64
-
#64 Nem mondja meg, mert fogalma sincs mit ért tér alatt. Viszont azt képzeli nagyon határozottan, hogy tér létezik, hiszen mondták neki a gyökerek. Jeah, a Kossuth tér, az létezik. -
goofy666 #63 Mivel 11 évesen is csillagokat bámultam és valószínű hogy 35 évesen is fogom a csillagászat csínját tudni ebből kifolyólag nem tudom ki nem tudja a fizika ma ismert és sajnos nem ismert törvényeit mert nem tud senki semmit,vagy ha tudja nem fogja fel.Bocs akinek nem inge ne vegye magára.
-
#62 Akkor miert ? Szerintem az eszmeiert es gondolataiert.
Az akkori vallas es vilagnezet mas volt es ehhez az akkori magat "felsobbbrendunek" kikiallto hatalom foggal-korommel ragaszkodott.
Meg Bruno azon eszmeit is elvetettek, mikor angliaba utazott a kirekesztese utan, hogy tobb vilag lehetseges, amit megalmodott,
hogy nem olyan kicsi a vilag, amin isten uralkodik, hanem joval nagyobb. Pedig ez meginkabb kiterjesztette volna isten hatalmat, tehat nem igazan lehetett eretnek gondolat.
Ha jol emlekszem nem is olyan regen volt errol a temarol szo a NATGeo-n a Cosmos: A Spacetime Odyssey kereten belul, ami egy fantasztikus dokumentumfilm Neil deGrasse Tyson tolmacsolasaban, javaslom megtekinteset. -
#61 Egyet kell hogy ertsek, en is valahogy igy gondolom. -
mizar1 #60 Akkor mondd meg, mit értesz tér alatt? -
Meridian #59 ""maga a tér összébbhúzható, hajlítható"
-Ez megint csak nem lehetséges.
Már miért ne lenne lehetséges? Az univerzum meg pl folyamatosan tágul. A föld (és nyilván minden más objektum) forgása meg elcsavarja a teret (nincs jobb szavam rá), stb. -
Irasidus #58 "Amúgy meg semmi jelentősége nincs a galaxis közepén lévő féregjáratnak, akár létezik, akár nem. Mivel még a Marsra sem tudunk eljutni, a szomszéd csillagok eleve elérhetetlenek még számunkra, akkor mit akarunk a több 10ezer fényévre lévő objektumtól...?"
Elhiszem, hogy Neked mindegy, hogy mi van a galaxis közepén, de miért kell ezt hangoztatni? Tudod nem mindenkinek mindegy, hogy milyen a világ. A csillagászatnak és magának a tudománynak nem az a feladata, hogy eljuttasson embereket a Marsra, vagy akárhová. Tudod vannak műszerek, amivel távolból lehet vizsgálni a dolgokat, néha még jobban is mintha odamennék. Amúgy meg egy érvelési hiba, attól még hogy a Marsról annyit tudunk amennyit, nem következik, hogy másról nem tudhatunk legalább ugyanannyit, vagy többet, vagy kevesebbet. Nincs ok-okozat a kettő között.
"Személy szerint nem tudom jobban elmagyarázni, mivel nem vagyok sem képzett elméleti matematikus, sem fizikus."
Pedig a feketelyukakat csak is matematikán és fizikán, pontosabban a relativitás elméleten keresztül lehet megérteni, ami úgy 5 év egyetem 2 év phd... Az ilyen ismeretterjesztő források nyomán elkezdett okoskodásnak (már elnézést), és az ebből levont konklúzióknak semmi köze a feketelyukakhoz. Ugyanis azok amiket olvasol csak hasonlatok, metaforák, és egyszerűsítések halmaza - a laikusoknak. Egyszóval, olyan mintha egy mese könyvel vitatkoznál... Én nem tenném a helyedben, de mindenki úgy égeti magát ahogy akarja. Még egyszer elnézést, nem bántásnak szántam! -
mizar1 #57 " ott nincs tér, nincs hely, az a rész nem létezik az univerzumunkban, egy szakadás a tér-idő kontinuumban."
-Ez nem lehetséges.
"maga a tér összébbhúzható, hajlítható"
-Ez megint csak nem lehetséges.
-
mizar1 #56 " A nagyobb sebesség miatt az idő is lelassul, a mozgó tárgyak meg összehúzódnak a mozgási iránnyal ellentétesen"
-Ez csak látszólagos. Vagyis csak a külső megfigyelő szerint. -
Archenemy #55 Persze. A lényeg az, hogy nem a "tudományos munkáiért" végezték ki (és pláne nem a gömbölyű föld-lapos föld szintű felfedezéséért, ami akkor már rég ismert volt). Szintúgy Galileit sem ezért vették perbe, hanem a pápával való trollkodásáért (ahogy pl. manapság is simán perbe fognak valakit, ha nem megfelelő emberekkel viccelődik, pl. http://media.mandiner.hu/cikk/20150122_kifigurazta_a_charlie_hebdot_a_kamasz_letartoztattak ).
Csak hát egyesek mindenképp be akarják bizonyítani ezt a "buta vallásosak vs okos világiak" francia felvilágosodás-korabeli tételt, mert ez olyan bizseregtető felsőbbrendűség-érzést ad, anélkül, hogy igazából bármit tenni kéne hozzá :) -
Meridian #54 Amúgy meg semmi jelentősége nincs a galaxis közepén lévő féregjáratnak, akár létezik, akár nem. Mivel még a Marsra sem tudunk eljutni, a szomszéd csillagok eleve elérhetetlenek még számunkra, akkor mit akarunk a több 10ezer fényévre lévő objektumtól...?
Másrészt a feketelyukak sem biztos, hogy olyan formában léteznek, ahogyan most modellezik(?) azokat.
A fekete lyukak is forognak, mint minden nagytömegű objektum, ráadásul nem is lassan, hanem minnél közelebb mész hozzá annál nagyobb sebességgel. De ez még nem minden. A nagyobb sebesség miatt az idő is lelassul, a mozgó tárgyak meg összehúzódnak a mozgási iránnyal ellentétesen (a térszerkezet rövidül vagy mifene), továbbá a térszerkezet is eltorzul a forgási iránynak megfelelően (a föld is megcsavarja a térszerkezetet maga körül, csak sokkal kisebb mértékben), ezért a fekete lyuk esemény horizontjához közeledve a térvektorok már nem befele mutatnak, hanem párhuzamosan a horizont határával - azaz az anyag sosem jut át rajta, nem jut el odáig Felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha pont egyenesen a fekete lyuk felé indulunk el? Ahogy közeledik az anyag a lyuk középpontjának irányában a tér egyre jobban elhajlik, továbbá egyre több oldalirányú részecskeütközés is keletkezik, mivel ott már nem légüres a tér, eleve ott rengeteg anyag kering már körbe-körbe, az nyomást gyakorol erre az újonann érkező anyagra. ennek köetkeztében, meg eleve a tér is egyre oylanab lesz, spirális keringési pályára áll be. Az előbbiek során vannak részecskeütközések is, ezek vagy fékezik egymás, vagy gyorsáítják, ez nem számít. Viszont az anyag keringési síkra (amit képzeljünk el egy közepén lyuka korongnak) merőlegesen kiperdülhet ebből, ezek lehetnek azok a látványos jet-ek amit csillagászok sok esetben megfigyeltek. Ez az anyag gyakorlatilag teljesen alapjaira lebomlott részkecskékből áll, azaz itt keletkezik újra hidrogén atom, amelyekből később, a csilagokban az ennél nehezebb elemek keletkezhetnek... sztem az esemény horizonton "túl" igazából nincs is olyan hogy túl. Oda egyszerűen nem lehet eljutni, ott nincs tér, nincs hely, az a rész nem létezik az univerzumunkban, egy szakadás a tér-idő kontinuumban. Amit belülről nem láthatunk, de ha lehetségseg lenne a kívülről (az univerzumunkból kivűlről) való szemlélése az úgy látszana, mint egy szakadás a ruhaszövetben, vagy mint a kádban leeresztett víz örvénylése, amelynél az örvény középpontjában nincs víz, míg körülötte van víz, holott nyugalmi állapotban (dugó kihúzása előtt) korábban ott is volt víz, stb. Személy szerint nem tudom jobban elmagyarázni, mivel nem vagyok sem képzett elméleti matematikus, sem fizikus.
Sztem hipertér sincsen, ugyanakkor maga a tér összébbhúzható, hajlítható - és ennek segítségével nagyon nagy sebességekkel is lehetséges a helyváltoztatás (lásd vannak ezzel kapcsolatos űrhajó hajtómű koncepciók, amelyek persze egyelőre még kivitelezhetetlenek, hasonlóan a híres sci-fi filmsorozatbeli Enterprise űrhajóéhoz), továbbá a feketelyukak környékén megfigyelt jetekben lévő anyagkilőködések is pont emiatt látszik az vagy mozog az anyag a fénysebeség többszörösével is...
-
Meridian #53 egyébként a magyar wikipédia sem rossz amit ír róla:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Giordano_Bruno
"Bruno a könyveiben iszonyatosan értelmetlen elképzeléseiről ír: hogy számtalan világ létezik; hogy a lélek egyik testből a másikba vagy egy másik világba vándorol; hogy egyetlen lélek egyszerre két testben is formát ölthet; hogy a mágia hasznos és megbízható; hogy a Szentlélek nem más, mint a világszellem [...]; hogy a világ öröktől fogva létezik; hogy Mózes a csodákat mágia segítségével hajtotta végre és hogy jártasabb volt a mágiában, mint a többi egyiptomi; hogy törvényeit ő maga találta ki; hogy a Szentírás megtévesztés; hogy ördögök áldásos tetteket tudnak véghezvinni; hogy csak a zsidók származnak Ádámtól és Évától, a többi ember két lénytől, akik egy nappal előbb lettek teremtve." -
Meridian #52 "1. Giordano Bruno nem ezt állította, hanem hogy más bolygókon is van élet"
Biztos a hindu vallással is megismerkedett, amennyire én tudom, az egyetlen - és egyben legrégebbi - vallás, amely állítja, nem csak a földön van élet, hanem más bolygókon is, sőt nemcsak egy univerzum van, hanem sok-sok, és ezek kb ~300ezer milliárd földi évnek megfelelő ideig
vannak, amíg el nem pusztulnak, hogy aztán újabb keletkezzen utána... egyébként ez elég érdekes, hogy több ezer évvel ezelőtt ilyesmiket állítottak már, csak éppen a később jövő kultúrák ezt elnyomták, feledésbe taszították. -
torreadorz #51 "Szoval a termeszet az bar alakitja kornyezetet de egyaltalan nem olyan mertekben mint az ember "
Hát ez vicces. Egyetlen kisebb vulkán kitörése képes megváltoztatni klímát pár évre, évtizedre. Lásd pár éve a kimondhatatlan nevü izlandi vulkán.
Egy szupervulkán kitörése pedig nagyobb változást okozna mint az emberiség összes tevékenysége az elmúlt 100 ezer évben. És ez sem olyan ritka.
pl. 74 000 évvel ezelőtt a mai Szumátrán a Toba nevű vulkán a Szt. Helenánál 10 000-szer nagyobb erejű kitörést produkált. Hamu borította el az egész bolygót, a hőmérséklet 21 fok alá zuhant, a növények kétharmada az északi féltekén kipusztult.
És Yellowstone alatt egy hasonló forrong manapság is. Ha az kitör akkor néhány milliárd ember fog meghalni rövid időn belül másik néhány milliárd egy kicsit késöbb.
Szóval ennyit arról hogy a természet nem alakítja a környezetet olyan mértékben mint az ember...
A többi pedig ugyanilyen sületlenség amit irtál.
pl. "Tudtad, hogy a virusok nem pusztitanak ki teljes fajt a tulelesuk erdekeben ?"
Nem tudtam, a vírusok gondolkodnak meg a virus törzsfönökök tanácsot tartanak erről?
Simán kiirtanak egy teljes fajt, vagy ami még gyakoribb hogy kipusztitják egy faj nagy részét, a maradék immunisat meg majd valami más ragadozó kivégzi mert annyira lecsökken a létszámuk hogy már nem képesek fenntartani a fajt a szaporodási rátájukkal. De olyan is előfordul hogy megtizedelnek egy fajt, aki bár életben marad, de azok a fajok akik ebből a fajból élnek már elpusztulnak mert nem lesz elég táplálékuk stb (az élővilágban egy bonyolult és egymásra utalt (lánc)rendszer van, kiveszed egy elemét vagy megtizedeled és máris borul az egész -
#50 Teljesen mindegy mi van a Galaxis közepén , feltételezéseket persze tehetsz de ott egy nap föld távolságon belül olyan energia vagy anyagsűrűség és áramlás van hogy ott élőlény a közelébe sem ér élve. Jóval előtte szétszaggat a gravitáció. -
mizar1 #49 Mondom, én nem hiszek abban hogy a széndioxid okozza a klímaváltozást. Azt még inkább kétlem, hogy az ember miatt változna a klíma. Ami a hőmérséklet adatokat illeti, egyre több utat építünk, és egyre több autó mászkál rajtuk, amelyek melegítik a mérőállomások környezetét. Valaki egyszer kiszámolhatná, hogy csak a budapesti autóforgalom mennyi hőt termel, és mennyi jut el ebből a Budai hegyek mérőállomásáig. A több lakóház hőkibocsátását is hozzá kellene adni. Az északi félteke gleccserei olvadoznak, és előbukkannak tízezer évvel ezelőtti leletek, amikor emberek mászkáltak ott, mert akkor még gleccser sem volt ott, tehát jóval melegebb volt mint most. Az akkori emberiség pedig igazán nem vádolható klíma befolyásolással.
Szóval én szkeptikus vagyok. Persze jót tett az emberiségnek, hogy magát és a széndioxidot tartja bűnösnek, így legalább szűrőket raktunk a gyárkéményekre, meg az autóinkra, mert már tényleg fulladoztunk. No meg Magyarországnak bevételt jelent a széndioxid kvóta eladás, lévén gyakorlatilag leállt az ipari termelésünk, legalább valamit javít a politikusok által okozott károkon.
Visszatérve: -szerintem a Föld visszaszabályoz a következő években. Most vagyunk túl a Napfoltmaximumon, a Föld ezt is leköveti majd.
Arról is kevesen beszélnek, hogy van egy kb. nyolcvan éves ciklus is, nem csak ez a 11 éves. Ezért most nagyjából olyan az időjárás mint nyolcvan évvel ezelőtt. Persze arra már senki nem emlékszik.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.01.29. 18:13:24 -
#48 ahol keves volt elvet, upsz elirtam, termeszetesen ahol keves volt ott hozzaadott, -
#47 Igen sokan rafogtak sokan a napkitoresekre , hogy azok fokozodasa miatt novekedett meg jelentosen az uveghatas. Pedig pont csokkentek.
Bizony a CO2 vagy metan es hasonlo anyagoknak koszonhetjuk, raadasul a melegedes hatasara egyre kevesebb co2-t tud megkotni a fold vizkeszlete is.
Raadasul a meresek egy az egyben bizonyitjak azt is, hogy az emberi tenyezonek van szerepe, meghozza a rohamos fejlodes alapjan.
Az 1900as evek elejetol meg is lehet nezni a grafikonokat, milyen dramai atalakulasok indultak el.
Igen mi is a fold anyagait hasznaljuk mint mindenki mas, csakhogy egesz mas modon mint eddig barmi mas eloleny, sot osszehasonlithatatlanul mas modon. A termeszet sajat magat alakitotta eddig, ahol keves volt elvett, ahol sok ott hozzanyult.
Mi pedig semmit nem adunk. Nezzunk a termeszetbol peldat., Tudtad, hogy a novenyek ugy termelnek sok helyen mereganyagokat, hogy a kornyezo allatfajok milyen mertekben szaporodtak el? Tudtad, hogy a virusok nem pusztitanak ki teljes fajt a tulelesuk erdekeben ?
Szoval a termeszet az bar alakitja kornyezetet de egyaltalan nem olyan mertekben mint az ember es visszafordithatatlan kart okozunk majd egy ido utan, ha nem allitjuk meg ezeket a folyamatokat, amik tobbsege a meggondolatlan profittermelesre osszpontosit csak. -
mizar1 #46 Még annyit: A mai biomassza széntartalma egyenletesen elterítve, kb. 8 milliméter vastagon borítaná a Földet. Valamikor ez a méteres szintet is elérhette. A biológiai evolúció valójában nem más, mint küzdelem ezért a szénért, hiszen minden lény ezt igyekszik magába építeni.
A Föld története során -elég csak a föld alatti szénkészletekre gondolni, nagyon sok szén fosszilizálódott. Könnyen lehet, hogy ha nincs emberiség, akkor pár tucat, vagy százmillió év alatt a felszíni szénkészlet teljesen a föld alá kerül, és az élet megszűnik a Földön.
Lehet, hogy az emberiség éppen jót tesz az élővilágnak azzal, hogy jelentős szenet hoz ismét a felszínre.
De ez csak egy gondolat volt. -
mizar1 #45 Annyit megjegyeznék, hogy Európa mára kiirtotta erdeinek kb 80%-át. Elég csak megnézni a Google Earth-ön. Ahol szántóföldek voltak, ott mindenhol erdő volt és semmilyen éghajlati válságot nem idézett elő.
Ami a széndioxidot illeti, én nem hiszek abban, hogy az okozza a klímaváltozást. Ma egy köbméter, tehát ezer liter levegőben négy deci, kétszáz éve három deci széndioxid volt. Nem hinném, hogy ennek bármi hatása lenne. Az viszont tény, hogy a klímaváltozások után a széndioxid szint is változik. Persze, hiszen a növényzet, a baktériumok, gombák hol elszaporodnak, hol visszaszorulnak, és a fosszilizálódás mértéke is más és más.
A hőháztartásra sokkal nagyobb hatása van a levegőben lévő víznek. Megkockáztatom, hogy csak ennek van hatása.
Az esőerdők nyilván a nagyobb levélfelület és a meleg miatt részt vesznek a felhőképzésben is, tehát befolyásolják valamennyire a klímát.
A klímaváltozásoknak több oka van, elsősorban csillagászati, geológiai. Az ember nem sokat tud beleszólni.
Persze maradjanak meg az esőerdők, és a mérsékelt övi erdők is. Senkinek sem jó egy lecsupaszított Föld. De ha mi esetleg kipusztítanánk magunkat, amelyben én például nem hiszek, sőt szerintem az emberiség előtt hosszú és szép jövő áll, a Föld a mi kis szennyezésünket pár évtized és évszázad alatt megemészti. Pár tucat millió év alatt pedig talán semmilyen lelet nem maradna utánunk. Mi is csak a Föld anyagait használjuk. Az általunk készített anyagi rendszerek éppúgy lebomlanak, mint a természet által készítettek, valójában a Földet elszennyezni nem tudjuk. Bizonyos anyagokat koncentrálhatunk, ami az adott környezetben árt az élővilágnak. Ezt nem kellene tenni, de odafigyeléssel az ember ezen folyamatosan igyekszik javítani. -
#44 mizar1 meg is talaltam ezzel kapcsolatos irast, tehat ne csak az oxigent nezd, hanem az osszes osszefuggest.
"Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel jelentős mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén CO2 formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Az esőerdő fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak, ugyanis a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebből keletkező esőfelhők az egész Földön szétterülnek, és még Észak-Európa fölé is eljuthatnak. Az esőerdők irtásával a nekik köszönhető csapadék- és felhőképződés is elvész a Föld számára, ami tovább növeli az üvegházhatást.[47]
2030-ra az amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat a mezőgazdaság, az állattartás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felső érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.
Brazília az USA után a második legnagyobb szójatermelő a világon. A legnépesebb latin-amerikai országban a szarvasmarha-tenyésztés is robbanásszerűen bővül. Hatalmas erdőterületeket égetnek fel nap mint nap, hogy ültetvényekké vagy marhalegelőkké alakítsák őket. A letarolt erdőterületet általában először marhalegelőnek használják, majd szójával vetik be.
Az erdőégetés adja az ország összes üvegházhatású gáz kibocsátásának háromnegyedét - derült ki a közelmúltban egy, a brazil kormány által sokáig visszatartott jelentésből. [forrás?] Ezzel a dél-amerikai állam a világ legnagyobb légszennyezőinek sorába lépett. Kétszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az Amazonas-medence területén található összes többi ország - Peru, Bolívia, Kolumbia, Ecuador - együttvéve. Az éghajlatváltozás következtében tapasztalható csapadékcsökkenés és rendkívüli szárazságok miatt pedig egyre gyakoribbak az erdőtüzek, tovább növelve az erdőpusztulást.
Csak 2007 augusztusa és decembere között 3,2 ezer négyzetkilométer tűnt el a Föld tüdejének tartott őserdőből - állította Gilberto Camara, az Amazonas kiterjedését műholdak segítségével mérő brazil Nemzeti Űrkutatási Hivatal (INPE) vezetője.
A fakitermelés, felégetés miatt a régió éghajlata egyre szárazabb, növekszik a hőmérséklet, és csökken a csapadékmennyiség. Az amazóniai esőerdők klímaváltozásának, a terület feletti vízgőzmennyiség csökkenésének, és a felhőképződés megváltozásának globális hatásai vannak.
Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.
A világméretű ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében le kellene állítani a további erdőirtást." -
#43 Olvass tole akkor szendioxid mereseket is, mert az sokkal jobban befolyasolja a valtozasokat.Raadasul nem szekvencialisan novekedik a valtozas, hanem sajalatos modon exponencialisan. Ezert is tevedett sok mindenben Keeling, mert o a fosszilis tuzeloanyagok felhasznalasanak novekedeseben latta csak a valtozas mikentjet.
Maga csak az oxigen mennyisegvaltozas nem elegendo a tulelesi felteteleink igazolasara. Sokkal komolyabb problemakat is okoz az a merhetetlen puszititas. -
#42 Nem kell ez a magamat felmento szoveg. El kell felejteni az ilyen szovegeket, hogy te iskola helyett hova jartal es hasonlo szemelyes sertegeteseket, ha nem ertesz egyet masok velemenyevel.
Ez is egyfoku primitivseg, meghozza a vitakeszseg nem megfelelo modjaban.
Te maximum az emberi faj resze vagy, egy porszem a sok kozules ha valaki a fajrol beszel, az nem egyenesit. Persze utan lehet jonni, hogy te nem vagy olyan, de mindenki, mondom mindenki valamelyest tehet a fold szennyezeserol , mert te is felhasznalsz olyan anyagokat, ami ezt elosegitti, sot aki azt mondja, hogy nem teszi az valotlant allit.
Persze vannak akik, vedeni probaljak a kornyezetuket, de itt alapveto ertelemben beszelunk a fajrol, aminek mindannyian a tagjai vagyunk.
Az altalanositas demagog szoveggel meg nem lehet megvenni, majd ha levezetem szemelyes teziskent, akkor lehet, de amig a dolgok mai alakulasarol beszelunk, hogyan es mikent cselekszik az emberiseg es hogyan őusztitja kornyezetet, amellett mar nehezen lehet elsiklani. -
Irasidus #41 Nekem a te személyeddel semmi bajom, azzal van bajom amit mondasz. Csak ismételni tudom magamat, én az emberi faj részének tartom magamat, de én soha életemben nem irtottam erdőt, nem irtottam embertársaimat, és az emberiség igen jelentős része szintén így van vele, inkább ellenzi, sőt más emberek még tesznek is ellene. Mégis, te kollektíven az egész emberiség gyilkos favágónak tartod, és azért mert egy kisebbség ilyen, te leprimitívizel mindenkit, kivétel nélkül. Hát kösz szépen. Ha ez nem felsőrendűségi komplexus a részedről, akkor csak grafománia lehet. Azonkívül egy ekkora méretű erdőirtáshoz - lehet, hogy most tudod meg, de - szervezettség kell, meg munkagépek, meg infrastruktúra, meg el is kell szállítani a fát, stb. amihez fejlett technológia kell. Ez nem éppen primitív.
Lehet, hogy neked az elmélet fizika csak fecsegés, de ez azoknak a kibúvója akik nem értenek a fizikához, és a tudományos gondolkodáshoz. A fizikának vannak szabályai – és ezt elvileg, nem tőlem kellene olvasnod először, hanem iskolában kellet volna tanulnod neked is. Ok, az oktatási rendszer úgy rossz ahogy van, megértelek, de akkor figyelj! Szóval a fizika a körülöttünk lévő természeti világ megismeréséről szól. Úgy kettőezer éve rájöttek, hogy a világ szabályok szerint működik, például a feldobott kő mindig lefelé esik. Ezeket a szabályokat kutatva rá lehet jönni a jelenségek közötti (kulcsszó) összefüggésekre is, és az elméleti fizika ezeket az összefüggéseket keresi, amit természetesen a kísérleti fizikusok meg bizonyítékkal alátámasztanak vagy cáfolnak. Eddig, a bő kétezer év alatt úgy néz ki, hogy ez a módszer nagyon is bejött, és az elméletiek mindig 10 lépéssel előbbre járnak. Persze ha valamiről nem tudsz, az nyilván lehet fecsegésnek tartani, de ez a te tudatlanságod csupán... -
Irasidus #40 :) Viccnek jó, de ugye a környezetátalakítás alatt nem ezt értjük. -
mizar1 #39 "Ralph Keeling, a kaliforniai egyetem San Diegó-i részlege oceanográfiai intézetének munkatársa az elmúlt huszonegy évben a föld legkülönfélébb tájain vett mintát a levegőből, és megmérte oxigéntartalmát. Mivel a fény az oxigénben gyorsabban halad, mint a nitrogénben (amely a levegő térfogatának hetvennyolc százalékát adja), ha átvilágítjuk a levegőmintát lézerfénnyel, és megmérjük a fény sebességét, megállapítható a minta oxigéntartalma, olvasható a New Scientistben. A kutató eredményei szerint valóban csökken az oxigén menynyisége, méghozzá ugyanolyan ütemben az egész bolygón: nagyjából húsz milliomodrésszel évente (a milliomodrész, a ppm úgy értelmezendő, mint a százalék, csak nem százzal kell osztani, hanem egymillióval). Ez a csökkenési ütem azt jelenti, hogy a jelenlegi huszonegy százalékos szintről 2381 év múlva húsz százalékra esik vissza az oxigén.
De ezt aligha érjük el, mert nincs annyi szenünk, amennyit ehhez el kellene égetnünk. A becslések szerint manapság 1200 milliárd tonna szén áll rendelkezésünkre (végső soron a kőolaj és a földgáz is szenet tartalmaz). Ha ehhez hozzávesszük a még kiaknázhatatlan jeges metánhidrátot is, akkor nagyjából 3700 milliárd tonna szenet égethetünk el a következő kétszáz évben az ENSZ kormányközi klímatanácsának becslése szerint. Mindez 1,1 százalékkal csökkentheti a levegő oxigéntartalmát, amely így 20,7 százaléknyi lesz.
Tehát az oxigén átlagos szintje akkora marad a földön, mint amekkora pár millió évvel ezelőtt volt." -
Lapajka #38 Feltalálták a spanyolviaszt. Hawking kb 40 éve már leírta, hogy a cenzúra mentes szingularitások szinte szükségszerű velejárója a féregjárat.. Mivel ismert, hogy a Tejútrendszer közepén, mint minden galaxis közepén zömmel, van egy nagy fekete lyuk, s a nagy fekete lyuk ugyebár tartalmaz szingularitást, következésképp szinte bizonyos volt eddig is hogy ha az pucér, akkor ott van a szükségszerű kisérője, egy (vagy több) féreglyuk is nagy valószínűséggel... node az egész csupán ábrándozás. Mert nekünk sem jobb sem rosszabb nem lesz ettől. Hiszen úgysem tudjuk soha megközelíteni egy fekete lyuk társ féreglyukát, mivel sokkal előbb szakítana minket elektronokra és protonokra a fekete lyuk, mintsem odaérnénk a féreglyukához... ergo irreleváns... fekete lyuk féreglyukán a büdös életben nem fog emberi lény közlekedni.... de azért mindenképpen érdekes.... -
Archenemy #37 "Pedig megfigyelt par tudos gombvillamokat is, aztan kb sok mindent nem tudnak rola, de az 1600 fenyevnyire levo feketelyukakrol aztan olyan kovetkezteteseket vonnak le"
Ja, meg ilyeneket mondanak, hogy el fognak terjedni az önjáró autók, oszt a jövőheti időjárást se tudják megmondani. Sok hülye fehérköpenyes. Na esztet ássuk még ki Jocókám, oszt utána egy fröccs a Roziba', oké? -
#36 Wait szamara az erdoirtas nem primitiv. Oh my ... Gondolom szamara a fa se eloleny es csak ott van,mint egy elpusztithato valami es mikozben az emberiseg szamara csak az elteto elemet biztositja a fotoszintezisevel. Gondolom hogyan is lehetne szamara primitiv dolog, hogy 30ev alatt csak braziliaban majdnem 550000 negyzetkilometernyi erdot irtottak ki, ami tobb mint otszorose magyarorszag teruletenek de tobb mint nemetorszag es anglia egyuttes terulete. Es ez csak ami braziliaban tortent es mikozben tud az emberiseg az uveghaz hatasrol,ozonreteg ritkulasarol es a folyamatos felmelegedesrol. De a primitiv majmoknak hogy is lehetne 6 milliard hektarnyi erdoirtas evente csak egy jol megfontolt es ertelmes lepes.
A fekete lyukakrol meg lehet neki papolni. Nem veletlenul hasznalom a papolni szot. Es teoriakat gyartani es elmagyarazni, hogy matematikai es fizikai sikon, mit tudunk a semmirol aminek a legkozelebbi "ismert" akarom mondani felfedezett "valami"lyen formaja csak ugy 1600 fenyevnyire van, oh wait ha egyaltalan letezik e, a mi valos idonkben meg egyaltalan.
Es utana magyarazkodni, hogy oh wait az nem is ugy van, az ido nem lassul le, amikor az esemenyhorizont sikjaba kerulunk, es nem szokik onnan ki semmi, a hatalmas tomegvonas hatasara, hiszen meg a fenynek is van minimalis tomege es ezert meg az sem tud kiszokni.
Persze lehet fecsegni arrol, hogy ilyen van es igy mukodik, mikozben fogalmuk sincs meg arrol sem, hogy milyen egy par fenyevnyire levo bolygok felszinen.
Pedig megfigyelt par tudos gombvillamokat is, aztan kb sok mindent nem tudnak rola, de az 1600 fenyevnyire levo feketelyukakrol aztan olyan kovetkezteteseket vonnak le, hogy az ember csak nez, hogy ezek aztan lemertek, tanulmanyoztak vagy hasonlo dolgokat tettek volna. Pedig nem. Fecseges keves, az elv Prove it. Bizonyitas nelkul a tetelek nem ernek semmit, nagy ures fecseges addig, mig nincs bizonyitva.
Szoval birom a matematikai tetelek alapjan levont kovetkezeteseket, meg a kukkerbol velt latnivalo dolgokat, amibol a vegen egy helyes valosag letezik csak, de kozben krealtak ertelmesnek velt tudosok tobbezer valotlan dolgot, mint meg nem olyan regen. -
#35
Latod, pont a hozzad hasonlok egettek meg az embereket, mert meg egy egyszeru mas nezetet se tudsz elfogadni es elkezdesz szemelyeskedni azzonnal, es kozben hirdeted a felsobbrendusegedet. Vicces. -
Archenemy #34 ""Sajnos bele kell törődnünk, hogy a Föld lapos." Mondta a pápai inkvizítor, miután meggyújtotta a tér közepén felállított magját, és a tömeg ujjongva figyelte, ahogy Giordano Brunot elnyelik a lángok. "
1. Giordano Bruno nem ezt állította, hanem hogy más bolygókon is van élet, valamint nem ezekért végezték ki, hanem az eretnek nézetei miatt (Mária=kurva, Jézus=csaló, stb). A "tudomány mártírjának" csak a felvilágosodás óta szokás beállítani.
http://en.wikipedia.org/wiki/Giordano_Bruno
2. A középkorban nem hitték, hogy a Föld lapos, nem, a papok sem, sőt ők különösen nem, mivel ők voltak az értelmiség:
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth -
Archenemy #33 Bár az érveléseddel jórészt egyetértek, de:
"továbbá, egyetlen árva, valóban piritív szivacsot, medúzát, stb. sem láttam még erdőt irtani, vagyis környezetet átalakítani, "
Őőő
Bocs :) -
Irasidus #32 Akkor egy feketelyuk gyorstalpaló.
A klasszikus Schwarzschild-féle feketelyuk, áll egy eseményhorizontból – ami pongyolán megfogalmazva annak a határa ahonnan a fény sem tud kijutni. Illetve áll egy szingularitásból, ami a legelfogadottabb verzió szerint egy kiterjedés nélküli, vagyis egy valódi pont méretű gravitációs kút (- vannak erre más elképzelések is, de a mondanivalóm szempontjából ez most nem fontos). Illetve még szokás a fotonszférát emlegetni, de az nem a klasszikus feketelyuk része, és erősen vitatott.
Ma már úgy gondoljuk, hogy ez egy idealizált eset, ami valószínűleg nem létezik. Ugyanis egy feketelyuk nem annyira fekete mint ahogy még Einsteinék elképzelték, mivel rengeteg dolgot örökölhet a szülőégitestjétől. Úgy mint perdület (Kerr), mágneses momentum, hitpertöltés, színtöltés, stb. stb. stb. (azonkívül léteznek másfajta, nem „hétköznapi” feketelyukak is, de most a mondandóm szempontjából megint csak lényegtelen) Ebből a sok tulajdonságból a fenti cikkhez, nekünk csak a perdület kell, vagyis egy forgó feketelyuk, amit Kerr-féle fekete lyuknak hívunk.
A Kerr-féle feketelyuk – mivel forog – logikus módon teljesen más tértopológiája van, mint egy álló, és idealizált gömbszimmetrikus feketelyuknak. És itt jön a matek, hiszen ennek a háromdimenziós térgeometriája az matematika. Tudom itt már kicsit nehezen lesz értelmezhető, de fogadjuk el, hogy ezek rendesen ki vannak számolva. Először is, a már felvázolt eseményhorizont és szingularitás mellett, ennek van egy úgynevezett ergoszférája is, vagyis kettő eseményhorizontja van (ez geometriából következik)! És itt jön a csavar, ez a feketelyuk emiatt egyben féregjárat is, feltéve ha jól megválasztott geometriájú pályán közelítünk, különben ugyanúgy(!) spagetizálódunk, és szétkenődünk a szingularitáson, mint a klasszikus feketelyuk esetében. Vagyis nem a szingularitás a féregjárat! És ami igazán érdekessé teszi, hogy ebből a feketelyukból ki lehet jönni, a kettős eseményhorizont miatt. Viszont meg kell jegyezni, hogy nem minden féregjárat feketelyuk, viszont minden Kerr-féle feketelyuk féregjárat. A cikkben sem ez az újdonság, hanem, hogy a Tejútrendszer központi fekelyukat - eddigi adatok felhasználásával - Kerr-félének számolták, de számolhatták volna másnak is.
Ez, igazából annak érdekes aki feketelyukakkal foglakozik, hiszen így ennek a hipotézisnek a predikcióit lehet ellenőrizni ezen a feketelyukon. Az más kérdés, hogy azt a kifejezetten feketelyukak tanulmányozására tervezett, speciális űrtávcsövet is elkaszálták, és nem is nagyon lesz rá pénz a következő 10 évben, hogy komolyabb szinten kutassuk, így nem nagyon jutunk előbbre a kérdésben. Sajnos. :/
És akkor féregjáratokról egy nagyon keveset. Féregjárat akkor keletkezhet, ha a téridőszövetét valami összegyűri, feltépi. Ez lehet egy nagyenergiás sugárnyaláb (akár lézer is), gravitációs erő, részecskepárok ütközési energiája, stb. Ki lehet számolni mekkora erő szükséges ehhez. Sajnos mi még nem tudunk ekkora erőt előállítani, azaz részecskegyorsítóval elképzelhető, csak azok olyan apró és rövidélűek, hogy a megfigyelésüknek valahol a határán mozog a technolgiánk. Hogy ezek, utazhatók vagy sem (mert kicsik, vagy összeomlanak a belépő tömegtől) az egyenlőre nem tudjuk. Hogy ezek hova nyílnak, azaz „csak” más helyre, vagy más időbe, más univerzumba egyelőre csak spekulációk vannak. Nem tudjuk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.01.28. 14:50:47 -
Irasidus #31 A megfigyelés, illetve elbeszélés NEM a te tapasztalatod. Most komolyan azon vitatkozunk, hogy nem kell mindent megnyalni, akarom mondani megtapasztalni mert lehet tanulni, megfigyelni, stb.? Eszem megáll ilyenkor, te iskola helyett hova jártál? Én, az emberi faj részének tartom magamat, de én soha életemben nem irtottam erdőt, nem irtottam embertársaimat, és az emberiség igen jelentős része szintén így van vele, inkább ellenzi, sőt más emberek még tesznek is ellene. Az emberek egy kalap alá vevése, vagyis saskutyázása már Hitler óta nem divat. Továbbá, egyetlen árva, valóban piritív szivacsot, medúzát, stb. sem láttam még erdőt irtani, vagyis környezetet átalakítani, tehát az erődirtás az én értelmezéseben nem primitív... Sajnos a definíciód - a primitívségről - egyrészt önkényes, másrészt következetlen és illogikus. Úgy nem fogjuk megérteni egymást, ha végig sem gondolod mit írsz, csupán csak engem akarsz lenyomni a vitában, ráadásul ennyire óvodás – mindent meg kell nyalni, akarom mondani tapasztalni – szinten. -
mizar1 #30 Nincs a galaxisok közepében semmilyen utazópont. És nincsenek féregjáratok sem. Kiterjedés nélküli végtelen tömegű pont sem létezik és nem is létezett soha. Ezek mind csak egy matematikai modell szélsőértékei. Az anyag jóval azelőtt, hogy a matematika által számított szélsőérték állapotba jutna, valami mást csinál.
Anyag és energia nem keletkezett, az mindig volt. Ez a természetes állapot. A teremtés vagy teremtődés ellenkezik a természettel. Ezért sem figyelt meg ilyet soha senki. Csak anyagi rendszerek fölépülései, lebomlásai és egymásba alakulásai vannak. Olyan, hogy "semmi" nincs, anyagmentes hely a Világmindenségben sehol sem létezik. De ha lenne, abból soha nem lenne valami. Ilyen egyszerű a lényeg. Csak el kell fogadni, hogy az anyagra a "van", a természetes állapot. Ha a matematika más álláspontra jut, akkor téved.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.01.28. 09:35:03 -
#29 Azert mert csak akkor szakadunk szet ha fekete lyukon keresztul megyunk at. :)
Na de mi van akkor, ha eppen a fekete lyukak, vagy amit ott velunk a galaxisok kozotti utazopontok ? Mi van akkor ha nem is szokik a feny olyan helyrol, mint a fekete lyuk, mert egesz mas a dolog nyitja ?
Eppen ezert jo , ha nem csak tezisek alkotnak egy tudomanyos tetelt, hanem meresek, tapasztalat, megfigyeles es persze ekkora mereteknel nem par teleszkoppal, amitol ugy hisszuk az amit sok-sok fenyevekrol latunk ugy is van, mint amit velni hiszunk. :) -
#28 "Kutatók szerint matematikai alapon alátámasztható a távoli galaxisokba vezető féregjáratok létezése"
:)))
Ez még viccnek is rossz.
Szóval hogy akkor nem fekete lyuk van a MILKY WAY közepén hanem egy féregjárat?
És miért is nem szakadunk szét ha átmegyünk rajta ?
Utoljára szerkesztette: sárkánylovag, 2015.01.27. 19:12:17 -
#27 "Nagyon keves egy matematikai elmelet, mert beloluk rengeteg csak fikcio eppen ezert nem eleg csak igy bizonyitani valamit. "
Ez alapjan szelektalok? Nem ,en nem allitottam, hogy minden tezis valotlan allitas.
"Nagyon keves egy matematikai elmelet, mert beloluk rengeteg csak fikcio eppen ezert nem eleg csak igy bizonyitani valamit. "
Nem mondhatom meg, hogy primitiv faj? De az es nem kulonitettem el magam ettol az allitastol, igy inkabb a te magyarazatod egoista, hogy valakinek nem lehet velemenye errol, csak a te allitasod lehet helyes.
Pont ezert hibas sok tezis, mert elkepzelnek valamit sokan, es utana nem tudjak elfogadni, hogy masnak is lehet igaza. En azt allitom, hogy ezek alapjan velemenyem szerint az emberiseg jelenleg primitiv faj.
Miert ne lehetne primitiv faj az ember, ha mas elolenyeket kiirt? Vajon hogyan tud a vallas miatt peldaul masokat megolni ? Vajon miert pusztit el maga korul mindent a penzert es nem jon ra kozben, ha folytatja ezt, akkor az elohelyet is elpusztitja azzal egyutt? De nem primitiv, mikozben meg kozos nyelv elfogadasat is elutasitja masodik nyelvkent, hogy nehezsegek miatt kommunikalni tudjon egymassal, pedig csak annyit kellene tennie, hogy gyermekkorban az ovodakban ugy is beszeljenek a gyermekekhez.
Biztos ilyen egy nem primitiv faj. Na de kerem magunkat tudjuk merni csak a legmagasabb ertelmi szintu fajhoz es abbol ki is indultunk, mert egy kutya,macska egyeb fajok nalunk kevesbe azok.
Nem az emberiseg nem gondolkozik jozanul, pusztitja egymast es sajat magat. Primitivebben, mint sok mas a foldon talalhato "kevesbe ertelmes" allatfaj.
A masik, ha valaki megtapasztalta es utana azt megfigyelte valaki, az nem tapasztalas eredmenye? Ez viccesen hangzik eleg oximoron modon. Hiszen valaminek tortennie kell ahhoz, hogy valaki ezt lassa, megfigyelhesse es akkor mar megtapasztalja a torteneseket kozvetett vagy kozvetlen modon. A mert nem lattad, meg letezhet pont az ilyen tezisek miatt szuletett, mert csak az is egy feligazsag, mert az ellenkezoje ugyanugy lehet igaz, Lehet mondani azt is, hogy isten letezik es bizonygatni, mert nem lattad meg letezhet, mikozben lehetettlen bizonyitani az ellenkezojet ill addig, amig tenylegesen kiderul az igazsag. Pontosabban az igazsag az akkori korhoz es tudashoz merhetoen, mert az igazsag is lehet pontatlan vagy hamis es csak azt lattatja, amit az akkori tudasbol lehet felmerni.De mint mar irtam matematikai bizonyitas edeskeves, mint ahogy csak a puszta latvany is, amit megfelelo tudomanyok, tapasztalas es egyeb konzekvensen alkotott tenyekbol, az akkori tudas alapjan levonhatoak nem lesznek. -
Irasidus #26 "Valaki mar megtapasztalta illetve lattak, hogy mi tortent vele es az alapjan nem akarnak kiugrani ejtoernyovel."
Az már nem tapasztalat, hanem megfigyelés.
"Ellenben mar kiszamoltak hibasan a fold keruletet, vagy eppen megallapitottak, hogy az anyag legkisebb reszecskeje az atom,elektron,neutron vagy proton.Einstein megallapitotta, hogy az ur zuhan ossze, mikozben eppen az ellenkezoje tortenik es tagul. Vagy eppen arrol, hogy az ido mennyire relativ. ..."
És mi van azokkal a hipotézisekkel amik hajszál pontosan egyeztek a megfigyelésekkel? Azokat miért nem írod ide, miért szelektálsz? Pontosan azért kellenek a megfigyelések, hogy eldöntsük melyik modell, hipotézis a helyes. Te tudsz jobb módszert, vagy csak úgy kritizálsz?
"Es bizony az ember meg mindig primitiv faj, meg mindig gyerekcipoben jarnak az urrol alkotott tezisei."
Te is ember vagy, úgyhogy ez az egoista mások felett álló megmondó duma elég vicces. Még egyszer: TUDSZ JOBBAT?
"Nagyon keves egy matematikai elmelet, mert beloluk rengeteg csak fikcio eppen ezert nem eleg csak igy bizonyitani valamit. "
Kevés bizony, és itt nem is erről van szó, hanem tömény fizikáról. A matek a fizika nyelve, csak a cikk hülyeségeket ír. Nem kell bedőlni... -
#25 "De még egy ember sem, hiszen tapasztalat nélkül is tudom, hogy nem jó ejtőernyő nélkül kiugrani egy repülőből."
Na ez sincs igy.
Valaki mar megtapasztalta illetve lattak, hogy mi tortent vele es az alapjan nem akarnak kiugrani ejtoernyovel. Beleivodott ez a tapasztalas a tudatalattiba, hogy ne ugorj le mert az nem jo, majd ahogy a technikai fejlodes megtortent es feltalaltak a repulest es ejtoernyot, akkor rajottek arra is, hogy azzal megteheted.
Ellenben mar kiszamoltak hibasan a fold keruletet, vagy eppen megallapitottak, hogy az anyag legkisebb reszecskeje az atom,elektron,neutron vagy proton.Einstein megallapitotta, hogy az ur zuhan ossze, mikozben eppen az ellenkezoje tortenik es tagul. Vagy eppen arrol, hogy az ido mennyire relativ.
Legalabbis a mostani matematikai elmeletek alapjan. Lehet am hasrautve teziseket gyartani, hogy milyen ha atlepi valami a fenysebesseget, de amig nem tortenik meg, olyan mintha azt hangoztatnank, hogy a fold lapos, ha vegul kiderul, hogy allitas es matematikai kepletekkel probalt bizonyitas, nem igaz.
Es bizony az ember meg mindig primitiv faj, meg mindig gyerekcipoben jarnak az urrol alkotott tezisei.
Meg a keletkezesevel sincs tisztaban, csak gyartott egy elmeletet. Sot a sajat foldi alakulasat se tudja bebizonyitani, csak gyart kulon hipotezist, kisbolygoval valo utkozesrol, kialakult jegkorszakokrol stb. Ilyen hipotezisekbol pedig nem egy van, mikozben a kozeelunkben levo planetakrol holdokrol sincs rendes atfogo tudasunk es most csodalkoznak ra a titanra, ahogy leszondaztak tiz eve.
Mikozben alig szazotven eve meg Darwin elmeletet se tudta elfogadni, amig leleteket nem talaltak oslenyekrol. Szoval azert ne vegyuk tenyeknek a matematikai es elmeleti bizonyitasokat, valos tapasztalas vagy egyeb tudomanyos vizsgalatok nelkul.
Nagyon keves egy matematikai elmelet, mert beloluk rengeteg csak fikcio eppen ezert nem eleg csak igy bizonyitani valamit.