásul ma már 2015 van, a sr-71 meg mikor is épült? Hogy lehet ezt összehasonlítani? Ez lenne a mindent lesöprő érved? Ne már..."
Ha ismernéd az SR-71-est mint technikai eszközt, akkor látnád, hogy nagyon jó példa az ellentmondásos követelmények kielégítésére. 3M sebességgel halad, nem rakéta, ezt a sebességét órákig tudja tartani, 0-ról indulva repülőként szál fel, és emellett üzembiztos is, nagyjából stb.
A HL is ilyen ellentmondásos ötleteket tartalmaz és igencsak köze van a levegő nagy sebességű áramlásának ismereteihez is.
Ha a SR-71 hajtóművének tervezője írná, hogy a HL-t meg lehet csinálni, akkor neki elhinném. Egy net-huszár újgazdag geek srácnak, amilyen ez a Musk meg nem. -
Irasidus #66 Szóval az érveimet lesöpröd azzal, hogy rózsaszín ködös duma? Ezzel akarsz meggyőzni? Csak mert én érveket írtam és kérdéseket tettem fel neked, kértem, hogy mond el mi bajod vele, műszakilag. Nem válaszoltál, csak játszod a sértődötted, meg lehülyézel. Ez korrekt viselkedés szerinted?
Az SR-71-nek nem tudom mi köze a Hyperloophoz, szerintem nem analóg példa. Teljesen más elven működő eszköz, és másra használják. Az egyik egy állami pénzből épült katonai felderítő gép, a másik egy magántőkéből fejlesztett közlekedés eszköz. Ráadásul ma már 2015 van, a sr-71 meg mikor is épült? Hogy lehet ezt összehasonlítani? Ez lenne a mindent lesöprő érved? Ne már...
"A csőben levő áramlási problémát nem tudod elvarázsolni és a légritka levegő fenntartását sem."
Gondolom nem varázslással működik az eszköz (micsoda mérnöki szakkifejezések). Szóval azt állítod, hogy lehetetlen áramlástanilag olyan eszközt készíteni, ami képes egy csőben ekkora sebsebéggel menni? MIÉRT? A légritka levegő fenntartása szerinted lehetetlen dolog, miért? Most komolyan ezzel akarsz meggyőzni?
"Ezután jön az alternatíva keresés, bár első körben talán azt kellene megkérdezni, hogy mi értelme van ennek a szarnak, mikor a többi nem csöves vasút sebessége eléri már a 400-500 km/h-t is."
Gondolom azért mert gyorsabb, így nagyobb távolság esetén már olcsóbb lehet mint a repülővel vagy egyéb módon a szállítás. Érdemes lenne megnézni a gyorsvasutak gazdasági előnyeit, mielőtt ilyet kérdezel...
"Össze tetszik keverni a fejlesztő és tervező mérnök fogalmát..."
Miért? A fejlesztő nem lehet mérnök? De értelek, te olyan mérnök vagy aki nem fejleszt, csak teszi a dolgát. Rendben, ilyen is kell.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 12:14:28 -
#65
Ez is tipikus rózsaszín ködös duma... Sajnos a baj az, hogy a műszaki tudományokban nem jártasak túl gyakran akarnak belepofázni abba, hogy mit és hogyan kellene. Kibaszottul irritáló.. Első körben azt nézed meg, hogy mi a probléma... Ha fel sem fogod a problémát, akkor a megoldást hogyan keresed rá? Te fel sem fogtad a problémát.
Én megnéztem, hogy mi kelle és ebből mi létezik és mennyi esély van ezt olcsón megoldani. Kb. 0. A sci-s beszólásokat meg kérlek mellőzd. A sokak által csodának tartott SR-71 sem volt csoda. A technológia akkor érte el, hogy meg lehetett csinálni. Kurava drágán, a világ no1. országában. Lett hajtómű, elég erős anyag, stb.
A csőben levő áramlási problémát nem tudod elvarázsolni és a légritka levegő fenntartását sem.
Ezután jön az alternatíva keresés, bár első körben talán azt kellene megkérdezni, hogy mi értelme van ennek a szarnak, mikor a többi nem csöves vasút sebessége eléri már a 400-500 km/h-t is.
Össze tetszik keverni a fejlesztő és tervező mérnök fogalmát...
-
Irasidus #64 Egy jó mérnök ha egy problémával találkozik, megoldásokat keres rá, igyekszik megoldani, és nem azzal foglakozik, hogyan nem lehet. Szerintem. Egyetlen áramlástechnika kérdésben sem mondtam ellent, csak én nem tartom lehetetlenek. Főleg, hogy egyetlen kérdésemre sem válaszoltál, és valójában te is csak a gazdaságosságát kérdőjelezed meg. Akkor miért is írod ezt?
Ezek voltak az érveid, ami nem éppen gépészet:
"Ahány célállomás = annyi vonal = kurva gazdaságtalan, stb"
"Az olcsó sziattyúzás részén meg röhögtem egy jót. Elevel nézd meg, hogy az ipari szivattyúk milyen váukmra képeses és milyen nevetséges hatásfokkal. Aztán számolj és sírj..."
"Nem éri meg az egész a maglev vagy sima vonatokhoz képset 2-3-szoros sebességért. Az, hogy egyeseknek van pénzük erre szerencsejátokot játszani, hogy hátha mégis, hát lelkük rajta. Én egy huncut garast sem fektetnék ebbe." -
#63
Akkor miért vitatkozol gépész és áramlástechnikai gépészmérnökkel...? 
-
#62
Amen... -
#61
A hangsebessége nem térne el markánsan a tengerszintitől. Egy baromi egyszerű képlet vonatkozik rá, 5 sec megkersni, de áramlástanban elég hamar előjön. -
Irasidus #60 "Szerinted tömegközlekedési eszköz lesz ?"
Többször leírtam, csak nem figyelsz, vagy nem érdekel. Utoljára jó? Nem, első blikkre áruszállítás a cél (mint a SpaceX esetében), az a következő lépés lesz, de lehet, hogy nem. Majd meglátjuk.
"Szerinted mikorra épülhet ki a sok sok cső ?"
Az állam kiirt egy tendert, illetve kiírás alatt van (mert több állam van az usában). Az USA 2030-ig szeretné kiépíteni a gyorsvasúthálózatát, ami jelenleg nem nagyon van. Tehát addigra kell megcsinálnia.
"Az egész országot behálózza, vagy csak mutatóba lesz ?"
Ez attól függ Kalifornia államban hogyan teljesít. Nem tudom.
"Kik fognak rajta utazni ?"
Első körben áruk, aztán emberek. Az emberes szállítás még nincs teljesen kikörvonalazva.
"Ki fizeti az egész kiépítettséget ?"
Állami pályázat, szerinted?
"Ki fog bolondokházába kerülni ?"
Remélem senki, mivel ez egy nagyon rossz intézmény volt a 19. századig. Ha jól tudom ilyen intézmény már nincs.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 00:53:52 -
Oliwaw #59 Sajnos érdemi vitát te nem folytatsz, mintha valami cső-látás befészkelte volna magát az agyadba (ezen nagyon meglepődtem. de hát nem tehetsz mást mi lényeged (viszont ez csak egy hülye idézet) -
Irasidus #58 Szelektív olvasás, vagy tudatos ferdítés? Csak mert négyet felhoztam neked #44, abból egyre a válasz az volt hogy a tököd tele van vele, háromra meg nem is reagáltál. Pedig még mindig várom a választ az érveimre. Mondom nem folytatsz érdemi vitát.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 00:41:40 -
Oliwaw #57 Nos pár kérdés:
Szerinted drága lesz :
Szerinted tömegközlekedési eszköz lesz ?
Szerinted mikorra épülhet ki a sok sok cső ?
Az egész országot behálózza, vagy csak mutatóba lesz ?
Kik fognak rajta utazni ?
Ki fizeti az egész kiépítettséget ?
Ki fog bolondokházába kerülni ?
-
Oliwaw #56 Tulajdonképp azon kívül, hogy ez milyen fasza dolog lehet, semmilyen érvet nem hoztál fel.
-
Irasidus #55 "Ószintén, tele a tököm ezzel a szóval "Innováció""
innováció = újítás, fejlesztés. Ami nem csak a lekerekített formára vonatkozik, érdemes lenne talán többet megtudni erről a dologról, illetve a gazdaságban betöltött szerepéről, nem? Apropó idézhetem magamat? "Így igazából az innovációt elutasítók és elfogadók tábora vitatkozik _minden mérnöki_ alap nélkül. Ez a helyzet."
Sok érvet hoztam fel, köztük az innovációt. Egyikre sem érkezett semmiféle érdemi válasz, vagy szerinted az annak számít, hogy a " tele a tököm ezzel"? Te nem folytatsz érdemi vitát, csak érzelmit. Milyen következményeket kell elfogadjam?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 00:31:57 -
Oliwaw #54 Ószintén, tele a tököm ezzel a szóval "Innováció" (nem is magyar szó, meg az Apple lekerekített formái már innovatívak, úgyhogy részemről felejtős)
Az igazság az, hogy mellébeszélsz, soha nem hoztál fel semmilyen érvet mellette, csak hogy innovatív.
(fentebb leírtam, hogy mi erről a szóról a véleményem)
És , igen lehet így gondolkodni, de a következményeket is ell kell fogadni. -
Irasidus #53 " hogy én megvalósíthatónak tartom, de milyen áron ?"
Nos, hallgatlak, milyen áron? Mit tudsz amit én nem? Nem mismásolom el a kérdés, választ szeretnék, vagy legalább valami érv félét... A tűz feltalálása innovatív dolog volt, ami plusz energiába kerül, hiszen meg kell rakni a tüzet, meg kell gyújtani (és némelyik tűzgyújtási módszer fárasztó ám), és utána folyamatosan figyelni a tüzet. Ez mind több energia. Rengeteg dolog amit ma használsz emberfeletti, és csillagászati összegekbe került fejlesztés és energia árán tudod ma fillérekért használni. A lényeg nem az, hogy mennyi volt a fejlesztés, hanem megtérül-e?
"És egyszerűen elmismásoltad azt a kérdést, hogy miért is nem az igazán fontos kérdésekre összpontosítjuk az erőforrásainkat ? "
Azért mert nem utópiában/diktatúrában élünk, hanem demokráciában. És szerencsére mindenki arra költ amire akar. Mellesleg, ki, és milyen alapon mondaná meg mire kell az erőforrásokat összpontosítani? És ezt, hogyan kiviteleznéd? Mint írtam, az erőforrás utáni megtérülés a lényeg, ami lehet hosszú távú is. Mint a vasútnál szokott lenni...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.11. 00:00:57 -
Oliwaw #52 Jajj és mégegyszer jajj. Ez a tűz felfedezés azért nem méltó hozzád. Ha vetted volna a fáradságot , hogy elovasd amit írtam, akkor kristálytisztán előtted lenne, hogy én megvalósíthatónak tartom, de milyen áron ?
A többi rész meg a mundér védése. (innováció meg blabala)
Tehát a műszaki fejlesztéseken túl (lám mi ilyet is tudunk csinálni) , Miért jó ez ?, mennyibe kerül ? mennyi lesz egy jegy ?
És egyszerűen elmismásoltad azt a kérdést, hogy miért is nem az igazán fontos kérdésekre összpontosítjuk az erőforrásainkat ? -
Irasidus #51 Elég régóta beszélgetek itt, és megismertem az emberek tudását és a határaikat is. Valóban nem egyenlő a gyorsvasút a csővasúttal, de ugye én ilyet nem is állítottam. Igen, elismerem, hogy a költségeket növelik, de ez már nem mérnöki kérdés hanem gazdasági. Akkor viszont, nem tudom minek kellene mérnöki érvet felhoznom, ha szerinted is megvalósítható, csak drága? Akkor nem gazdasági érveket kellene hoznom? Amit meg is tettem, de erre még nem érkezett _vélemény_!
Akkor gazdaság. Az innovációnak az a lényege, hogy olyanba fektetünk be ami még nem valósult meg. Ez a gazdaságok fő-fő hajtó motorja így a XXI. században. Ha csak annyiba belegondolsz, hogy ilyen hozzálással még a tüzet sem fedeztük volna fel... Fontos a fejlesztés az úrtörő dolgok létrehozása. Ha valakinek van erre esze, pénze, tehetsége akkor miért ne? Azért mert te nem tudod elképzelni hogyan? Na erre mondom, hogy ez fals érv.
Én elsősorban nem érveket akarok ütköztetni ezen a fórumon, hanem ismeretet terjeszteni, és félreértéseket kijavítani. Jelen esetben az a közélésem célja, hogy az érvek hiábassak. Pontosan azért mert nincs alátámasztva, "matematikailag" vagyis inkább mérnökileg és gazdaságilag a lehetetlensége. Lehet így is, csak éppen akkor az egész nem több mint egy _megalapozatlan_ vélemény. Ennyi a mondandóm lényege.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.10. 23:05:23 -
Oliwaw #50 Nem tudhatod vannak e előképzettségek.
A gyorsvasúthálózat nem egyenlő a csővasúttal.
A helyzet nem ez. Az ellenzők hoztak egy csomó érvet amit természetesen le lehet küzdeni, de ezek mind a költségeket növelik.
De a technikát mellőzve sem derült ki számomra, hogy miért is jó ez.
Én tulajdonképp nem hadakozom semmi újdonság ellen (kivéve az ezredik félévente megjelenő okostelefont) , de talán az energiákat lehetne sokkal hasznosabb és még mindig meg nem valósult lehetőségekbe fektetni, ami tényleg alapvető lenne.
Amin mosolygok (mindig) ez egy olyan "tudományos" fórum ahol véleményeket írunk és itt a "véleményen " van a hangsúly (az különösen jó ha megalapozott) , de elvárni bárkitől is, hogy pl. matematikai alátámasztást is adjon, az azthiszem noonszensz (de milyen jó lenne, de csakis magyarázatokkal). -
Irasidus #49 Mivel nem mérnök vagyok ezért nyilván nem tudok mérnöki megvalósíthatóság mellet érvelni, mint ahogy ezt a "másik oldal" előképzettség, és előtanulmány nélkül elég gyakran megteszi. Amit el is ismerek, hogy úgy szerintem sem lehet megvalósítani. Viszont két érvem is van: az egyik, hogy ez a terv nem ütközik egyetlen természettudományos törvénybe sem, illetve, hogy hasonló elven már vannak működő eszközök. Plusz van egy a harmadik és negyedik éspedig az, hogy milyen kvalitású és presztízsű ember fogott bele, illetve a gazdasági hajtómotor - vagyis az usánakak kell gyorsvasúthálózat, ami zsíros haszonnal jár. Nem a legjobb érvek, de vannak ugyanolyan jók mint a "másik oldal" hasraütéses érvei. Így igazából az innovációt elutasítók és elfogadók tábora vitatkozik _minden mérnöki_ alap nélkül. Ez a helyzet.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.10. 21:46:24 -
Oliwaw #48 Szép dolog a lelkesedés , de hát érvek is kellenének, amit a másik oldalról megkövetelsz, de saját magad nagyvonalúan elsiklasz ezek fölött. -
Irasidus #47 Ok, egyetértek így biztos nem lehet. Csakhogy ez nem győz meg arról, hogy másképpen, máshogyan (amire te nem gondolsz) nem lehet. A tanulmány meg olyan amilyen, a valódi dolgokat úgy sem teszik fel, mint ahogy más cégnél sem. Ez pénz és fejlesztés kérdése, és nem másé. Amúgy is egyszer már elismerted, hogy lehet, csak szerinted 10 év, akkor most miért írod le, hogyan nem lehet? Én elhiszem neked is, meg molnibalage83 is, hogy _így_ valóban nem lehet. De ez nem érv.
Már egyszer írtam, az USA-ban a gyorsvonathálózat kiépítettsége (országos szinten) elmaradott, és kb. 10-20 éven belül szeretnék fejleszteni, erre pályázatokat írnak ki és erre pályázik. Úgy mint a SpaceX esetében. Innováció nem ördögtől való, de valamiért neked igen, csak mert nem tudod elképzelni másképpen. Értelek, csak te is értesz engem?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.09. 11:10:36 -
#46
A lökéshullám a hangsebességű áramlásba helyezett testnél nem olyan, hogy vagy kialakul, vagy nem: biztos hogy kialakul!
Ha meg kialakult, attól kezdve nem hogy a kvp/Voljin által lentebb vázolt módon növekszik a zárt tér/csőfal okozta ellenállás, hanem akár exponenciálisan.
A ma alkalmazott hajtóművek beömlőjét bonyolult számítások és szélcsatorna kísérletek alapján alakítják ki. Mert pl kialakulhat az un szívócsatorna pompázs, egyfajta légdugó, rezonancia, ami az áramlás gyakorlati megszűnéséhez, a hajtómű leállásához vezet. Namost az a helyzet, hogy még az említett scramjet hajtóműveknél is csökken a lökéshullámrendszeren áthaladó levegő sebessége, csak nem esik hangsebesség alá.
Namost az ezzel a HL-lel a gond, hogy ha szubszónikus sebességgel nyomatják, akkor nincsenek azok a gyakorlatilag megoldhatatlan problémák, amelyek a szuperszonikus tartományban jelentkeznek, viszont akkor nincs semmi előnye az egész megoldásnak, mert annyival nem gyorsabb egy nagy sebességű vasútnál/maglevnél.
A "tanulmány" arra hivatkozik, hogy az un air-bearing (légcsapágy) kísérleteknél 1M feletti sebességgel is haladt gondolom egy csőben levő tárgy. Itt viszont tökre másról van szó. Nem kívülről nyomjuk a levegőt, hanem belül van egy légritka tér, amiből a vonat elején elhelyezett ventilátornak kéne annyi gázt összegyűjtenie, ami a hasonló effektus létrehozásához elég. Kb mintha olyan szárny nélküli, szuperszonikus repülőt akarnál csinálni, aminek az orrán egy nagy tölcsér van és a beszívott levegőt lefelé fújja hogy legyen felhajtóereje (hangsebességnél minimális aerodinamikai felületekkel elégséges felhajtóerőt lehet biztosítani, aminek a légellenállása is kicsi). Az már csak plussz, hogy még ezt be is zárjuk egy csőbe. Naaaaa.
Alsó 1. oszt ötletek.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.06.08. 23:58:40 -
#45
Ja, de ugye attól még hogy 2X annyit adnak el belőle, mint az Audi A7-ből még nem lesz népautó.
;) -
VolJin #44 Azért írtam, hogy elméletileg, és akkor arra utaltam, hogy nem gyakorlatilag, mert volt bennem egy bizonytalan pesszimizmus, hogy milyen egzotikus hatások jönnek létre egy csőben a szabadtéri repüléshez képest. Pláne úgy, hogy hangsebesség közeli tartományról beszélünk úgy, hogy nem is tisztáztuk, hogy most mit is értünk hangsebesség alatt. A normál légköri nyomásét vagy ezt a ritkítottét. És az tulajdonképpen alacsonyabb vagy magasabb. Én arra gondolok, hogy lassabban terjedne a hang az alacsonyabb nyomáson, de az ellenkezőjéről is megtudom győzni magamat, ha elmélkedek, így annyiban maradok, hogy biztosra nem tudnám kijelenteni egyiket sem. És hogy lényegi különbség van vagy ezért nem olyan meredek a görbe, arról meg pláne fogalmam nincs. -
Oliwaw #43 Miért akarunk embereket utaztatni egy csőben ? Ez nyilván sosem lesz tömegközlekedési eszköz. Viszont az információ utaztatása már ma is rendkívül olcsó. Talán ezt kéne jobban kihasználni. -
#42
Még ott sem egészen, mert bizonyos sűrűség alatt a levegő egyéb paraméter változása miatt a Reynold szám is változik, de mondjuk, hogy jó közeljtéssel igaz. A másik probléma az, hogy magas transszonikus tartományban már nem csak a klasszikus légellenállás játszik, de a hullámllenállás is megjelenik... -
kvp #41 Mondok egy mernokileg mukodokepes valtozatot: Ha a jarmu es a cso atmerojet ugy valasztjak meg, hogy a cso keresztmetszeri felulete legalabb ketszerese legyen a jarmuenek, tovabba a jarmu orrat es hatuljat ugy valasztjak meg, hogy a leheto legkevesebb turbulenciat keltse, akkor a jarmu korul a legnyomas novekedes kontrollalhato marad.
A jarmuvek utasok szamara elviselheto es gazdasagos merete pedig valahol a ketszer ketuleses es a haromszor harom uleses, kozepfolyosos elrendezes kozott van. Ez a gyakorlatban egy atlagos shinkansen meretet jelenti, azaz olyan 3 meteres atmerot (2+3 ules)
A fentiek alapjan a rendszer olyan 4.3 meteres minimalis cso atmerot igenyelne ha pont a hangsebesseg alatt halad es onnantol egy atlagos vonat kenyelmevel rendelkezne. Persze a sebesseg tovabb novelheto a csoatmero novelesevel.
Meglepo modon a japanok egy kicsit a fenti adatok fole mentek, a Chuo maglev 2x2-es ules elrendezesu, valamivel kevesebb mint 3 meteres jarmu atmeroju es 13 meteres ketsavos alagutakat hasznalnak hozza, ami lehet legritkitott vagy legkori nyomasu is. Ez boven elegendo hely a levego szamara nagyobb sebessegeken is. A palya es az alagut kialakitasa miatt ezek az adatok vonatonkent 250%-os alagut/jarmu aranyt jelentenek.
Nehany kep es adat a mukodo prototipusrol:
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?p=120021884 -
VolJin #40 Ez a megoldás évtizedek óta rando szerepel a sci-fikben vagy James Bond filmekben. A légellenállás egyenesen arányos a közegsűrűséggel, a sebességgel meg néhyzetesen. Szóval a negyedére csökkentett nyomás a duplájára emelheti a sebességet. Csak ez ugye a szabad térre igaz, nem egy csőre, ahol a cső faláról visszaverődik a levegő. A szabad térben a levegő eltérül oldalra, itt a szerelvény maga előtt tornyozná fel. Ha cső nem lényegesen nagyobb átmérőjű, mint a vagon, az elöl fwltorlódó légtömeg és a hátul hagyott alacsony nyomás jobban fékezné a járművet, mintha a normál légkörben szabadon futna. Első gondolatra a csőnek sokkal szélesebbnek kell lennie, mint a vonatnak.
Elméletileg is minimum a tizedére kell csökkenteni a légnyomást egy háromszoros sebbességhez, ha elhanyagolhatóvá tesszük a levegő feltorlódását.
Hát ez baromira nem egyszerű feladat. Nem véletlenül csak filmekben szerepel. -
Szefmester #39 Beül a nép pár tagja.. majd az egyik azt mondja:
"Bocs van srácok.. Bud Spencer maraton volt a tévében, én meg szimpátiából hagymás babot zabáltam a hétvégén..."
Nem lesz őszinte a mosolya az embernek az utazásra. :D -
fonak #38 Tavalyi állás, persze itt csak a csúcsmodelleket számolták be, ahogy látom. -
Irasidus #37 "Naa, ez kb. 10 év, amíg rájönnek. Hogy hogy kerüljék el, vagy inkább hogy lehetetlen elkerülni. Csak jelzem."
Aha, tehát szerinted megoldható, csak 10 év kell hozzá. Amit ugye egy hasráütés szám a részedről. Sajnos ez még mindig az az érv. hogy te nem tudod _elképzelni_ hogyan lehet, ezért szerinted más _képzettebb mérnök_ sem tudja. Én eddig komoly érvet egyikőtöktől sem hallatom, csak azt, hogy ti nem tudjátok megoldani. Ami számomra még mindig nem érv. De a lényeg, hogy beismered, hogy lehet, csak te nem tudod hogyan. Köszönöm.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.05. 11:21:49 -
#36
Tényleg az. Asszem jön a világvégee
XD -
#35
Hihetetlen, de most egyetértünk. -
#34
Ez egy tanulmány?
Pl aerodinamika:
"In either case, if the speed of the air passing through the gaps accelerates to supersonic velocities, then shock waves form. These waves limit how much air can actually get out of the way of the capsule, building up a column of air in front of its nose and increasing drag until the air pressure builds up significantly in front of the capsule. With the increased drag and additional mass of air to push, the power requirements for the capsule increase significantly. It is therefore very important to avoid shock wave formation around the capsule by careful selecting of the capsule/tube area ratio. This ensures sufficient mass air flow around and through the capsule at all operating speeds. Any air that cannot pass around the annulus between the capsule and tube is bypassed using the onboard compressor in each capsule."
És ennyi erről a témáról.
Naa, ez kb. 10 év, amíg rájönnek. Hogy hogy kerüljék el, vagy inkább hogy lehetetlen elkerülni. Csak jelzem.
Ha belegondolunk, hogy igaz 1/6 marsi légköri nyomás van, de a cső felét legalább elfoglalja a jármű, akkor az azt jelenti, hogy a csövet kitöltő levegő felét gyorsabban mint a jármű sebessége át kell pumpálni mögé.
Ilyen, a hangsebességet meghaladó belső áramlási sebességű "kompresszor" még nincs.
És ha engem kérdezel, nem is lesz soha!
Van pl az un scramjet hajtómű de az nem ilyen elven működik, kb összesen eddig van 15 perc valós működési tapasztalat velük.
És egy csőbe bezárni minden csak nem életbiztosítás.
Nézd, Musk vagyonos ember, biztos hogy tud annyi pénzt adni akármelyik mérnöknek, hogy az lehetségesnek, kutathatónak tartsa a dolgot. Ha nekem azt mondaná, itt van 40 000 $-os fizetés, foglalkozzál vele, akkor én úgy foglalkoznék vele akármeddig, hogy ihaj! XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.06.04. 21:00:52 -
#33
"Teslaval kapcsolatban nincs igazad, itt USA-ban mar eleg sok van beloluk, tobb mint luxusauto. Egy atlag amerikai hamarabb tud ilyet venni, mint egy atlag magyar barmilyen alsokategorias szalonautot"
Az ilyen kijelentéseidet honnan a faxból xopod!?
![]()
"Az altalad emlitett problemakat pedig pont, hogy megoldotta. hasznalhato, 400+km-es hatotavja van, es egy pihenoido alatt feltotheted annyira, h a kovetkezo pihenoig (250km) boven eleg lesz. Nem veletlenul vagtak bele az akkumlatorgyartasba:)"
Ha van töltőhely. Benzinkút a sivatag közepén is van. Villanykút meg nincs. Csak jelzem. Egy ilyen hatótávos dolgot, az 50 ezerért vásárolt agyodöglött kispolszki is tudja, a Tesla meg elkér érte 30 milkát. Szerinted, megoldotta, valóban? A kispolákba berakok 20 liter benyát (két kisebb kanna, nem nagy cucc, még abba is belefér) és elmegy még 400 km-t. A Teszlába hova rax még egy akksit?
"Szoval ha csak a Tesla sikeret eri el, 10 ev mulva mar mi is Hyperloopon ulhetunk."
Ha csak nem azok közé tartozol, akik már ma is S modellel furikáznak, akkor te nem! Meg én sem, meg max 3 ember egész Mo-ról.
