A klasszikus Schwarzschild-féle feketelyuk, áll egy eseményhorizontból – ami pongyolán megfogalmazva annak a határa ahonnan a fény sem tud kijutni. Illetve áll egy szingularitásból, ami a legelfogadottabb verzió szerint egy kiterjedés nélküli, vagyis egy valódi pont méretű gravitációs kút (- vannak erre más elképzelések is, de a mondanivalóm szempontjából ez most nem fontos). Illetve még szokás a fotonszférát emlegetni, de az nem a klasszikus feketelyuk része, és erősen vitatott.
Ma már úgy gondoljuk, hogy ez egy idealizált eset, ami valószínűleg nem létezik. Ugyanis egy feketelyuk nem annyira fekete mint ahogy még Einsteinék elképzelték, mivel rengeteg dolgot örökölhet a szülőégitestjétől. Úgy mint perdület (Kerr), mágneses momentum, hitpertöltés, színtöltés, stb. stb. stb. (azonkívül léteznek másfajta, nem „hétköznapi” feketelyukak is, de most a mondandóm szempontjából megint csak lényegtelen) Ebből a sok tulajdonságból a fenti cikkhez, nekünk csak a perdület kell, vagyis egy forgó feketelyuk, amit Kerr-féle fekete lyuknak hívunk.
A Kerr-féle feketelyuk – mivel forog – logikus módon teljesen más tértopológiája van, mint egy álló, és idealizált gömbszimmetrikus feketelyuknak. És itt jön a matek, hiszen ennek a háromdimenziós térgeometriája az matematika. Tudom itt már kicsit nehezen lesz értelmezhető, de fogadjuk el, hogy ezek rendesen ki vannak számolva. Először is, a már felvázolt eseményhorizont és szingularitás mellett, ennek van egy úgynevezett ergoszférája is, vagyis kettő eseményhorizontja van (ez geometriából következik)! És itt jön a csavar, ez a feketelyuk emiatt egyben féregjárat is, feltéve ha jól megválasztott geometriájú pályán közelítünk, különben ugyanúgy(!) spagetizálódunk, és szétkenődünk a szingularitáson, mint a klasszikus feketelyuk esetében. Vagyis nem a szingularitás a féregjárat! És ami igazán érdekessé teszi, hogy ebből a feketelyukból ki lehet jönni, a kettős eseményhorizont miatt. Viszont meg kell jegyezni, hogy nem minden féregjárat feketelyuk, viszont minden Kerr-féle feketelyuk féregjárat. A cikkben sem ez az újdonság, hanem, hogy a Tejútrendszer központi fekelyukat - eddigi adatok felhasználásával - Kerr-félének számolták, de számolhatták volna másnak is.
Ez, igazából annak érdekes aki feketelyukakkal foglakozik, hiszen így ennek a hipotézisnek a predikcióit lehet ellenőrizni ezen a feketelyukon. Az más kérdés, hogy azt a kifejezetten feketelyukak tanulmányozására tervezett, speciális űrtávcsövet is elkaszálták, és nem is nagyon lesz rá pénz a következő 10 évben, hogy komolyabb szinten kutassuk, így nem nagyon jutunk előbbre a kérdésben. Sajnos. :/
És akkor féregjáratokról egy nagyon keveset. Féregjárat akkor keletkezhet, ha a téridőszövetét valami összegyűri, feltépi. Ez lehet egy nagyenergiás sugárnyaláb (akár lézer is), gravitációs erő, részecskepárok ütközési energiája, stb. Ki lehet számolni mekkora erő szükséges ehhez. Sajnos mi még nem tudunk ekkora erőt előállítani, azaz részecskegyorsítóval elképzelhető, csak azok olyan apró és rövidélűek, hogy a megfigyelésüknek valahol a határán mozog a technolgiánk. Hogy ezek, utazhatók vagy sem (mert kicsik, vagy összeomlanak a belépő tömegtől) az egyenlőre nem tudjuk. Hogy ezek hova nyílnak, azaz „csak” más helyre, vagy más időbe, más univerzumba egyelőre csak spekulációk vannak. Nem tudjuk. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.01.28. 14:50:47