729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
hiper fizikus #369 Szia Szabiku !
Már biztosan valamenyire elmélyedtél a legújabb tanulmányomban. Ugye haladó modern újdonság?
-
szabiku #368 Tyűű, ez komoly, nem spóroltál a betűkkel. Még csak beleolvastam, de majd folytatom. Érdekes, és részletesen elemző leírás. -
hiper fizikus #367 Szia Szabiku!
A mai nappal befejeztem a szimulációs filozófiáról szóló tanulmányomat. Az a tanulmányom egy új doktrínát teremt a filozófiában általam. A szimulációs filozófia arról szól, hogy nem csak az anyagi világ dolgait lehet szimulálni számítógépen, hanem a szellemi dolgokat is lehet szimulálni. Olyan tömör 25 oldalas tanulmány úgy, hogy először csak a tartalomjegyzékét nézd meg, aztán meg csak fusd át, persze szóról szóra is elolvashatod.
A szimulációs filozófia és a kultúrmérnökség kapcsolata ! ZIP/html
A szimulációs filozófia és a kultúrmérnökség kapcsolata ! WORD/doc
-
szabiku #366 Szia Hiper fizikus!
Közben megtaláltam a fontosabb letöltött anyagaimat is, úgyhogy lesznek köztük szerintem jobbak is, de majd 1-2 nap múlva meglátod. -
hiper fizikus #365 Szia Szabiku!
Biztosan a munkád miat vagy ennyire elfoglalt. Az elméleti fizika szótáram jól halad olyan: 350 db szó és 150 db képlet képecske van már összehozva benne; aprólékos piszmogást igényel, kicsit mazochistának kell lenni hozzá, de nagyon tetszik, amit már magcsináltam belőle. De csak a már általam is megtanult szavak vannak benne a vektorszámításból, semmi fizika csak fizikai matematika. Most épen megszakítottam ezt a szótárazást, mert a szimulációról írok egy izgalmas tanulmányt, már 15 db oldal magvan belőle, és még kb. 10 oldal kell hozzá; nem a szimulációs játékokról szól, hanem a vizsgálatra érdemes szimulációkról.
Nem tudom, hogy nálad mit jelent az "igen vacakok", számomra az lenne a fontos, hogy könnyen kimazsolázhassak belőlük valami értelmeset. Majd tedd ZIP-be őket.
-
szabiku #364 Annak idején, mikor még egy grafikus demót programoztam alkalmaztam egy saját magam által kitalált trükköt a színárnyalatszintek szemet zavaró sávosodásának eltüntetésére. A kép kiszámítása nagyon precíz volt, és a megjelenítésnél (a pixelek színének kiszámításánál) több pontos számjegy is le lett vágva az érték végéről, mert végül csak a felső maradék szám adta a pixel színét, árnyalatát. Hogy ezekből a levágott értékekből információt nyerjek vissza, az árnyalatszintek kirajzolódó vonalainak eltüntetése érdekében, csináltam egy nagyon gyors álvéletlen érték generátort. Ennek olyannak kellett lennie, hogy megjelenítve a képernyőn a nincsen adás a tv-ben képet kellett olyan jól adnia, hogy ránézve teljesen véletlenszerűnek tűnő és egyenletes eloszlású hangyaháborút szabadott csak látni, semmi mintázat, vagy szaladó minta, mert azt egyből kiszúrja az ember szeme, és elvonja a figyelmet. Nem volt egyszerű megcsinálni, próbálkozni kellett kicsit, de jól sikerült (pár ASM sorból megvolt). Na ezt az álzajt adtam hozzá a demókép pixelszín értékeihez, úgy beállítva az erősségét, hogy pontosan egy árnyalatnyi zajt tegyen ki. Ezután jött a levágásos kerekítés, és érezhető, hogy ez a zaj statisztikusan információt emel fel a levágott értékekből a vágási határ fölé, és teljesen eltűntek a halványan, de mégis látszódó sávosodások, és ezt az egy árnyalatnyi zajt nem igen lehetett észrevenni, csak a tökéletes szép képet látta az ember, folytonos színátmenetekkel, árnyalatváltozásokkal. 
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2018.01.29. 03:51:24 -
szabiku #363 Szia Hiper fizikus
Elképzelésem szerint vannak szimulációk, talán mára már igen megszaporodtak a számítógépek, szoftverek és hálózatok fejlődése miatt. Semennyire sem vagyok benne járatos, nem nagyon találkoztam velük :) Az oktatásban remélem azért alkalmazzák, régen még nekünk is volt ilyen anno. A szuperszámítógépeket szerintem inkább csak zártkörűen használják.
Megnézem, mit linkeltél.
(Kicsit szabiztam, már rendezgetem a letölteményeimet, de igen vacakok, persze régen nem annak tűntek... :D )
Üdv.
-
hiper fizikus #362 Szia Szabiku!
Az újabb vizsgálódásaim az elmélet fizikából elvezettek arra, hogy a fizikához szorosan kapcsolódnak a számítógépes szimulációk. Arra lennék kíváncsi, hogy te menyire vagy járatos ebben a szimulációban, mert úgy veszem ki, hogy az egyetemeken tanítják? És aztán arra is kíváncsi vagyok, hogy a kortárs modern fizika ~ elméleti fizika hol tart a számítógépes szimulációi terén, ugyanis a szuperszámítógépek egyre jobban elérhetők mindenkinek?
Modellezés és szimuláció / Fizika
Labanc Gergely / Fizika Szimuláció
-
szabiku #361 Szia Hiper fizikus!
Csak jó dolgokat szabad enni! Remélem már jobban vagy.
Akkor már azért van tapasztalatod a következő nagy szótárazáshoz, még ha ez már más témában készül is.
Hát amikből a magas szintű értést nyertem, azokat talán már mind felsoroltam lentebb (#349, #350), de összeszedem még, amik vannak lementve letöltött doksik, csak kicsit várnod kell, mert már hetek óta el vagyok utazva nagyszüleimhez, és csak Karácsony után megyek vissza Győrbe, az asztali gépemhez. Azok azon vannak beömlesztve egy könyvtárba, úgyhogy majd egy kicsit rendezgetnem is kell, de az nem gond, csak az, hogy nem vagyok ott. -
hiper fizikus #360 Szia Szabiku!
Hiper fizikusnak majdnem vége(!) volt, komolyan: véletlenül romlott jogurtot fasírtal ettem együtt, ami ráterjedt a fasírtra, és olyan erősen komplikált gyomorrontást kaptam, hogy majdnem tartós gyomor-bél lett belőle. Elment a hangom is, remélem, hogy átmenetileg, és most nem tudok beszélni miata. Egészen gyengének érzem magam, amit fokoz az, hogy a szolgáltató nem fűt rendesen. Konzekvencia: jogurtot és húst egyszerre fogyasztani valóban kockázatos az egészségre!
A Magyar nyelv szótórazását befejeztem az újszerűbb script szótárazó programomhoz, olyan 891 db sorelem lett ebelőle; hasznos volt, mert sokminden olyat tanultam belőle, amit a fizika + elméleti fizika szótárazásánál felhasználhatok. Pl. ilyen menyiségnél a szótár utólagos optimalizációját nem lehet idő-hatékonyan végrehajtani, ezért menetközben kell folyamatosan optimalizálni, menetközben kell a teljességre törekedve. Mostmár igazán a fizika irodalmi tömbje következik, hogy mi lesz belőle az megint csak a jövő zenéje?!
Summa-summárum, a számítógépes formátumok jók lehetnek, ezért küldjél már valamit, amiből te is a magasszitű alapokat megtanultad!!!
-
szabiku #359 Szia Hiper fizikus!
"de ha már haladó vagy akkor nagyon zavaró a grafit, mert ezeket már fejből úgy ahogy tudod, és a kezdői grafitozás csak elveszi a helyet a haladók grafitjegyzeteitől."
Igen ez igaz. Én kezdőként csak óvatosan firkantgattam bele, olyan haloványan és minimálisan, hogy nyom nélkül eltüntethető legyen. Felét ki is radíroztam, később, aztán jöttek a haladó szintű grafitolásaim, de azokra nagyon profi módon figyeltem, és csak kevés szorult módosításra, de azt is kellett, és voltak radírozási határesetek, meg kis nyomdafesték kopások, de szerencsére sikerült nagyobb rondaság nélkül javítanom módosítanom pár helyen. Egyébként az elején azzal biztosítottam magam, hogy a fontosabb könyvekből kettő-három példányt is vettem, viszont csak az egyikbe írtam bele, úgyhogy az sokkal többet ér a többivel szemben, így számomra egy igazi van. Én szeretem nagyon a papír alapú könyveket. Az elektronikus formátumú néhány fontosnak ítélt jegyzetet is inkább kinyomtattam, és úgy forgattam.
"Ugye el tudod képzelni? Szerinted mi legyen evvel a kurtaságossággal, elaprózódással?"
Igen, el. Háát, valahol meg kell találni az optimális határát a tartalmának. Arra kell gondolni, hogy az hirtelen, még ha rövid is, de lényeges információt adjon, és a többi részletnek már utána lehet könnyen nézni. A lényeg az, hogy tőle nagyjából képbe kerüljön az olvasó. Persze ehhez el kell azt is gondolni, hogy az olvasónak milyen lehet a felkészültsége, de nyilván ezt mindenki számára nem lehet jól optimalizálni.
Egyébként igazad van abban, hogy hasznos egy szótárazó, magyarázó, értelmező kiegészítés.
Kézzel írt meg beszkennelt doksijaim nincsenek, csak olyanokra gondoltam, amiket a netről szedtem össze, de azok sz.gépes formátumban vannak megírva.
-
hiper fizikus #358 Szia Szabiku!
A grafittal teletűzdelt papír alapú könyvedet nagyon jól eltudom képzelni, nem kell pár oldalt bescenerelned nekem belőle. De nekem pont ellenkező a tapasztalatom vele: a tanulás kezdetén bizalomgerjesztő a grafitozott könyv, de ha már haladó vagy akkor nagyon zavaró a grafit, mert ezeket már fejből úgy ahogy tudod, és a kezdői grafitozás csak elveszi a helyet a haladók grafitjegyzeteitől. Ettől sokkal kényelmesebb az elektronikus szöveg, mert úgy manipulálhatsz vele ahogyan akarsz: maradék nélkül beleírhatsz és törölheted. Csak kényszerből használok papír alapú könyveket. Van is már néhány ilyen bescenerelt könyvtári könyvem, sajnos napok mennek rá egy nagyobb oldalszámú könyv bescenerelésáre, ez pedig ténylegesen megrövidíti az életemet úgy, hogy ennek okán kompromisszumot kell kötni magammal.
Igen az a Szűz világegyetemes script szótáram látványos, csináltam is egy továbbfejlesztett script változatot belőle, de avval meg az a problémám, hogy nagyon részletekbe menően felbontottam a címszó magyarázatát sok egyedi címszóra és magyarázat töredékekre, és ezért nagyon sok címszóhoz csatolt nagyon kurta magyarázat lett az eredménye, vagyis nagyon elaprózódott, ami talán már megint egy túlzás egy kicsit. Ugye el tudod képzelni? Szerinted mi legyen evvel a kurtaságossággal, elaprózódással? Kipróbáltam ezt a script módszert a magyar nyelvtanon, mert könnyebb mint az elméleti fizika, csak a próba kedvéért, és 831 db címszóra és a hozzátartozó kurta magyarázatra jutotta, de még a nyelvtipológiát, az írásrendeszereket és az egész optimalizációját meg kellesz csinálni. 500 db címszónál már nagyon szeretem volna a végén lenni neki. Utána ténylegesen nekilátok az elméleti fizikának, de csak a matematikájával kezdem: címszók, képletek képei, csatolt magyarázatok, kis link ajánlók. Ugyanis régebben többször már nekiláttam, de eddig mindig abbamaradt, mert mindig másképpen kívántam újrakezdeni, de azért tanulságosak voltak azok is, amiket abbahagytam.
Hogy miért ragaszkodok a szótárazáshoz és a kis enciklopédiához? Csak röviden: pl. ha hosszabb ideig mással foglalkozol mint a fizika pl. elutazol valahová a munkáddal kapcsolatban, akkor utána erősen fel kell frissíteni a fizikai ismereteidet, pl. az embernek véges az elme kapacitása, és ha túl akarsz lépni az elméd véges kapacitásán azt csak jegyzeteléssel és linkeléssel teheted meg, pl. ha agyrázkódást szenvedsz, akkor újra kell tanulnod a fizika ismereteidet, amit éppen a leírtakból teheted meg, pl. ha a gyerekeidet akarod megtanítani és ők még kicsik te meg már öreg vagy, akkor írásban üzenhetsz a gyerekeidnek akkora, amikor már nagyobbak lesznek, és te már nem leszel, pl. ha a nézeteidet szeretnéd terjeszteni, ...stb.
Azt írod, hogy nagyon fájna ha elvesznének a grafitozott könyveid, ezt meg kell előzni. Murphi törvényei szerint, ha egy baj bekövetkezhet, akkor az be is fog következni épen akkor, amikor a legkellemetlenebb lesz a bekövetkezése, ezért talán lescenerelhetnéd megadnak a fontosabb grafitozott könyveidet, vagy legalábbis kulcsos szekrényben tartsad, mert a rokonaid kisgyerekei is elcsenhetik pusztán játékból, neked meg ugye kulcsfontosságúak. Pl. költözködéskor is könnyen elveszhetnek, némi humán segítséggel.
A magyar doksiidat valóban elküldhetnéd, de csak akkor ha nem folyó- ill. kézírással vannak írva, mert a kézírást nehezen olvasom, hamar kifáradok benne, el-el akadok közte. Továbbá szelektáld a doksiidat a tartalmuk szerint, mert ugye az akcidensekkel nem kell fáradoznod. Tedd ZIP-be, ha sok, akkor oszd fel kisebb porciókra, mert a hosszú feltöltést az internetautomata megszakítja. Ajánlom, hogy könnyíthetsz a dolgodon úgy is, ha még mielőtt elküldenéd a scenerelt doksiidat csinálsz belőle egy címlistát nekem némi rövid tájékoztatással, és majd én kiválasztom a sürgősebbet közülük, és akkor neked sem lesz túlságosan megterhelő a doksiid scenerelése mennyiségileg. Persze ha a scenerelés nem minőségi, akkor megint csak olvashatatlan lesz. Ha esetleg a doksiid már eleve le vannak scenerelve, vagyis már elektronikusak, akkor más a helyzet, nyilván úgy gyorsan menne az elküldése.
-
szabiku #357 Ja, hirtelen, belenéztem egy-két tartalom jegyzékbe, és már abból is látszik, hogy többnyire viszonylag rövidke doksik, de azért talán van egy két olyan, amit érdemes lehet megnézni. Majd beregelek, és akkor megkukkantok egy-kettőt. Bogarászgatni mindig érdemes, hátha talál valamit az ember, ami jó. -
szabiku #356 Szia Hiper fizikus!
"Bárhogyan is közelítem meg, mindig valamilyen komplikációk merülnek fel vele kapcsolatban. Vagy a menyisége lesz túl sok, vagy a minőséget lesz nehéz tartani."
Igen, ezt az észrevételt már vártam tőled.
Teljesen tipikus dilemma, én is ismerem. Nincs rá tökéletes megoldás, csak kompromisszumos, amelyet neked kell érezned magaddal kapcsolatban, és megítélned a közreadásaidhoz a vélt olvasókkal kapcsolatban. Én azt mondom, hogy az utóbbi esetben pl. amit a Szűz világegyetem modell című tanulmányodhoz készítettél, az igen jó, és az alapján már könnyen utánakereshetőek a részletek. Egy más témában, egy hasonló, esetleg egy kicsit bővebb (ez témafüggő is) segédeszköz már megteszi. Az első esetben, tehát a saját tanulásodhoz viszont egyedibb megoldások lehetnek a legalkalmasabbak, és ez egyénfüggő. Mikor én vágtam bele ebbe az egész tudásfejlesztésembe, először csak beleolvastam a könyvbe (pl. Nagy Károly: Kvantummechanika) felmértem milyen szintű, hirtelen mennyire értem, és szinte teljesen kínai volt. Kicsit félreraktam, visszatértem az olvasmányosabb könyveimhez (pl. Louis de Broglie: Válogatott tanulmányok), aztán utána folytattam az előzővel. (Ugyanígy a relativitáselmélet témában.) Nem szótáraztam, hanem mindennek, amit éreztem, hogy ismeretlen, és nem volt benne a könyvben, külön utánakerestem, vagy könyvben (matek, fizika), vagy, de inkább pluszban, az interneten. Ami tetszett és hasznosnak véltem azokat a file-okat (pdf, ilyesmik) lementegettem, részleteket kinyomtatgattam. Ezeket annyira összeolvastam, hogy közben a fogalmakat meg is jegyezgettem, és később már azok nem voltak idegenek. Ha valami nem ugrott be elég pontosan (mert még nem foglalkoztam vele eleget), akkor tudtam már, hogy hirtelen hol keressem a részleteket (arra már emlékeztem). Az ilyen tanulásaim során gyakori volt, hogy egyszerre volt nyitva 3-4-5 könyv is (meg ezek egyszerre több helyen), és így folytattam a részletes témamegértést. Ez elkerülhetetlen. A másik és legfontosabb amit tettem, hogy ceruzával aláhúzogattam, nyilaztam és jegyzeteltem röviden, de tömören (nem vésve, radírozhatóan, módosíthatóan) közvetlen oda, ahol kell a szövegértéshez, képletértéshez. Ez is elkerülhetetlen. Elég durván néz ki több könyvemben jó néhány oldal (ha gondolod beszkennelhetem mutatóba néhány ilyen oldalam), de úgy vettem észre, hogy nekem ez a leghasznosabb módszer, mert miután így feldolgoztam és kiegészítettem a lényeges részeket tartalmazó oldalaimat a könyveimben, akkor azokat bármikor újra olvasva már sokkal jobb volt, és nem kellett újra órákat gondolkoznom egy-egy megértendő bonyolult részleten. Ha ezek a kipingált könyveim elvesznének, az nagyon fájna, asszem fizikailag is.
"Biztosan van valamilyen szótár szerű személyes elektronikus összeírásod az elméleti fizikáról, elsősorban a matematikai oldalára gondolok, olyanra amelyben a címszavak röviden vannak megmagyarázva, ismertetve, nem enciklopédia szerűen."
Én tényleg nagyon szívesen odaadnám, de nincs egyetlen ilyenem sem. A fogalmakat hamar megjegyzi az ember, az értegetés közben, mert közelében sincs a számosságuk, mint pl. egy idegennyelv tanulásakor. A hozzá tartozó lényeges matekrész viszont meg kell legyen leírva, de külön jegyzetelgetni nincs értelme szerintem (túl nagy munka), mert inkább összegyűjti akkor az ember azokat a könyveket, pdf-eket, amikben az kellően benne van (és kibővíti ceruzával, ahogy írtam). Ami meg könnyen előjön az interneten pl. wikin, vagy hasonló oldalakon, azt nem érdemes gyűjtögetni sem. Ez a legmunkatakarékosabb, és szerintem legjobb módszer. Legfeljebb, ha úgy érzed, neked szükséges, akkor csinálsz egy tényleg csak röviden magyarázó szótárat. De muszáj, hogy az hamar rögzüljön a fejben, mert akkor nehezen fog menni később a viszonylag hirtelen értés magas szintű könyvek, tanulmányok olvasásakor, elemzésekor. Ami nekem régebben (mondjuk 6 évvel ezelőtt) kínai volt, az ma már gyorsolvasásban is nagyrészt értődik, ha azt a témát nem először látom. Ha pedig először, akkor mondjuk napok, órák alatt át tudom rágni magam rajta hetek, napok helyett. Egyébként megmondom őszintén nagyon megszerettem ceruzával kiegészíteni, felfejleszteni a könyveim, mert hát bizony igen sokszor a terjedelem miatt túl tömörek, rövidek, és frissiben kell rajtuk azért eleget töprengeni. Viszont nincs az az isten, hogy én külön szótárat, kisenciklopédiát, külön részletes segédanyagot készítsek, mert lusta is lennék rá, meg amiket írtam fentebb, azok jobb módszerek. Hozzáteszem, én a középiskolában még muszájból, de a főiskolán szinte egyáltalán nem vezettem a füzetjeim. Mindkét végéről elkezdtem írni valamilyen tárgyat bele, aztán mindig meguntam ezt csinálni, és csak néhány össze-vissza részeket jegyeztem föl. Semmire sem voltak ezen kívül használhatóak, az elméleti rész tanulására egyáltalán nem, legfeljebb még a példákat írtam rendesen le bennük, aztán kész. Pocsékul néztek ki. DE ott voltak a könyvek, jegyzetek, én már akkor is azokat szerettem, mert azokban már le volt írva szinte minden, legfeljebb néhány kiegészítés kellett hozzájuk. Fénymásolgattuk a tanárok által kidolgozott jegyzeteket, az volt a nyerő, pik-pak megvolt. Nem vacakoltunk órai komplett írogatással, nem is lehetett volna, olyan volt a tempó. Inkább csak moziztuk az előadásokat, már azt a keveset, amire bementünk egyáltalán. Így fasza volt, szerettem főiskolára járni. (Jó eredményeim is voltak.)
Legfeljebb annyit tudok, hogy amiket össze-vissza lementegettem doksikat (mert ezek sincsenek még kellően rendezve kis hanyagság miatt ), azokat összeszedem, és elküldöm.
(a linket még nem néztem meg...) -
hiper fizikus #355 +: most épen ezen a linken lógok; sok közüle színvonal alatti, mert ugyan jók, de csak röviden össze vannak csapva, de akad köztük hosszabb komplektebbek is. Bejelntkezés a portárra egyszerű.
-
hiper fizikus #354 Szia Szabiku!
Ez az elméleti fizika szótárazása olyan, mint egy forró krumpli. Bárhogyan is közelítem meg, mindig valamilyen komplikációk merülnek fel vele kapcsolatban. Vagy a menyisége lesz túl sok, vagy a minőséget lesz nehéz tartani. Az az ötletem támadt, hogy minek "kínlódjak" magam vele, amikor megkérdezhetem tőled is, hogy te milyennek képzeled el az elméleti fizikával való szótárazást az én színvonalamhoz igazítva, mármint az olyan szótárazást, ami praktikus is, hasznos is egyben? Többek közt arra gondolok, hogy mit kezdjek a szótárhoz csatolt rengeteg kisebb-nagyobb képletek képeivel? Aztán szerinted mi kerüljön bele az elméleti fizika szótárába, és mi nem?
Biztosan van valamilyen szótár szerű személyes elektronikus összeírásod az elméleti fizikáról, elsősorban a matematikai oldalára gondolok, olyanra amelyben a címszavak röviden vannak megmagyarázva, ismertetve, nem enciklopédia szerűen. Bár az enciklopédikusból is ki tudnám talán bogarászni a címszavakat és a meghatározásukat. Aztán miután törölted belőle a "titkolnivalóidat" elküldhetnéd nekem az SGhu üzenő szolgáltatásán keresztül, mert ott van egy fájl küldési lehetőség is! Nem kell előre feldolgoznod nekem, mert én majd úgy is tudok vele foglalkozni, ha nincs tökéletesen, ill. teljesen kidolgozva. Csak a fájl kiterjesztése legyen szokványos: PDF, doc, txt, zip, htm, HTML, ...stb. Az XML-lel rosszak a tapasztalataim, elég csak egy kis íráshiba benne, és már az egész nem működik egyáltalán. Ha több ilyen fajlod is van, akkor tedd őket egy ZIP-be.
-
szabiku #353 Ezek a jegyzetek inkább csak általánosan közönséges matematikai szinten tárgyalják az algebrát (ettől persze ez még elég jó alap), az utolsó jegyzet sem nagyon fizikai. -
hiper fizikus #352 Szia Szabiku!
Van itt még egypár MEK e-könyv, amibe szertném ha belekukantanál, hogy milyen minőségben tárgyalják az elméleti fizikának való algabrát. Sajnos ezeknek a MEK köyveknek már nincs regiszterük, így sokkal nehezebb a feldolgozásuk, persze nem nagyon örülök ennek..
Lineáris algebra alapszint
Lineáris algebra emelt szint
Lineáris algebra alkalmazás
-
szabiku #351 Valamint a napokban kaptam meg egy könyvet az antikváriumból:
Montvay István: Relativisztikus kvantummechanika
Igen sok hasznos és részletes információ van benne (forgáscsoport, Lorentz-csoport, Poincaré-csoport, egyebek). Egy elég hasznos alapozó tananyag, ami olyan oldalról építi fel a témát, ami nem könnyű, és ezért nem is szokványos, de igen lényeges. (Ahogy beleolvastam azért vannak itt-ott részek, amikkel én nem értek egyet, de ennek ellenére nagyon jó könyv.) -
szabiku #350 Kimaradt:
Neumann János: A kvantummechanika matematikai alapjai
http://www.szentimreantikvarium.hu/katalogus/index.php?action=item_details&item=4692 -
szabiku #349 Szia Hiper fizikus!
Először is azt azért látni kell, hogy az algebra szélesebb, vagyis annak egy keskenyebb része alkalmas a részecskefizika, kvantummechanika és/vagy/külön relativitáselmélet tárgyalására, megfogalmazására. Én többnyire ezekre koncentráltam, mert ez is bőven elég bonyolult. Azt is látni kell, hogy a matematika ezen területén (is) számos dolog több nézőpontból is tárgyalható, és van, hogy a dologazonosság fel sem tűnik. Ilyenkor már jobb, ha abban a formában van tárgyalva, ami az említett főbb fizikai alkalmazásban használatos vagy dominál. Felsorolok néhány könyvet, melyben ezek nyomokban és részleteikben megtalálhatóak:
Novobátzky Károly: Relativitáselmélet (a téma közben szűken és eléggé csak nyomokban tartalmaz tenzoralgebrát)
Nagy Károly: Kvantummechanika (a végén függelékben tartalmaz valamennyi mátrix- és operátoralgebrát)
Landau és Lifsic: Elméleti fizika II - III - IV (a téma közben tartalmaz tenzor-, mátrix- és operátoralgebrát)
Wigner Jenő: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában (elég részletesen tartalmaz mátrixalgebrát és egy kis csoportelmélet)
Feynman: Mai fizika 8.: A kvantumfizika alapjai-Kétállapotú rendszerek (található benne egy kis bra-ket jelöléses algebra a kitalálójának szavaival)
Petz Dénes: Lineáris analízis (algebra, terek, operátorok, stb...)
Kozák Imre – Szeidl György: FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL (ebben és hasonló könyvekben a tenzorokkal kapcsolatos sok részlet található)
Akkor ide sorolnám még az általad felhozott Sailer Kornél könyvet is.
Hirtelen ezek jutottak eszembe, de még több helyről kell összeszedni a tudást összevetésekkel is átvizsgálva, és akkor valamennyire kialakul a szükséges és alkalmas matematikai kép a dolgokhoz.
Nincs olyan tisztán matematikai algebra könyv, mely kifejezetten az általam említett fizikai szempontból tárgyalná az algebrát, de ez azt hiszem érthető is.
-
hiper fizikus #348 Szia Szabiku!
" ... lehet tárgyalni az algebrát ... szerintem jobb megközelítések is ..."
No és melyek azok a módok, oldalak, ami szerint jobb megközelítésben lehetne tárgyalni a fizikai algabrát? Ugyanis egy könyv szótárazó feldolgozása nehéz, és ezért ha már belevágok, akkor legyen a legjobb megközelítésű! Közelebbről mi is a hibája, hiányossága ennek a MEK könyvnek?
-
szabiku #347 "Most épen a ... könyv került a látókörömbe, megnézhetnéd, hogy hasznos lenne-e számomra"
Néztem, persze mindenképpen hasznos, de többféle oldalról, és többféle módon lehet tárgyalni az algebrát. Így hirtelen én azt látom rajta, hogy vannak szerintem jobb megközelítések is, melyek jobban illeszkednek pl. a kvantumelmélethez és relativitáselmélethez. -
szabiku #346 Szia Hiper fizikus!
Még egyelőre nem találom azt a linket, ahol jó pár könyv volt, azt hittem lementettem, de nincs meg, még azért keresem. Amit utoljára küldtem, az hasonló, de utána kipróbáltam, és rosszak a download-os linkjei sajnos.
Na látod, azért előbb utóbb ráérez az ember az internetes kikeresésre is, persze csak azok közül lehet válogatni, ami egyáltalán fent van.
Azért ne vállald túl magad, kell a kikapcsolódás is közbe-közbe. Jót tesz a megértésnek is, ezt tapasztalatból mondom.
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2017.11.21. 15:49:49 -
hiper fizikus #345 Szia Szabiku!
Kösszönöm ezeket a linkeket. Már mindet meg is néztem, és ígéretesek, de ahoz hogy beléjük merűljek idő kell. Az a bizonyos " volt még egy jó kis oldal több letölthető könyvvel, viszont azt nem találom " oldalom lévő e_könyveid is nagyon érdekellne, de biztosan alposan utána kerestél a számítógéped keresőjével, így aztán hiába sajnálkozok miata.
Most épen a MEK könyv került a látókörömbe, megnézhetnéd, hogy hasznos lenne-e számomra, mert megtetszet a végén lévő szakkifejezések regisztere.Tudod, most abban az állapotban vagyok, hogy ha felmerül valami kérdezni való tőled, akkor utána nézek az interneten, és sokmindegyikre választ találok rá úgy, hogy nem nagyon tudok miata pilanatnyilag miket kérdezni; továbbá belevetettem magam a szakmai szótárazásba: matematika, elméleti fizika, magyar nyelvtan, filozófia és a többi is érdekelne, de egyszerűen nem futja az időmből; ez anyira leterheli az időmet és a gondolkodásomat, hogy időhiányom van tőle; továbbá kis script programocskákkal is foglalkozok a fentiekhez kapcsolódóan; úgy hogy túlságosan is le terhelem az egésszel magamat. Ha majd ritkában jelentkezek nálad, akkor annak ez a nyomós oka van, és nem az, hogy esetleg nem tetszene a hozzászólásaid. Pl. konkrétan az angol wikipédián lévő analitikus filozófia wiki-ciket olvasgattam a Google fordításában, és azokat amiket linkelni lehetett erről az oldalról: ezt mindenképen olvasd csak el nem túl hosszú, de nagyon felvilágosító. Továbbá, szeretnék néhány új tanulmányt is megírni, de a szótárazás miat határozatlan időre el van halasztva.
-
szabiku #344 Szia Hiper fizikus!
Pár napja néztem ezeket, elég jók (bár mindennel nem értek egyet):
http://epa.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm
http://www.atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2017-2018/3
Ezt nézd még meg: https://sites.google.com/site/fizikairodalom/home/fizika -
szabiku #343 Nézd meg ezeket:
http://xymarkus.web.elte.hu/
http://astro.u-szeged.hu/oktatas/asztrofizika/html/all.html
Hirtelen ezeket találtam feljegyezve, de volt még egy jó kis oldal több letölthető könyvvel, viszont azt nem találom. -
hiper fizikus #342 Szia Szabiku!
Ha tudsz valami olyan ingyenes internet forrás központokat, ahová te is ellátogatsz, ahová nekem is érdemes lenne ellátogatnom, ahol az elméleti fizikával és más színvonalas tudományos és/vagy filozófiai kapcsolatos tartalmak, elektronikus könyvfájlok letölthetők, akkor ad meg nekem is linkjét. A MEK-et és a Digitális Tankönyvtárt már ismerem.
-
szabiku #341 Szia Hiper fizikus!
Persze hogy nem. Igen szorgalmas vagy, és jó, hogy kiírtad, mert az nagyon sokat segít a megértésben. Egy átfogóbb értelmezésnél sokat segít, ha a szükséges információ így külön rendelkezésre áll, vagy ha rögtön tudja az ember, hogy hova kell lapozni hozzá. Amik nincsenek benne, azokat pedig, ha kellenek, valahonnan elő kell keríteni, különben megakad az ember. Ez sokszor nekem sem könnyű feladat, és a tanulásaim során egyrészt ezekkel nyűglődtem, de előbb utóbb csak megtalál az ember sok mindent, és talán meg is érti. Ezalatt sok minden rögzül is a memóriában, és utána már "könnyebben" megy a megértés, mert ismertté és átlátottá válik lassan a témakör tudásanyaga. Ez az egy út van, nincs más.
-
hiper fizikus #340 Szia Szabiku!
Végig bogarásztam a "Szimmetriák és megmaradás törvények – Sailer Kornél" című forrást, és olyan 830 db lexémát írtam ki belőle. Ezek közül 185 db lexéma úgy ahogyan megvan határozva a forrásban, a többi 645 db viszont nincs meghatározva, bár sok közülük aránylag egyszerű összetétel. Elképesztő türelem kellet hozzá, ha még egyszer ilyesmibe vágom magam, akkor azt kétszer is meg fogom majd gondolni. A kérdésem az, hogy szerinted mi legyen ezek után??? Ugye nem kell mind a 185 db meghatározást fejből is tudnom, mert egy-pár meghatározás is belőle elégé komplikált.
-
hiper fizikus #339 Szia Szabiku!
Szerintem se kvantált a tér és az idő, mert eredendően nincs neki energiája, de ettől még igen nagy energiájú fermion, bozon vagy mértékbozon kvantumok még létezhetnek, gondolj az "ó istenem kozmikus részecskékre"?! Tudod, én a fizikát keretrendszerekre osztom, és a kijelentéseket egy keretrendszeren belülre vonatkoztatom. Nem tartom szerencsésnek a keretrendszerek közti ugra-bugrálást.
-
szabiku #338 Szia Hiper fizikus!
Köszi a linket, már olyan régen olvastam ezeket a Planck-mértékeket, hogy el is felejtettem, hogyan keveredett ki.
Egyébként szerintem azért óvatosan kell venni ezt a könnyű összekombinálást, mert ez alapján az alábbi következtetés:
"Ezért az energia kvantálása a fizika jelenlegi állása szerint arra vezet, hogy a tér és az idő is kvantált (diszkrét, vagy „szemcsés”, ha úgy tetszik) és nem folytonos.", szerintem nem állja meg a helyét. -
hiper fizikus #337 Szia Szabiku!
Középiskolás koromtól intenzíven foglalkozok a természettudománnyal, és kb. 20 éves koromtól a filozófiával is. Persze az életem során folyamatosan fejlődtem, ami a fogalmazásaimon is lemérhető, de velem együtt az emberiség kultúrája is változott. Így a régebbi gyengébb tanulmányaimat az akkori kultúr viszonyokba kell helyezni. A tanulmányaim dinamikus lexikona azért frankó, mert aki először olvassa és nem érti a fogalmakat benne, akkor ő hamar abba hagyja az olvasását. Ajánlom neked is ilyen dinamikus lexikont csinálni a dolgozatatidhoz, munka van vele, de megéri!
"(Egy kicsit azért könnyen összekombináltad az általánosan relativisztikus Schwarzschild-sugarat a kvantumossággal.)"
A kozmikus sugárzásban vannak nagyon ritkán igen nagy energájú példák is a részecskére, és úgy nevezik őket, hogy "ó istenem részecske" keres bele a keresővel a megnyitott oldalon. Ebből az következik, hogy tulajdonképen nem is tudjuk, hogy a természetben hol van a felső határa a részecske enrgiájának. Azt tudom, hogy a kortárs elméleti fizikusok ott húzták meg a felső határt ahol a hullámhossz egyenlő lesz a Schwarzschild-sugarral, és Planck-hossznak meg Planck-időnek nevezik, de ezt szubjektíve gondolják így, mert nem tudnak se számmolni vele se kísérletileg megfigyelni.
-
szabiku #336 Elolvastam. Elég izgalmas, részletesen kidolgoztad, gondosan ügyelve a problémák megoldására, melyek a tudományt feszítik. Frankó, hogy van hozzá lexikon is. Ezek szerint akkor már régóta foglalkozol a tudomány kérdéseivel, és annak lehetséges megoldásaival, illetve ötletek kidolgozásával. Ez szép.
(Egy kicsit azért könnyen összekombináltad az általánosan relativisztikus Schwarzschild-sugarat a kvantumossággal.) -
hiper fizikus #335 + : A szűz világegyetem modell ZIP/HTML. -
hiper fizikus #334 Szia Szabiku!
Én a fejben való elrendezése a dolgoknak mellet, a jegyzeteimben való jó eligazodásra is törekszek, mert a fejem "véges" viszont a számítógépem HDD-je gyakorlatilag végtelen.
A diszkrét algebra tanulmányozásának az elején tartok, bár jó lendülettel, csak attól félk, hogy nem lesznek - mint ahogyan te is mondtad - "magas szinten alapozó" internetes forrásaim. Ahol a magas szinten alapozó forrás alatt azt értem, hogy ugyan tele van szakkifelyezésekkel, de ennek nagyrészét meg is határozza, vagyis definiálja valahogyan, lehetőleg informálisan.
Az úgy volt hogy régen írtam a szupertérről egy "szűz világegyetem modell" című tanulmányocskát, amit később megváltoztattam "szupertér" elnevezésre, de ez még mindig régebbi tanulmányomnak számít. De nem muszáj elolvasnod, mert a lényegét itt is elmagyarázhatom:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A mi fizikai világunk teljesen normális anyagból áll. De mivel a részecskefizika normális és antirészecske párképződése arra utal, hogy a normális anyag és az antianyag mindig egyenlő menyiségben keletkezik, ezért ezért lennie kell egy olyan hipotetikus fizikai világnak, amiben a normális anyag menyisége nagyjából efgyenlő menyiségben van jelen az antianyag menyiségével; ezt a fizikai világot neveztem el szupertérnek, mert hangzatosabbnak találtam a szűz világegyetemnél. Aztán felállítottam a szupertérre egy arkhét, magyarul alapvetést, ami ...
1. a normális- és az antianyag menyisége nagyjából egyenlő
2. a szupertérben az égitestek nagyrésze relativisztikus sebeséggel mozog egymáshoz képest
3. a tömeg-energia nagyrésze feketelyukakban és eseménykvantumokban foglaltatik
4. rendszeresek benne a szuperinterakciók
Ahol az esménykvantum azt jelenti, hogy lehetségesek olyan kvantumok, amiknek a hullámhossza kisebb, akkár nagyságrendekkel is kissebb a tömegükből számított eseményhorizontjuknál. És ahol a szuperinterakció az ősrobanás kezdetének az oka, ami lehet: két óriás normális anyagú fekete lyuk érintőleges ütkézése, vagy egy normális és egy anti anyagú fekete lyuk frontális ütkézése, vagy egy óriás esménykvantum bomlása valamilyen fizikai stresz hatására.
-
szabiku #333 Szia Hiper fizikus!
Melyik is az az említett naturalista transzcendenciás szuperinterakció modelled?
Legutóbb a szűz világegyetem modelledet olvastam. Lehet véletlen összekevertem, mert lentebb erre mutatott egy linked, én meg azt hittem arra célzol. -
szabiku #332 Látom szépen szisztematikusan lépkedsz. Az jó. Igen, a töltés jellegű mennyiségek mikéntje igen lényeges.
Én is úgy vagyok vele, ha valamiben benne vagyok, akkor azt nem szabad sokáig letenni, mert amíg nem rendeződtek el a dolgok a fejben, addig könnyen veszni tudnak.
Mértékelmélet? Hmmm... Hát azt is meg lehet érteni, ha már kellően képben vagy a nemkommutatív csoportalgebrával.
"A naturalista transzcendenciás szuperinterakció modellemhez mit szólsz?" Ezt még nem néztem meg, de ma belenézek. -
hiper fizikus #331 Szia Szabiku!
Miután jobban beleolvastam abba MEK vektortér forrásba, rájöttem, hogy valóban úgy van a bázistérrel, mint ahogyan te írod: ha a generátor rendszert függetlennek választjuk, akkor az egy bázistér lesz.
"Ez nem jó ötlet. A részecskefizika túl magas ahhoz" Pedig már haladást értem el benne: összeírtam a részecskéket amit a wikipédián találtam, és megvan a "Töltés jellegű mennyiségek" összeírása is.
"Belenéztem a Sailer Kornél 1992-es jegyzetébe" Ebből is csináltam egy szótár félet, csak még mindig dolgozom rajta, gyakran megszakítom a vele való munkát, mert egy kicsit unalmas lajstromozni a több száz terminus technikust, magyarul szakkifelyezést. Csak azért nem hagytam abba, mert akkor semmivé válik az eddig elért munkám vele. Remélem, hogy egyszer a végere érek, az egy nagy felszabadulás lesz.
Aztán most akarom megnézni a wikipédia mértékelmélet cikkét, még nem tudom, hogy elmélyedek-e benne.
A naturalista transzcendenciás szuperinterakció modellemhez mit szólsz?
-
szabiku #330 Szia Hiper fizikus!
A bázisos elképzelésed, nekem kicsit túl komplikált. Vedd egy kicsit egyszerűbbre az elképzelésed róla, mert így sántít. A bázis az csupán a teret kifeszítő lineárisan független vektorok összessége. A bázistér fogalmat pedig jobb elfelejteni. A bázismező pedig ritkán felmerülő fogalom.
"A részecskefizika felől szándékszom becserkészni a kvantumfizikát!"
Ez nem jó ötlet. A részecskefizika túl magas ahhoz. A részecskefizika tényleges megértésének alapfeltétele a kvantummechanika és a speciális relativitáselmélet haladó szintű értése.
Én anno relativitáselmélettel kezdtem. Aztán belekezdtem a kvantummechanikába is. Az volt a tapasztalatom, hogy a kvantummechanika sokkal elvontabb, szélesebb, és nehezebb is.
Valóban időigényes elfoglaltság. Erre én is hamar rájöttem, de nem tudtam abbahagyni. Olyan lett az egész számomra, mint egy igen komoly rejtvényfejtés.
Dicséretes, hogy belekezdtél, kitartást kívánok hozzá, és jó szellemi erőt! Egyébként mindenki ott kezdi, ami éppen érdekli.
Belenéztem a Sailer Kornél 1992-es jegyzetébe. Ez egy igen tömör, de részletes és jól szerkesztett velős tudásanyag, tele hasznos információkkal. Viszont magas szintű, és inkább alapozó jellegű (azaz magas szinten alapozó, és mentes minden körítéstől). Én mondjuk nem ezzel kezdeném, de ez csak az én véleményem.