729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
kl24h #529 Tehát a távolság anyiban lesz nagyobb a gravitációs térben, amenyiben a háromszög minél inkább tompább és nem hegyes ! Gyakorlatban nem az számít, hogy menyivel lesz hosszabb a látszólagos távolság, hanem az, hogy a látszólagos távolság és az abszolút távolság mekora arányú .
<<<<< nem helyes!!!
Itt olvashatsz, hogy hogyan mérni távolságot.
Nézd az egyik geometriai távolságmérési számítást, ott egyenesek vannak húzva és megfelelő számítással kijön a csillag távolsága, de ha a fény nem halad egyenesen, akkor nem úgy változik meg a távolság, ahogy leírtad, hanem teljesen másképp (figyelembe kell venni a görbültségét, stb.).
Irasidus #525
Gondoltam jobban befolyásolja a távolságmérést, ezért is kérdeztem, de ilyenformán nincs jelentősége.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.11.18. 21:09:52 -
Irasidus #528 Abszolút távolság? Bullshit. Ez így a relativitás elmélet után, az abszolút tér fogalma nevetséges. És mihez képest abszolút, mihez méred az egyenest? Elképesztő barmosságok kimeríthetetlen tárháza amit előadsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.18. 20:53:27 -
hiper fizikus #527 Szia !
Amikor egy nagy tömeg meghajlítja a fénysugarat pl. Föld, Nap, csillaghalmaz, neutroncsillag, Galaxis, fekete lyuk; akkor a meghajlított fénysugár és az abszolut távolság együtt egy háromszöget alkot . A háromszögre pedig érvényses az az elemi matematikai tétel, hogy a háromszög bármely két oldlának az összege nagyobb, mint a harmadik odal hossza . Tehát a távolság anyiban lesz nagyobb a gravitációs térben, amenyiben a háromszög minél inkább tompább és nem hegyes ! Gyakorlatban nem az számít, hogy menyivel lesz hosszabb a látszólagos távolság, hanem az, hogy a látszólagos távolság és az abszolút távolság mekora arányú .
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.11.18. 20:40:54 -
Irasidus #526 Példa a mérési pontosságra: ha van egy műszered ami méter pontossággal meg tudja mérni milyen messze vagy. Távolabb mész, és ez a műszer azt mutatja, hogy 100 méterre vagy. Ha egy centiméter arrébb állsz, akkor hány méterre leszel? Akkor is száz méterre, nem igaz?! Ezt hívják mérési pontosságnak. Ha a Föld gravitációs hatása mérhető lenne csillagászati távolságmérésben, akkor is ugyanazt a fényévet kapnád, de ha tudnál annál kisebbet is mérni, lehet, hogy pár km arrébb lenne. Számít ez, ha pusztán fényekről évekről van szó? Ez a mérési pontosságunk határa.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.18. 20:40:06 -
Irasidus #525 "A fény nem halad egyenesen gravitációban és mivel a Föld felé halad a csillagból kiinduló fény, az nem fog egyenes utat megtenni, anélkül hogy lenne közöttük más csillag vagy égitest"
A csillagok igencsak távol vannak egymástól, nem szokott a kettő között másik csillag lenni. Egy normál csillag gravitációs mikrolencse hatása, vagy gravitációs vöröseltolódása csak a közvetlen közelében mérhető, számottevő. A csillagközi térben nem, így ha csak nem egy olyan csillag távolságát akarod megmérni, ami egy másikat éppen elfedni óhajt van, akkor ez nem oszt nem szoroz. Ez a csillagászatban okkultációnak hívják, és ott használják gravitációs hatások jelenségét.
"ezért a csillag is elhajlítja a belőle kiinduló fényt és a Föld is"
Ezt Mössbauer-effektussnak nevezik, borzasztó kicsi hatás, épp, hogy ki tudjuk mutatni - más földi műszerekkel. A mérést a Föld gravitációja nem befolyásolja, mert sok nagyságereddel a mérési mennyiségek alatt van. Ha ki is tudná mérni, a csillagászati műszerek (de nem tudják), a kapott eredményt nem befolyásolná.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.18. 20:20:13 -
kl24h #524 A fény nem halad egyenesen gravitációban és mivel a Föld felé halad a csillagból kiinduló fény, az nem fog egyenes utat megtenni, anélkül hogy lenne közöttük más csillag vagy égitest. Ha a kettő között van pl. egy másik csillag, akkor jelentkezhet a gravitációs lencsehatás, de ez már más téma.
Mivel jelentkezik a fényelhajlás gravitációban, ezért a csillag is elhajlítja a belőle kiinduló fényt és a Föld is, ezért mikor akarjuk meghatározni a távolságot, akkor csak a látszólagos távolságot fogjuk megmérni, ami egy kissé eltérhet a valóditól. -
Irasidus #523 "kis pontosséggal mérsz akkor a tűrésen belül van a gravitációstér befolyása"
Ez egy marhaság, egyáltalán nem befolyásolja a fényerősséget, sem a mérést, a Föld, vagy Nap gravitációs tere. És nincs ilyen módszer.
"ha meg igen nagy pontossággal mérsz pl interferométerrel, akkor a tűrésen kjvül van"
Csillagászati interferométerekkel a szögfelbontás lehet növelni, nem csillagok távolságát mérni.
"Nekem ahoz, hogy válaszoljak a kérdésedre azt kellene tudnom, hogy téged érdekell- e az, hogy mi lenne ha a csillagok helyet más nagytömegű égitesteket vennénk: galaxisokat, egyebeket !"
Na. Engem érdekel! Milyen más nagy tömegű égitesteket vennél, és hogyan mérnél vele távolságot? Levezethetnéd, a fizika nyelvén is, ha már a topic címe, hogy elméleti fizika.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.18. 20:12:37 -
hiper fizikus #522 Szia !
Bocsánat, ez a viselkedés nálam reflex szerű, mert az eddigi fórumozásaim - vitatkozásaim erre kondícionáltak engem .
A kérdés az, hogy "mennyire folyásólja be az mérési pontosságot a Föld és az adott csillag (esetleg még a Nap) gravitációs ter" ? Tehát a mérésnek több komponense van: Föld, Nap, csillag . Komponens az is, hogy milyen pontossággal akarsz mérni . Nyilvánvaló, hogy ha kis pontosséggal mérsz akkor a tűrésen belül van a gravitációstér befolyása, ha meg igen nagy pontossággal mérsz pl interferométerrel, akkor a tűrésen kjvül van . Nekem ahoz, hogy válaszoljak a kérdésedre azt kellene tudnom, hogy téged érdekell- e az, hogy mi lenne ha a csillagok helyet más nagytömegű égitesteket vennénk: galaxisokat, egyebeket !
-
Irasidus #521 Semennyire, mint olvastad a módszer rövid jellmzését. -
kl24h #520 A kérdést inkább azért tettem fel, hogy mennyire folyásólja be az mérési pontosságot a Föld és az adott csillag (esetleg még a Nap) gravitációs tere. -
Irasidus #519 Egyetértek. Ezt csinálta, kigooglézta és a cím hasonlósága alapján belinkelte. Jelzném még egyszer, hogy ez nem tartalmazza a választ a kérdésre, és még az extragalakikus csillagászatra is csak összeolózott hiányos és buta anyag. -
BladeW #518 A kérdést nem én tettem fel.
wikipediat közvetlenül linkelgetni nem sok értelme van, ennyi erővel beírom kugliba és pont ott vagyok, mintha forumba tettem volna fel a kérdést. Egy haladó elméleti fizikusnak - mint amilyen te is vagy - tudnia kell a saját szavaival reflektálni egy témába vágó kérdésre, ezzel is elősegítve a diskurzust. -
hiper fizikus #517 Szia !
Tudod mit ? Kérdezzük meg BladeW -ot, hogy annak ellenére, hogy nem pontosan a csillagokéról, hanem a galaxisokéról szólt a linkajánlatom, tetszett-e mégis neki ?
-
Irasidus #516 Konkrét kérdést tettek fel, te érdemi válasz helyett csak maszatolsz a kategóriával. Tovább is mehetnél a kreténségben, és azt is írhatnád, hogy mindkettő magyar nyelven volt írva. Tud-e ez milyen érvelési hiba amit te most használsz? -
hiper fizikus #515 Szia !
No de ezek a csillagászati távolságmérés módszerek kategóriájába tartoznak ! Ezt azért nem tagadhatod ugye ?
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.11.18. 08:31:10 -
Irasidus #514 Hát nem. -
hiper fizikus #513 Bolygó, csillag, galaxis távolságmérés rokon módszerek ! Most mit kukacoskodol ? -
Irasidus #512 A távolságmérési eljárások két alapvető csoportra oszthatók: fotometriai vagy geometriai módszerekre. Egyes módszerek mindkettőt felhasználják. A fotometriai módszerek esetében az objektumok abszolút fényességét próbáljuk megállapítani, majd ezt összehasonlítva a látszólagos fényességükkel következtethetünk a távolságukra. Geometriai módszerek esetében az objektumok valódi méretét próbáljuk meghatározni és összehasonlítani a látszólagos méretükkel, szögátmérőjükkel.
Off.: Kedves Hiperfizikus, ha nem értesz valamihez nem probléma, de az, hogy megosztasz egy wiki oldalt, ami extragalaktikus csillagászatról szól, azon belül a galaxisok távolságának meghatározásáról, nem válaszoltál arra a kérdésre, hogy valójában, hogyan mérjük meg egy csillag távolságát. Egy csillag távolsága és egy galaxisé egészen más dolog, ráadásul a wiki itt szokás szerin félinformációkat tartalmaz. -
hiper fizikus #511 Az extragalaktikus csillagászat távolságmeghatározási módszerei -
BladeW #510 A távolságmérés egy elég problémás terület az asztrofizikában. Én úgy tippelem a vöröseltolódásból lehet kimérni, vagy kihárömszögelik, de nyilván vannak erre szofisztikált módszerek, én nem értek hozzá. -
kl24h #509 Ha fénysebességgel utazunk, az idő nem telik és az univerzum 0 nagyságú lesz.Lényegében a mi VR 1 másodperc alatt végtelen nagy utat tudnunk megtenni.
Egy érdekes kérdés: hogy méred meg pontosan egy csillag távolságát innen a Földről? -
Irasidus #508 "mi haladó elméleti fizikusok nem azért vagyunk, hogy mindenkit mindenben újra és újra aprólékosan felvilágosítsunk"
Szóval ego van itt rendesen. Ugyanitt: #458
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.17. 20:15:53 -
BladeW #507 Minden 0 tömegű objektum fénysebességgel halad, A nem 0 tömegű objektumok nem képesek fénysebességre gyorsulni.
A relativitás elmélete kimondja, hogy téridő szerkezetéből adódóan ha valaki fénysebességgel halad számára megáll az idő. Egy "szempillantás" alatt ott lehet az univerzum bármely pontján.
Ebből a 2 dologból kellene valahogy kihozni, hogy hogyan is képzelnéd a fénysebességnél gyorsabb mozgást: mennyi legyen tömeged, és hogy telne az idő?
Segítségül:
Utoljára szerkesztette: BladeW, 2018.11.17. 19:55:20 -
hiper fizikus #506 Szia !
"És ha valaki mégsem nincs tisztájába, az nem nagy gond. "
Éppen hogy ez egy nagy gond ! - mi haladó elméleti fizikusok nem azért vagyunk, hogy mindenkit mindenben újra és újra aprólékosan felvilágosítsunk, ezt neked kell megteni magadnak úgy, hogy utánanézel az irodalomban, az interneten . Ezt mi helyeted nem fogjuk megteni, legfeljebb ajánlatokat teszünk neked a forrásokra .
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.11.17. 19:22:06 -
Irasidus #505 A kísérlet amit linkeltéltél, az egy hibás kísérlet volt, és semmivel nem haladta meg a fénysebességet. Egy kábel rosszul volt bedugva. Tudtad, hogy a kutatók is emberek, és ők is hibázhatnak? Meglepő ugye? Klikk
"Ha fognak mérni jóval nagyobb sebességet"
Ha. Csak éppen ez a Ha nem megalapozott, hanem alaptalan feltételezés. Sok ilyen Ha lehetne mondani. Értelmetlen.
"Ez a topik nem azért volt megnyitva, hogy ilyen durván visszaválaszolunk, hanem azért hogy egymásnak segítsünk és ha valamivel nincs tisztájába, akkor megmagyarázzuk.
Örvendj, hogy nem kaptál büntetéspontot vagy nem lettél kizárva egy ideig a topikból. Nemcsak rólad van szó ..."
Semmiféle durvaság nem volt. Tényeket közöltem. Nem ismered a tudományos terminusokat, és rosszul használod a szavakat. Ezzel, hogy a fenébe sértettelek meg nem tudom, de ha te annyira érzékeny vagy, hogy neked nem lehet azt mondani, hogy te valamit nem tudsz, akkor lehet nem kellene fórumoznod. És még egyszer: de rosszul használod a szavakat, és játszol velük. Lehet, hogy ezzel nem vagy tisztában, ezért szólok. Ezt hívják úgy, hogy építő jellegű kritika.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.17. 19:14:03 -
kl24h #504 Ha fognak mérni jóval nagyobb sebességet mint a c, akkor azzal a négyzetgyökös taggal gond lesz, mert nem lesz értelme és még az is hogy ellentmond a gyakorlattal, ezért majd átformálásra szorul a képlet. A kísérleti eredmény amit linkeltem, ott csak egy nagyon kicsivel haladta meg a c-t, ami már bejöhetett egy kis mérési pontatlanságból.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Én nem játszok a szavakkal és azt sem akarom hogyha tényleg igazam is lenne, hogy valaki megdicsérjen és akkor azt én élvezzem. Én nem ezt akarom, tehát itt tévesen ítéltél meg. Én csak azt akartam mondani, hogy legyen szabad a kutatás, még akkor is ha az már le van tárgyalva.
"Alapvető tudományos terminusokkal nem vagy tisztában" ez megtörténhet nálam, nálad, bárkinél. És ha valaki mégsem nincs tisztájába, az nem nagy gond. Ez a topik nem azért volt megnyitva, hogy ilyen durván visszaválaszolunk, hanem azért hogy egymásnak segítsünk és ha valamivel nincs tisztájába, akkor megmagyarázzuk.
Örvendj, hogy nem kaptál büntetéspontot vagy nem lettél kizárva egy ideig a topikból. Nemcsak rólad van szó ...
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.11.17. 17:03:32 -
Irasidus #503 Igen, megtörténhet, hogy egy új, általánosabb elméletre lesz szükség. Sokan dolgoznak ezen, egyik legismertebbről - a húrelméletről, talán te is hallottál. A bibi azzal amit mondasz csupán annyi, hogy ez nem bukása, vagy cáfolata az elméleteknek, mint ahogy Newton sem bukott meg Einsteinnel, hanem a jelenlegi modellek általánosítása. Viszont, te úgy beszéltél, mintha ez bizonyított tény lenne, és cáfolat. Itt ugyebár nem érted mit jelent a cáfolás, és a tudományban az régebbi elméletek, hogyan épülnek egymásra.
"Amit leírtál, azt ismerem jól, csak én nem akartam olyan részletesen leírni. Ha más a véleményed, akkor más lesz a feltevésed. "
Ha valóban ismernéd, azaz értenéd, akkor nem mondanál olyat, hogy vélemény. Alapvető tudományos terminusokkal nem vagy tisztában, és csak játszol a szavakkal, hátha igazad lesz. De nem lesz, mivel ezek nem vélemények voltak amit idéztem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.17. 00:22:27 -
kl24h #502 Még egyelőre beválik ez a két elmélet, de megtörténik, hogy majd lesz mégis gond.
A relativitáselmélet egyből elbukna egy ilyen hasonló kísérleti eredmény esetében, de inkább akkor, ha sokkal jobban meghaladna a fény sebességét a részecske. Ebben a kísérletben egy nagyon keveset haladta meg a fény sebességet, de ez még nem konkrét bizonyíték a relativitáselmélet megcáfolására.
Amit leírtál, azt ismerem jól, csak én nem akartam olyan részletesen leírni.
Ha más a véleményed, akkor más lesz a feltevésed. -
Irasidus #501 Egyenlőre semmilyen kísérlet nem cáfolta meg sem a relativitás elméletet, sem a kvantumfizikát. Szóval miről beszélsz?
"a fejlődésekor is vélemények alapján történt, leghamarabb a bolygómodell, majd később de Broglie feltevése."
Az atomfizika előbb született meg, mint a kvantumfizika. Az atomfizika az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik. Szóval miről beszélsz, azt nem tudom.
Aha, vélemények? A vélemény egészen mást jelent.
0. De Broglie 1924-ből származó szokatlan javaslatát, hogy egy mozgó részecskével hullám lehet kapcsolatban, Erwin Schrödinger fejlesztette hullámmechanikaként ismert kvantummechanikai elméletté. De Broglie, akit zavart a kvantummechanika valószínűségi természete, nagy (és sikertelen) erőfeszítéseket tett arra, hogy a valószínűségi helyett kauzális értelmezést dolgozzon ki a hullámmechanikára. Kimutatta, hogy ha feltesszük, hogy az elektronoknak is megfeleltethetünk anyaghullámokat, akkor az impulzusnyomatékra vonatkozó és annak idején oly megdöbbentő Bohr-féle kvantumfeltételre ésszerű magyarázat adódik. De Broglie szerint a magyarázat egyszerűen az elektron állóhullám alakzata: eszerint stacionárius állapotban a körpálya kerületén csak a hullámhossz egész számú többszöröse férhet el. A de Broglie-féle feltevést nem azonnal fogadták el, csak egy érdekes fizikai eszmefuttatásnak tekintették. Nem volt más, mint egy különös feltevés, melyről kiderülhet az, hogy érvényes, de az is, hogy hamis. A szóbeli doktori vizsgán de Broglie-tól megkérdezték, hogyan lehet a hullámokat kimutatni. Azt válaszolta, hogy talán a kristályra eső elektronnyaláb már mutatna interferencia-effektusokat, hiszen a kristályrácsban az atomok esetleg az elektronhullám hullámhosszának nagyságrendjébe eső közelségben lehetnek, ami az interferencia bekövetkezésének szükséges feltétele. 1927-ben Davisson és Germer éppen ilyen módon igazolták de Broglie elméletét, amelyért 1929-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.
1. Az atomelmélet egyik legfontosabb hipotézisét Avogadro (1811) tette, eszerint azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos térfogatai egy azon számú molekulát foglalják magukban. Hőtani összefüggés szerint a Boltzmann-állandó és az Avogadro-állandó közti összefüggés: R = k N A {\displaystyle R=kN_{A}} {\displaystyle R=kN_{A}}, így R (univerzális gázállandó - 8,31 J/mol·K) ismeretében NA kiszámítható.
2. Alapállapotban az elektronok úgy oszlanak el, hogy a helyzeti energiájuk minimális legyen. Ha megzavarják az elektronokat, akkor rezegni kezdenek. Thomson kísérleteket végzett röntgensugárzással, melynek eredménye azt mutatta, hogy az elektronok száma nagyjából a tömegszámmal egyezik.
3. A kísérletben alfa-részecske aranyfólián való szóródását vizsgálta, melynek eredményeképpen megállapítható volt, hogy az α-részecskék csak igen kis hányada szenvedett nagy mértékű elhajlást (visszaszórást), nagyobb hányaduk irányváltoztatás nélkül haladt át a fólián. Ez arra utalt, hogy az atom belsejében a töltések elrendeződése a Thomson-modellel ellentétben igen egyenetlen: egy kicsi, pozitív töltésű magot egy nagy térrész vesz körül, melyben negatív elektronok találhatók. Feltételezte, hogy a mag csupán mintegy 3000-ed része a teljes atomsugárnak, az elektronok pedig a Coulomb-vonzás révén kerülnek pályájukra.
4. Bohr ezt az elképzelést a Planck-féle kvantumfeltétellel és az Einstein-féle fotonhipotézissel kiegészítve továbbfejlesztette. A klasszikus fizikát alapfeltevésekkel, posztulátumokkal kiegészített modell elméletileg nem volt levezethető a klasszikus fizika alapján, de sikeresen magyarázta a Rydberg-formulát és a hidrogén színképét. Nem lehet vele értelmezni bonyolultabb atomok vonalas színképét, vagy akár kísérletileg megfigyelhető finomabb részleteket sem, erre csak az atom kvantumfizikai leírása alkalmas. A Bohr-modell azonban az atom felépítésének egy nagyon szemléletes leírása és az ott bevezetésre kerülő fogalmak (pl. pálya, stacionárius állapot) a kvantumfizikai modellben is használatosak.
Tovább nem folytatom. A vélemény egészen mást jelent.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.16. 23:38:07 -
kl24h #500 Én nem mondtam ilyet, hogy ne próbálkozzanak, honnan veszed? Sőt minél több kísérletet végezzenek.
Én nem megcáfolni akarom a mai fizikát, hanem pontosítani és erre véleményekre van szükség.
A kvantummechanika fejlődésekor is vélemények alapján történt, leghamarabb a bolygómodell, majd később de Broglie feltevése.
Ilyen hozzászólásokkal, amit itt műveltek (Irasidus, Sequoyah), nem válnátok be fizika kutatoknak!!!
Egy művelt ember nem így beszél, ahogy ti!!!!!!!!!!!!!!!!!
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.11.16. 22:59:20 -
Sequoyah #499 https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyes-ketely -
Sequoyah #498 Te megis mi a fenerol beszelsz? Mi a baj a probalkozassal? Komolyan azt varod hogy ne is probalkozzanak? Maradjunk hulyek es menjen minden fizikus a gyarakba dolgozni mert az tobb hasznot hoz?
Nana hogy probalkozzanak csak, ettol gyarapodik a tudasunk. -
Irasidus #497 "itt az éterről mondta, hogyha nem lehet kimutatni, akkor nem is létezik."
Einstein nem ezt mondta. Einstein egy fizikai elméletet alkotott, és nem filozófiait, a relativtás elmélettel döntötte meg az éter elméletet, nem egy hülye filozofálgatós mondattal, amit neki tulajdonítasz. Forrás? Ez a topic elvileg elméleti fizika. Eddig egyetlen valódi fizikai tézis sem hangzott el tőled.
" de mégis számomra túl egyszerű, hogy így működne a valóságban"
Ez nem fizika, hanem egy vélemény, ami mindenkinek van. Ezzel nem fog megdőlni relativitás elmélet, mert te nem érted, akkor neked nem tetszik.
" x' = (x - v*t)/sqrt(1-(v/c)^2) és t' = (t - v*x/c^2)/sqrt(1 - (v/c)^2)."
Ez mi a frász akar lenni, és honnan szedted? Ki állította, hogy így működik a világ? Forrás?
"A kvantummechanikban a részecskéhez hullámot rendelünk és szépen máris jönnek ki a gyakorlati eredmények (csak leegyszerűsítve mondtam, mert nem épp ilyen egyszerű). "
Éppen ez a probléma, hogy csak mondod. Másrészt ennél nem hiszem, hogy bonyolultabban is bele tudnál menni. Ez így még mindig filozofálgatás, nem fizika.
"Pl. a kvantumechanikának nincs alapja, a relativitáselméletnek nincs alapja, el kell fogadni, beválik."
Szerinted.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.16. 21:33:18 -
kl24h #496 "...akik a mi valos vilagunkat probaljak megmagyarazni" na látod én pont erről beszélek, hogy csak próbálják megmagyarázni a valós világunkat. A valóságban még nagyon sok rejtély van és a probléma az, hogy csak a kísérletek alapján próbálnak felállítani egy elméletet, hogy kb. mi is történik ott, ha beválik akkor sikeres az elmélet, de ez nem azt jelenti hogy pont úgy is van valójában. Én azt mondom, hogy nem jó csak sablonosan gondolkodni, tehát hogy amit elért a fizika, az tökéletes és azt folytatni, még vissza kellene tekinteni a régebbi kutatások eredményeire és újragondolni, mert megtörténhet hogy jobb eredményt érnünk el.
Pl. a kvantumechanikának nincs alapja, a relativitáselméletnek nincs alapja, el kell fogadni, beválik.
Főleg a kémiában a kvantumechanika számításaival jól lehet a reakciókat tárgyalni és a kísérleti eredményeket.
A relativitáselméletet is sok gyakorlati tény igazolja, de mégis számomra túl egyszerű, hogy így működne a valóságban: x' = (x - v*t)/sqrt(1-(v/c)^2) és t' = (t - v*x/c^2)/sqrt(1 - (v/c)^2).
A kvantummechanikban a részecskéhez hullámot rendelünk és szépen máris jönnek ki a gyakorlati eredmények (csak leegyszerűsítve mondtam, mert nem épp ilyen egyszerű). -
hiper fizikus #495 Tedd ki a diakritikus jeleket !
-
Sequoyah #494 Mi a fenenek allitanank fel olyan elmeletet ami NEM tukrozi a valosagot?:D Nem sci-fi tortenetirokrol beszelunk, hanem fizikusokrol, akik a mi valos vilagunkat probaljak megmagyarazni.
Ez egy orok korforgas. Kiserletek es megfigyelesek alapjan felallitunk egy elmeletet, ami magyarazza ezen kiserleteket es megfigyeleseket. Aztan ezen elmelet alapjan teszunk valami joslatot. Majd ujabb kiserletet es megfigyelest vegzunk hogy igazoljuk a joslatunkat. Ha a kiserlet sikeres akkor az elmeletunk helyes volt, ha nem akkor helytelen, es modositanunk kell.
Egyik ilyen elmelet sem tokeletes, de minden egyes fenti korrel pontosabb lesz, es tobb mindent magyaraz meg a vilag mukodesebol.
A hurelmelet peldaul azert van bajban, mert bar nagyon szep elmelet es jol magyarazza a valosagot, kiserletileg ma ellenorizhetetlen... Ettol meg eppen lehet hogy a hurelmelet helyes...
Egyebkent a fizikaban eleg gyakori, hogy egy egyenletnek van "masik megoldasa", innen szuletett peldaul a "tachyon" fogalma, vagy eppen a negativ energia, ami a fergjarat letrehozasahoz szukseges. Ha erre gondolsz, akkor ez tenyleg egy olyan hipotezis, ami nem feltetlenul feid a valosagot. De nem kell a fizikaert aggodni, a fizikusok nem hulyek, az ilyeneket altalaban a helyukon kezelik. -
kl24h #493 " de aztán Einstein azt mondta, hogyha semmiféleképpen nem lehet kimutatni, akkor nem is létezik."
itt az éterről mondta, hogyha nem lehet kimutatni, akkor nem is létezik.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.11.15. 22:18:18 -
kl24h #492 Kísérleti mérések, megfigyelések alapján, ha felállítunk egy elméletet, akkor az tényleg tükrözni fogja a valóságot? Itt most pl. gondolok a speciális relativitás elméletről, ahol pl. két inerciarendszerben felírhatók koordinátatranszformációk, mint x' = alpha*x + beta*t, t' = gamma*t + delta*x és hogy a c állandó legyen minkért rendszerben, akkor egyszerű számítással kijön a jól ismert transzformáció. De mi lesz, ha x' = f(x,t) és t' = g(x,t) és hogy a c állandó legyen, akkor valami parciális deriváltakkal kell dolgozzunk. Egyik megoldás az lesz, amit jól ismerünk, de lehet más is. Sőt még általánosabban is lehet hogy x' = F(x,x', x'', x''', ..., t), t' = G(x,x',x'',x''',...,t), a zárójelekben az x',x'',x''',... az útnak az idő szerinti többrendű deriváltjaira gondoltam.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.11.15. 22:10:00 -
Irasidus #491 "de egy dolgot jegyezzünk meg, hogy az elméleti fizika nagyon messze van a valóságtól."
Nem. A fizika a valóság leírásával foglakozik, ugyanígy az elméleti fizika is, csak matematikai modellek és fizikai absztrakciók, extrapolációk segítségével észszerűsíti, magyarázza, és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
" de aztán Einstein azt mondta, hogyha semmiféleképpen nem lehet kimutatni, akkor nem is létezik."
Nem egészen ezt mondta. Sőt még csak hasonlót sem.
"Megtörténik, hogy létezik, maga a légüres tér, csak egy kicsit másképpen, nem ahogy gondolták, mint nyugvó vonatkoztatási rendszer."
Légüres tér létezik. Itt nem erről folyt a "vita"...
"A gravitáció megint egy érdekes dolog, az általános relativitáselméletben van szó róla, de nagyon hasonló eset, mint két töltés közötti kölcsönhatás (a távolság négyzetével fordítottan arányos). És itt megemlíteném a két töltés közötti kölcsönhatást is, tehát hogy nincs semmi közöttük, de mégis hat erő."
Hát éppen arról szól a relem, hogy nem erő (mint anno Newtonál), hanem a tér görbülete, és ebben különbözik a többi kölcsönhatástól, ami mezők és közvetető részecskék révén hat kölcsön. Ezért is nehéz egyesíteni a többi kölcsönhatással. Persze lehet erőként számolni, ha egyszerűsítünk, mert nem szükséges minden esetben bonyolult relemet használni (pl.: pályaszámítások), akkor Newtoni erőként értelmeztük és számoljuk, miközben minden fizikus tisztában vele, hogy attól még ez nem egy erő.
"Még nagyon sok példát lehetne mondani, amit jó lenne másképpen átgondolni felhasználva a fizikai mérések eredményeit. "
Ha figyeltél steelre is, akkor világosnak kellene lennie, hogy ez nem "átgondolásról" szól, hanem fizikáról. Egyébként sem értem ezt a mondatot, mert eddig egyetlen mérés eredményét sem hoztad példaként, ami miatt másképpen kellene gondolni ... mit is? A fizikában nem gondolni szokás, hanem epirikus megfigyelésekkel alámásztatni a matematikai modellekben értelmezett jelenséget. Ebből egyet sem láttam nálad, most így...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.15. 21:42:11 -
kl24h #490 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Már rég figyelem ezt a topikot és figyelem, hogy mi folyik itt. Én nem akarok senkit sem megsérteni, sőt tiszteletben tartom mindenkinek a tudását, de egy dolgot jegyezzünk meg, hogy az elméleti fizika nagyon messze van a valóságtól. A valóság megtörténhet hogy teljesen másképp van. Ezért is nem jó lenézni a másikat, mert az "elméleti fizika szerint" butaságot, hülyeséget mond, megtörténhet hogy amit mond van valami igaz abban is.
"pl. a fény, azaz EM hullám, gravitál, tehát gravitációs térben terjed. Az ennek megfelelő általánosan relativisztikus téridő és gravitációs hullámai is (mondhatni)hasonlóan gravitálnak. Ebből logikusan az következik, hogy a fény és grav.hullám valamin (valami entitáson) terjed, és nem az abszolút totál (és értelmezhetetlen) semmin."
Ebben is lehet valami igaz, valamikor az étert gondolták mint közvetítő anyagra, ami a fényt közvetíti, de aztán Einstein azt mondta, hogyha semmiféleképpen nem lehet kimutatni, akkor nem is létezik. Megtörténik, hogy létezik, maga a légüres tér, csak egy kicsit másképpen, nem ahogy gondolták, mint nyugvó vonatkoztatási rendszer. A gravitáció megint egy érdekes dolog, az általános relativitáselméletben van szó róla, de nagyon hasonló eset, mint két töltés közötti kölcsönhatás (a távolság négyzetével fordítottan arányos). És itt megemlíteném a két töltés közötti kölcsönhatást is, tehát hogy nincs semmi közöttük, de mégis hat erő.
Még nagyon sok példát lehetne mondani, amit jó lenne másképpen átgondolni felhasználva a fizikai mérések eredményeit.