729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
hiper fizikus #409 Szia !
Mielőtt kifárasztanád Szabikut itt van róla két WP hu link:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6gf%C3%BCggv%C3%A9nyek
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hiperbolikus_f%C3%BCggv%C3%A9nyek
-
#408
és miért nem ugyanaz?
tudsz ilyen számitógépes animációt mutatni, ami nem hamiskás, pl. youtube-on?
Szóba került az egyik utóbbi hsz-ben, hogy trigonometrikus függvényekkel definiálják az euklidészi rendszert, és hiperbolikus szögfüggvényekkel a hiperbolikus geometriát, ami egy nemuklidészi rendszer. Ezt szemlélteti a szinusztétel rendszerenkénti eltérő értelmezése.
Aztán arra jutottatok az értekezéseitek során, hogy tetszőlegesen "odatett" új kifejezéssel nem lehet új geometriát alkotni. Ezért kérdeztem, hogy mi is jellemzi pontosan a trigonometrikus, hiperbolikus és inverz hiperbolikus szögfüggvényeket?
Miért lehet velük nemeuklidészi gemoetriát definiálni, és más kifejezéssel miért nem? -
hiper fizikus #407 Szia Szabiku !
Van két linkem számodra: függvényábra rajzolók
2D hu http://www.mathelp.hon-lapja.hu/temak/fuggvenyek/grapher.html
3D eng https://academo.org/demos/3d-surface-plotter/
-
szabiku #406 Azért hamiskás, mert az nem egészen ugyanaz.
Jobban csak számítógépes animációkkal szerintem.
Nem teljesen tiszta a kérdésed.
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2018.10.25. 21:51:18 -
#405
és miért hamis a gumilepedős szemléltetés?
hogy lehetne jobban vizualizálni a gravitáció és a téridő tulajdonságait?
továbbá mégegy kérdés kettőtökhöz (hiper szabiku):
én ezt már nagyon rég tanultam, úgyhogy egy kis segítséget kérnék
mi is tőrténik pontosan akkor, amikor egy függvény függetlenváltozójának egyik tulajdonságát trigonometrikus, majd hiperbolikus, majd inverz hiperbolikus funkcióként definiálom?
-
szabiku #404 Szia Hiper fizikus!
A gumilepedős szemléltetés eléggé hamis, viszont egyszerű és olcsó. :)
Neem, tetszőleges "odatett" kifejezésekkel nem lehet értelmes új geometriát alkotni. Azoknak a kifejezéseknek megvan az az értelmük is, hogy miért éppen azok szerepelnek ott. Mindennek klappolnia kell egy matematikai elméletben.
Azok az alternatív "relativitáselméletek" valahol mind hamisak, csak egyes emberek annyira szerettek vele foglalkozni, és annyira szerettek volna hasonlót, de jobbat alkotni, hogy megszülettek azok, de hibásak. Van egy könyvem, abban is ilyenek vannak (néhány pont az, amit a linkelt oldal is röviden ismertet), pár éve tanulmányoztam kicsit, és már abban is láttam, hogy nyomába sem érnek az igazinak. Attól, hogy néhány vonásban hasonlóak, még nem kelhetnek semmiféle versenyre az egyetlen jóval. A bonyolítás, csűrés-csavarás sem segít ezen. Ha elég mélyen és lényegében tekintjük az általános relativitáselméletet, akkor az is látható, hogy egyáltalán nincsen lehetőségek tárháza. Fizikai és matematikai problémák, korlátok szegélyezik az áltrelt is, mint ahogy az más területen is van az elméleti fizikában, a világ modellezésében. Épphogy elfér az egyetlen áltrel ezek szorításában, nincs hely semmi másnak, és ez nem csak a fizika szempontjából van így, hanem matematikai szempontból is.
-
Irasidus #403 "úgy modellezik, hogy egy gumilepedőre"
Ez nem modellezés, hanem szemléltetés. A különbség annyi, hogy az egyiket fizikusok használják, a másikat meg ismeretterjesztő orgánumok. És azt tudnod kellene, hogy az ismeretterjesztő magyarázatok nem valód fizikai magyarázatok, hanem hasonlatok. Azért, hogy az is megértse, akinek a matek, fizika nem megy. És akkor, most egy kérdés, hogy komolyan a relativitáselmélet - helyet -, egy ódai szemlétető eszköz miatt van ellentmondás számodra?
"Hogy mi tarthatja össze a fekete lyuk nélküli galaxis méretű csillaghalmazt? "
Nem tudom, volt-e a válaszok között, hogy sötét anyag?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.10.15. 17:20:50 -
hiper fizikus #402 Szia Szabiku !
1. Találtam egy logikai ellentmondást az általános relativitáselmélettel kapcsolatban ! A Merkúr perihélium vándorlásáról van szó: ugyanis az általános relativitáselméletet úgy modellezik, hogy egy gumilepedőre tesznek súlyos golyóka és keringtetik őket . Csak hogy az idealizált surlódásmentes gumilepedőn nincsen prihélium vándorlás, viszont az általános relativitáselméletben van ! Ez ugye nem egyezés ? Te mit is szólsz hozzá ?
2. Ráakadtam két Wkipédiás linkre: Az alternatív relativitáselméletekre és a Nemeuklideszi geometriákra . Benne úgy adják meg az új geometriák metrikáját, hogy az egyikben sin a, sin b, cos a, cos b van alkalmazva, a másikban ch a, ch b, sh a , sh b van alkalmazva . Kérdésem az, hogy tetszőleges odatett kifejezést is használhatnák-e az új geometriáimhoz vagy a tetszőleges odatett kifejezések értelmetlen geometriákra vezetnek ??? Mit szólsz az alternatív relativitáselméletek weboldalon olvasottakhoz azonkívül, hogy ismételnéd őket ?
-
szabiku #401 Szia Hiper fizikus!
Hát szerintem első elgondolásra semmi markáns nincs. Bár itt ugye a csekély mértékű interakciók viszonylagossága szempontjából lenne érdemes kijelenten a markánsságot. Szerintem a ritka galaxisokban a gravitációs kölcsönhatás a legmeghatározóbb, a sűrűbbekben, ha azok nem csomósodásokból adódóak, hanem inkább eloszló porból vagy gázból, akkor a kinetikus és termodinamikai kölcsönhatások jönnek szóba, és általuk a disszipáció, valamint a "hidro"dinamikai dolgok (ezek viszont egyfelől kinetikaiak, azaz ütközésesek). És ugye ott van a sötét anyag, amiről, és lehetséges interakcióriól, nem nagyon tudunk semmit, de meghatározó szerintem.
-
hiper fizikus #400 Szia Szabiku !
Az, hogy gyakorlatilag nincs disszipáció a galaxisokban, ahol a disszipáció alatt már a hő keletkezésére vezető elnyelődést értem, felveti azt a kérdést, hogy (szerinted) egyáltalán milyen markáns meghatározó interakciók vannak a galaxisban: pl. ugye a csillagok ütközéséről nem nagyon besszélhetünk, mert az egymásra ráközelítő csillagok többnyire csak elsuhannak egymás mellett?
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.07.11. 11:03:21 -
szabiku #399 Igen, köszi a kiegészítést. -
szabiku #398 Ja igen, azt el is felejtettem.
MATEMATIKA-EGYEB -ben visszamenőleg majdnem 20 30barab hozzászólásos oldalon (van ahol elég sűrűbben vagyok (ott a többiek hallgattak), de van ahol oldalakon keresztül csak alig..).
antianyag -ban a 82. hozzászólástól kezdve (eléggé sűrűn vagyok).
KVANTUMFIZIKA -ban 1314. hozzászólástól.
aztán igazából ennyi. -
hiper fizikus #397 Szia Szabiku !
Kérlek listázd ide ki az Index fórumán Tudomány részlegen azon topikjait, amelyben jelentős hozászólásod van!
-
kl24h #396 Általában minden gravitációt létrehozó tömeg gömb alakúnak tekinthető (lehet homogénnek is tekinteni, hogy egyszerűbb legyen az integrál számítás).
Ha ez a gömb alakú tömeg forog, akkor a gömböt összetevő elemi kis tömegecskék mozgásban vannak egy távoli megfigyelőhöz képest. Ezek a kis elemi tömegecskék már pontszerű mozgó tömegeknek tekinthetők, ezért erre alkalmazható a relativitás elmélet. Egy megfelelő integrál számítással kiszámítható, hogy egy adott sugarú, adott w (omega) szögsebességgel forgó tömeg és egy adott távolságban hogy változtatja meg a gravitációs teret. -
szabiku #395 Szia Hiper fizikus!
Mostanában az Index fórumán a Tudomány részlegen vitatgattam pár témát. Végül is csak ennyi. Nézd meg!
OK. Majd akkor küldj!
A dolog, amit kérdezel az, hogy ugye van a nemrelativisztikus newtoni gravitációs potenciál, azaz a klasszikus gravitációs elmélet. Ebben ugye mindegy, hogy mozog/forog-e a gravitációt létrehozó (tömegponttá képzelt) test, vagy nem. Viszont az általános relativitáselméletben nem mindegy. Na most akkor ez az Ernst kitalálta, hogyan tudja a legegyszerűbben átemelni az általános relativitáselméletből a newtoni gravitációs elméletbe/re azt az esetet, ha nem mozdulatlan a középponti tömeg, hanem egyenletesen forog. Ezzel a kiagyalt módosítással a newtoni gravitáció elméletét egy lépéssel közelítette a relativisztikus gravitáció elméletéhez. Csinált egy ügyes, elegáns korrekciót egyszerű matematikai formában. Na persze az eset is egyszerű, hogy a sztatikus (mint pl. egy nem forgó fekete lyuk esete) gravitációs tér helyett most csupán csak stacionáriusról van szó (mint pl. egy forgó fekete lyuk esete), meghatározó az eredményre nézve.
-
hiper fizikus #394 Szia Szabiku !
Gondolom, hogy a racionalizmus és az empirizmus területén nyomulgattál valamerre. Lehet-e tudni, hogy merre is nyomulgattál?
A szótáramból majd küldők egy kivonatot az üzenőfelületen keresztül, csak össze kell rendeznem egy kicsit.
Ez mi a franc? { Abban a cikkben van, amit ajánlottál .}
A forgó testek gravitációs potenciálja a Newton-féle potenciált komplex számok segítségével általánosító E potenciál (a jelölést Frederick J. Ernst vezette be 1968-ban). Ennek valós része nem más, mint a stacionárius szimmetriát kísérő időszerű Killing-vektor hossznégyzete, képzetes (az imaginárius egységgel arányos) része pedig ugyanezen vektor forgását jellemzi. A teljes általános relativitáselmélet apparátusát ebben az esetben egyetlen komplex E potenciál hordozza. Az ebből felépített hatás variálása útján kapjuk meg a mező egyenletét. Ez a rendkívül egyszerű alakú egyenlet az Ernst-egyenlet:
(ReE) × DE = Ñ2E
A lényeg az, hogy ebben az egyenletben az E potenciálon kívül más ismeretlen mennyiség nem szerepel, és így a megoldásával megkapjuk az adott gravitációs probléma teljes leírását. Ha pedig a gravitáló test nyugalomban van, akkor az Ernstpotenciál valós lesz, és a gravitációs problémát a jól ismert Laplace-egyenletre vezetjük vissza, csakúgy, mint a nem relativisztikus gravitáció elméletében.
Hogyhogy, ill. miért van különbség a forgó gravitációs tömeg és az álló gravitációs tömeg között; elképesztő?
-
szabiku #393 Szia Hiper fizikus!
(Majd megjelenik, sejtem ki az, mindig új nick-kel kerül elő, de fel lehet ismerni a jellemző szokásai alapján.)
Neem, dehogy, csak egyszerűen másfelé nyomulgattam mostanában, meg melózok, meg itt a nyár is.
Persze azért fizikázgatok közben.
A disszipációt, mint hővé alakulást, nehéz elképzelni ritka, nem összefüggő anyagban, gázban, mert ott az inkább csak szimpla kinetika. A fekete lyukas elnyelést szerintem inkább ne gondold hozzá a hőmérsékleti disszipációhoz. Ha csak disszipációt mondasz az persze lehet az is, de könnyen a hőre asszociál az ember, mert megszokásból elhagyják a hő szót előle. Lehet én is félreértettem.
A kauzalitásról jó ha gondolkozol, mert az igen lényeges dolog a fizikában és a fizikai filozofálgatásban is, sőt, az egyik legfontosabb és legérdekesebb közös dolguk. Én is sokat filóztam régebben rajta. Sok könyv is hosszasan dilemmázgat rajta.
Viszont ne terelődj rossz elképzelésre. Az, hogy valami képletekbe fektethető, még egyáltalán nem biztos, hogy teljesen kikerül a dolog a véletlen alól. Persze korábban valami hasonlót gondoltak (determinizmus), de éppen a kvantumelmélet az, ami a velejében tökéletesen véletlenszerű, és mégis mennyire szabályszerű és pontos dolgokat mond a természet alapvető működéséről. (Persze azért nem mindent.)
Szóval igaz, hogy a képletek szigorú szükségszerűségeket visznek bele a dolgokba, de a véletlenbe nem, és éppen ezt kell létni a kvantumelmélet mélyén, hogy ott a képleteknek nincs ráhatásuk a véletlenre, csak körülötte rendezik a dolgokat. Ez a nagy kvantumelmélet. Igen. A véletlen és a szabályszerűség, mint két ellentét, házassága. Éppen ez benne az egyik érdekes dolog. Én azért úgy tartom, hogy az ész logikai alapú, következetes, és így a tényleg véletlen az ésszerűtlen szerintem.
Örülök, hogy szépen haladsz a szótárazással, szorgalmas, dicséretes dolog. Majd mutass belőle valamit, mert kíváncsi vagyok. A valószínűségszámítással én nem foglalkoztam sokat, bár még tanultam is anno, de abból aztán igen kevéssé vagyok "felkészült", tájékozott.
Hogyne lenne, jók a papír alapú források... ;) Szokjad csak, majd lehet talán meg is kedveled egyszer. :) -
hiper fizikus #392 Szia Szabiku!
Lehet, hogy már ez a Cybercop el is párolgott innen.
Köszi a link, nem hagyom ki !
Azt hiszem, hogy az én hibám az, hogy megszakadt a párbeszédünk. Nem kellet volna a galaxisok diszipációját emlegetnem. Nem is úgy gondoltam, hogy anyagi síkon diszipálódik, hanem úgy, hogy az égitesteket elnyelik a szub fekete lyukak, és ennek van kvázi diszipációs hatása a galaxis struktúrálódására.
Most épen a fizika és a kauzalitás kapcsolatán gondolkodok! Szerintem ha a véletlent képletekkel lehet megadni, akkor az is kauzalitás, ill. szükségszerűség, mert a képlet szükségszerűséget visz bele a véletlenbe! Lehet a véletlenek közt is logika! Hibásan állítják a vallásosak, hogy a véletlen valami ésszerűtlenség.
A szótárazásban haladok, de mást is csinálok. A vektorokról, a div, grad, rot -ról, és a tenzorokról olyan 400 sorelemem van a szótáramban, de ez egészen a részletekbe menő; a valószínűségszámításról és a lineáris algebráról együtt 75 db lexémám, de nagyrészt csak informális egy kevés formalitással megtüzdelve, és nem anyira a részletekbe menő. Nem is értem, hogy miért féltem anyira a valószínűségszámítástól? Meghökentő, hogy a papír alapú forrásokban is van hasznos tananyag! Olyab furcsa volt a papírlapokat az újam között pergetni, minduntalan a papíronlévő hologramokat bögdöstem, de sehogyan sem akartak működni; a scrolt is hiányoltam a papírlap széléről, nem élhetek nélküle.
-
szabiku #391 Szia Hiper fizikus!
(Majd megfingatom én Cybercop-ot, az indexen már kapja az ívet: http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=148028802&t=9016035 )
A szimmetria alatt a fizikában egy matematikai transzformációt kell érteni, ami után a felírás fizikailag ugyan azt jelenti, tehát egy ekvivalenciát kell alatta érteni. Az, hogy ez a transzformáció folytonos vagy csak diszkrét lépésben történhet, jelenti azt, hogy folytonos vagy diszkrét szimmetriáról van szó. Röviden és tömören is ennyi. A többi már részletkérdés.
Itt egy gyors link: http://epa.oszk.hu/00700/00775/00003/1999_03_03.html -
hiper fizikus #390 Szia Cyb3rcop !
Úgy örölök neked, már nem is hittem volna, hogy valaki beszól ide !
Szabikut meg ne bándzsd, mert sokat tanultam tőle; ő lendített át a holtpontomon !
Az érdekelne, hogy mit értsek a "folytonos szimmetria" alatt, mert a Noether-tétel erre vonatkozik, ugyanis a diszkrét szimmetriákat könnyebb elképzelni, mint a folytonos szimmetriákat?
-
cyb3rcop #389 "Ráadásul a sötét anyag mivolta is inkább részecskefizikai dolog"
és ezt osztja nekem az észt LOL -
hiper fizikus #388 Igen, az elképzelésed jó !
A parityaefektus kétirányú: egyik a befogás, a másik a kilökődés; és ennek a kettőnek az arányátról füg a többlet index.
A centrális rész kialakulása a diszipációtól függ, magyarul az elnyelődestől. Ha van diszipáció, akkor van a centrumba besűrűsödés, ha nincs, akkor csak fluktáció van, ami szintén érdekes. A számítógépes szimulációkat sokra tartom, de a programozó mentalitását tükrözi vissza.
-
szabiku #387 Igen, én is ilyen módon tudom elgondolni, csak ha nincs egy meghatározó(bb) központi objektum, akkor arra gondoltam, hogy az ősidők óta már jó eséllyel lehet kiparittyázódtak volna belőle a csillagok egy része, és/vagy kialakult volna a centrál részen valami egyesülés. De ez csak egy hirtelen elképzelésem volt a valószínű fejlődési folyamatról. Ámde lehet, hogy e két forgatókönyv mellett úgy is meg tudott stabilan maradni, ahogy van. Ezt végül is lehet szimulálni egy alkalmas programmal. -
hiper fizikus #386 Hogy mi tarthatja össze a fekete lyuk nélküli galaxis méretű csillaghalmazt?
1. Nyilván a csillagainak a keringési sebessége a szökésési sebeség alatt marad.
2. A csillagok gravitációs_láncot alkotnak, ami jelentősen megnöveli az összetartozást.
3. Nem éri jelentős külső eredetű háborogtatás.
-
szabiku #385 "Segíthetnél nekem abban, hogy a függvényelméleti különlegeségről valamit, valami absztrakt - univerzális - szimbolikus - nemistudom pontosabban, hogy milyen függvényelméletről tanuljak valamit, valami újat érdekeset???"
Talán nézd meg ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reziduumt%C3%A9tel és https://hu.wikipedia.org/wiki/Reziduum -
szabiku #384 Szia Hiper fizikus!
Szívesen. Egyébként a függvényekre elég sokféle vonatkozásban lehet tekinteni.
Igen, a számítások azt mutatják, hogy a galaxis méretű csillaghalmazok egyben maradásához igen nagy gravitációjú központi objektumra van szükség, ami következésképpen fekete lyuk kell, hogy legyen. Annyira nem vagyok tájékozott az asztrofizikában és csillagászatban, de ez a hír tényleg elég meglepő. Ráadásul az is, hogy a sötét anyag eléggé hiányosnak tűnik az említett különleges objektumból. A sötét anyagról szinte semmit sem tudunk, úgyhogy nem is nagyon tudok ebben vélekedni. Persze ha jó a megfigyelés, és a számítások, akkor a következtetésed egyszerűen levonható, és érdekes információt jelenthet. De nem értem, hogy akkor mégis hogyan tudott egyben maradni ilyen formában az a galaxis, de talán még a tudósok sem. Hát majd kiokoskodnak valamit. Az elméleti fizikusok meg ha majd kikutatják a sötét anyag mivoltát, akkor lehet azzal kapcsolatban is releváns okfejtést tenni ez esetre, de addig a fekete lyukhoz vonatkoztatni elméletileg alaptalan. Ráadásul a sötét anyag mivolta is inkább részecskefizikai dolog, amit még elképzelésem sincs, hogyan lehet majd vonatkoztatni az általános relativitáselméleti fekete lyukakhoz. -
hiper fizikus #383 Szia Szabiku !
Így már tudom, hogy a fizika kapcsán mihez tartsam magam függvény-ügyben; köszi.
Egyik csillagászati elméletem szerint, a galaxisok olyan csillaghalmazok, amiknek központi fekete lyuka van. Itt van a legújabb SGhu csillagászati cikk, miszerint találtak egy központi fekete lyuk nélküli galaxist, ami inkább hasonlít egy nagyon túlméretezett csillaghalmazra, mint egy fekete lyukra, mert a galaxisokban szokásos sötét anyag hiányzik belőle. Tehát a galaxisok sötét anyaga valahogyan kapcsolatban van a fekete lyukakkal !!! Mit szólsz hozzá?
-
szabiku #382 Szia Hiper fizikus!
Hát én ehhez a témához a következőket tudom javasolni. Alapvetően meg kell ismerkedni a függvény fogalmával és az elemi függvényekkel, tulajdonságaikkal, valamint a függvényelemzéssel. Ez középiskolás és főiskolás általános anyag a matematikában. Nevezzük ezt függvénytannak. Kiindulásnak jó, aztán jöhetnek keményebben, azaz részletesebben és bonyolultabban, valamint egyszerre szövevényesebben is a dolgok. Mivel külön nincs függvényelmélet, hanem ez belenyúlik, azaz ott van a matematikai dolgok jó részében, a következőket érdemes tekinteni: leképezések, lineáris terek, lineáris funkcionálok és lineáris operátorok, aztán másfelől olyanok, hogy egyváltozós és többváltozós, valós és komplex függvények, ezek integrál- és differenciálszámításai, akkor itt felmerül a mérték, tehát az ezzel kapcsolatos dolgokat is tekinteni kell. Majd ezek után a függvényeken túl szélesebben is látni érdemes a dolgokat, szóval a disztribúciókra is rá kell menni, és akkor szépen kiegészül, kikerekedik a térelméleti struktúrája. Ez az egész egy hatalmas nagy és többrészes témakör, melyek részei szépen egymásba fednek át. Néhány év kemény foglalkozás kell a már viszonylag jó átlátásához, és persze több neves könyv, jegyzet, amiből most csak egyet említenék: A függvényelmélet és a funkcionálanalízis elemei. -
hiper fizikus #381 Szia Szabiku !
Most épen a függvényelmélet került az érdeklődésem középpontjába, mert sokra tartom a függvényeket. Körölnéztem a Googleval az interneten, de csak könyvesboltokat találtam rajta, és aprogramozás függvényeit. letöltöttem a wikipédia függvény cikkét, de a függvényelmélettről nincs megelégedésemre találat; vagy olyan egyszerűen tárgyalja, amit már én is régen tudok.
Segíthetnél nekem abban, hogy a függvényelméleti különlegeségről valamit, valami absztrakt - univerzális - szimbolikus - nemistudom pontosabban, hogy milyen függvényelméletről tanuljak valamit, valami újat érdekeset???
-
szabiku #380 https://www.brainmaster.com/software/pubs/physics/Hawking%20Particle%20Creation.pdf -
Irasidus #379 "emrég belenéztem a fekete lyukak Hawking-sugárzásának elméletébe,"
Megkérdezhetem, hol néztél bele? Csak kíváncsiságból, belinkelnéd azt amit te olvastál? Köszi! -
szabiku #378 Csakhogy Hawking elmélete eléggé irracionális. Nincs kellően megalapozva sem, amit a rengeteg magyarázó szövegelésével nem tud pótolni.
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2018.03.20. 23:43:49 -
hiper fizikus #377 Szia Szabiku !
Én egy fizikai elméletet már akor is figyelemreméltónak tartok, ha csak racionálisan helyes, és bár empírikusan nem igazolt ! Már a gondolkodás öröme miat is érdemes a racionalista fizikai elméletekkel foglalkozni ! Persze tudom, hogy az empírizmus lényeges a természettudományoknál !
-
szabiku #376 Szia Hiper fizikus!
Hát meghalt szegény. Nem kímélte a sors. Nyugodjon békében.
Nemrég belenéztem a fekete lyukak Hawking-sugárzásának elméletébe, és annyira elvetemült, hogy szerintem eléggé nagyon valószínű, hogy nem is igaz. Én azt gondolom, hogy csupán méltányosságból, valamint az elméletegyesítési vágy miatt nem kezdték ki ezt az elképzelést.
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2018.03.18. 15:37:28 -
hiper fizikus #375 Szia Szabiku!
Nem mehetünk el szó nélkül Stephen Hawking halála mellett. ő volt az, aki a merész gondolatát keresztűl verekedte a konvenciós bürokratákon. Szóljon is helyetem ez a link róla !
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.03.15. 10:53:55 -
szabiku #374 Szia Hiper Fizikus!
Kemény dologba vágtál, ha ezt az egészet valóban meg akarod érteni.
Mindenesetre a kvantumelmélethez, ha nem csak az alapszintű kvantummechanikát szeretnéd alapszinten érteni, hanem ezt már egy jó középszinten, és haladni a részecskefizika felé (nem fordítva!), akkor jó nyomon haladsz. Ezekről a forgáscsoportokról és ábrázolásaikról rengeteg anyag található. Olyan ez, mint valami gyöngyszem, amelyre nagyon rákaptak az okosok, és szeretik villogtatni.
Először inkább matematikai képed legyen róla, mert azt belelátni a fizikába, még egy fokkal nehezebb.
-
hiper fizikus #373 Szia Szabiku !
Most épen többszöri nekifutásra a kvantummechanikai szimmetriákkal, köztük a szimmetria-csoportokkal, szimmetria-transzformációkkal foglalkozok, mint amilyenek az O(), SO(), U(), SU() szimmetria-csoportok, és elégé jól halkadok az informatív megértésükben {;kontra formális}. Több internetes forrásból kellet összekapnom magam hozzá, egyik sem volt elég önmagában, de legalább van róla rendes fizikai képem, ill. elképzelésem.
-
szabiku #372 Szia!
Hát el is hiszem, hogy ennyi minden bememorizálásához szükségesek módszeres saját készítésű jegyzetek. Az autodidaktaságot én is igen preferálom. Hát csak így tovább!
-
hiper fizikus #371 Szia!
Az "elbővölő" fogalomismeretem több mindenből ered, úgy hogy nem a semmi eredménye. Először is összeolvasgatok mindenféle engem érdeklő anyagot főleg az internetről; aztán ügyes jegyzeteket készítek, mert azt a sokmindent nem vagyok képes fejben tartani; aztán az axiomatizálás, posztulátumozás, arkhé és a logosz keretében módszereséget követek; ezek alapján kitalálok sokminden újat, ami lényegében heurisztika és ihlet. Egy életen át tartó autodidakta modern filozófia~bölcsészet művelése rutiná tette a fentieket, úgy hogy nagyon nem is vagyok tudatában, amikor a fentieket automatikusan követem!
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.02.19. 15:18:58 -
szabiku #370 Szia Hiper fizikus!
Jórészt elolvastam, és tényleg jó lett, elég részletes, elemző és elmélyült. Érdekes. Jól kivesézted a lehetőségeket, eshetőségeket. Megfelelően osztályoztad is ezeket. Egészen elbűvöl, hogy mekkora fogalomismereted van, csak lesek, miket tudsz.