Gyurkity Péter

Sötét anyagot is nélkülöz egy távoli galaxis

A kutatókat meglepte az adat, amely átformálhatja az eddigi elméleteket.

A csillagászok eddig úgy gondolták, hogy a sötét anyag az Univerzum mintegy 80 százalékát teszi ki, ennél fogva pedig kulcsszerepet játszik a galaxisok keletkezésében és azok további formálódásában, gyakorlatilag a csontváz szerepét töltve be a világegyetemben. Egy új adat azonban árnyalja a képet, egy távoli galaxisban ugyanis a jelek szerint csak nagyon kevés található ebből a furcsa anyagból.

Szakemberek egy csoportja tette közzé a napokban a bejelentést, amely a tőlünk mintegy 6,5 milliárd fényévre lévő NGC 1052-DF2 (avagy DF2) galaxisra vonatkozik. Ez egy igencsak érdekes példány, mivel nemcsak pusztán nagyon halovány, de a karok és a sűrű mag hiánya miatt sem a spirális galaxisokra, a középen elhelyezkedő fekete lyuk nélkül pedig sem az elliptikus példányokra nem hasonlít. Mi több, nagyon gyér összetételű, emiatt a mögötte elhelyezkedő további galaxisok is jól kivehetők a csillagászok számára, a belső szerkezet azonban ennél is furcsább adatokat produkált.

Az eddig elvégzett számítások szerint a galaxisban nagyjából 200-szor kevesebb csillag található, mint a Tejútrendszerben. Ezek együttes tömege nagyjából 200 millió naptömeget tesz ki, ami azt jelenti, hogy az eddigi modellek alapján az ott jelenlévő sötét anyag 80 milliárd naptömegnek felelne meg, ez utóbbi azonban a jelek szerint mindössze 300 millió naptömegnyi, vagyis apró töredéke a vártnak. A szakemberek arra tippelnek, hogy a DF2 egy ősi törpegalaxis, amely az egyéb, éppen összeolvadó galaxisok gázának felhasználásával formálódott, a közelben pedig valóban megtalálható egy elliptikus galaxis, amely ezt az alapanyagot szolgáltathatta. Mindazonáltal bizarr eredményről van szó, amely alapvetően módosíthatja a meglévő elméleteket, hiszen ezek alapján nem számítottak ilyen példány megtalálására.

Egyelőre annyit szögeztek le, hogy a vártnál jóval kevesebb sötét anyag, a galaxis körül keringő rendkívül fényes klaszterek, valamint a meglepő méret mind összefüggenek, már csak arra kellene rájönni, hogy miként.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #49
    Végülis jogos, a nagyobb mintázatok miértje mindig is érdekelt ezeken a képeken. Lényegében igen, szemmel látható, hogy kell legyen ott még valami, ami felelős a nagyobb struktúrákért.
  • Irasidus #48
    Sőt, amikor ránézel egy ilyen térképre



    azért nem egyenletes eloszlású hőmérsékletet látsz, mert a korai univerzumban a sötét anyag gravitációja minden anyagot a sötét anyag csomókba húzott, egészen addig amíg a sugárnyomás vissza nem tolta, a helyére új anyag tolult be vagy "robbant ki", ez az áramlás lehűtötte, illetve felmelegítette az anyagot, ezt látjuk ezen a térképen. Ez egy jól kézzelfogható hatás. Megjegyzés, a korai univerzum kisebb volt, és mindet ki töltött egy elképesztően sűrű forró plaza, és fotongáz egyvelege.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.09. 21:16:05
  • gforce9 #47
    " a mikrohullámú hátérsugárzásban minden anyag és energia megtalálható, és ez a többlet ott is hajszát pontosan ugyanannyi"
    Ezt nem is tudtam eddig, köszi az infót.
  • Irasidus #46
    Nem kényelmes, hanem így működik a természet, és még csak nem is példa nélküli. A kényelmes inkább az, ha azt hisszük értjük a dolgokat, és nem vagyunk hajlandók a tudásért tenni semmit. Szerintem. Ajánlom a #38 kirohanásom. Megint befigyel a hiszem ha látom elv, vagy félreértettelek? Amúgy szerinted a semleges neutronokat hogyan fedezték fel, megsimogatták őket, vagy mikroszkóppal látják esetleg indirekt módon? De említhetném a neutrínókat, vagy föld magját is, és még számtalan hasonló dolgot.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.09. 20:39:04
  • gforce9 #45
    "A fény elhajlását nagyobb tömeg elhaladása mellett, azt mérték"

    Tudod volt olyan idő, amikor az oxigén létezését is kétségbe vonták, mint egy szükséges feltétel az égési folyamatokhoz. Megfigyelni nem tudták lényegében sehogy sem, csak az égéstermékek tömegéből lehetett rá következtetni.

    Mostmég igen, csak a gravitációs hatását. Pont ezért kutatják. Nem gondolod, hogy másként ezt nem lehet?
  • Oliwaw #44
    A sötét anyag, csak gravitációs hatásain keresztül észlelhető (milyen kényelmes)
    A fény elhajlását nagyobb tömeg elhaladása mellett, azt mérték.
    Van hasonló mérés a sötét anyagra, vagy csak számított értékek ?
  • Irasidus #43
    A kép nagyon-nagy léptéket ábrázol, univerzum méretben, és ebben a mérettartományban homogén eloszlású, azaz mindenhol ugyanilyen pókháló-buborékszerűen tölti ki a teret, ahol a buborék vékony fala tartalmazza a sötét illetve normál anyagot. A cikk meg helyi dolog, és magyarázat is van, hogy miért jóval kevesebb a sötét anyag a megtalált galaxisban. Kis léptékben meg valahogy így néz ki (a kép valódi mérés eredménye):


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.08. 19:13:53
  • Macropus Rufus #42
    akkor tulképpen az, hogy itt kevesebb sötét anyagot találtak, igazolja azt, hogy a sötét anyag nem egyenletes eloszlású.
  • Macropus Rufus #41
    ez qurva jól néz ki :)
  • Irasidus #40
    Nem egyenletes, ilyen pókhálószerűen vagy buborékszerűen tölti ki az univerzumot. A csomópontotokban vannak a galaxiscsoportok. A sötét anyag - gravitációs potenciál gödörként - azaz mintegy csontváz húzza magára a normál anyagot, enélkül a nem alakulhattak volna ki galaxisok, csillagok, bolygók.



    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.08. 18:18:59